Seferovci (Gradiška)
| Seferovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 521 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 64,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,05 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′, k. h. 17° 44′45.066667°N 17.733333°EKoordináták: é. sz. 45° 04′, k. h. 17° 44′45.066667°N 17.733333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Seferovci (szerbül: Сеферовци), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 26, közúton 31 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 18 km-re délkeletre, 103-105 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának délkeleti részén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 489 | 515 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 4 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 7 | 2 |
| Összesen | 502 | 521 |
Története
[szerkesztés]Bizonyos kőből és római téglából és habarcsból épült épület maradványai azt jelentik, hogy itt, az Ažaba-patak mentén már az ókorban település állhatott. A római romokat helyiek régóta használtak új építkezésekhez. A település területén 1920-ban egy római feliratos táblát is találtak, de ez sajnálatos módon az idők folyamán elveszett.[4] A Gradina lelőhelyen található nagyobb területű földvár maradványai arról tanúskodnak, hogy a kora középkorban is lakott volt ez a hely.[5] A középkorban ez a terület a glaži plébánia területéhez tartozott.[6]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka községhez tartozó Seferovac településnek 24 háztartása és 175 ortodox lakosa volt.[7] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Mrčevci községhez tartozó településen 60 háztartást, 336 ortodox szerb, 16 római katolikus és 6 muszlim lakost találtak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ebben az időszakban Seferovci Romanovci község része volt.[9] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 87 halálos áldozata volt.[10] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Sport
[szerkesztés]FK Mladost Seferovci labdarúgóklub
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település szerb ortodox templomát Péter és Pál szent apostoloknak szentelték fel. A templomot 2012. július 14-én Milorad Dodik a Szerb Köztársaság elnöke jelenlétében Jefrem Milutinović püspök szentelte fel. A templom építését még 1938-ban kezdték el, da csak 2006-ban folytatták.[11]
- Gradina – egy nagyobb méretű kora középkori földvár maradványai.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Gradiška 83. o.
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Gradiška 120. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Gradiška 267. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
- ↑ Сеферовци: Освештан храм Светих апостола Петра и Павла (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. július 14. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Gradiška: Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
További információk
[szerkesztés]
