Dubrave (Gradiška)
| Dubrave | |
 | |
| A dubravei I. mecset | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1732 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 214,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,08 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 36″, k. h. 17° 09′ 15″45.110000°N 17.154167°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 36″, k. h. 17° 09′ 15″45.110000°N 17.154167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrave témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubrave (szerbül: Дубраве), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 41 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délre, 92-95 méteres magasságban, a Jurkovica folyótól keletre elterülő Lijevče polje síkságán fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 36 | 239 |
| Bosnyák | 2413 | 1434 |
| Horvát | 4 | 3 |
| Jugoszláv | 74 | 0 |
| Egyéb | 54 | 56 |
| Összesen | 2581 | 1732 |
Története
[szerkesztés]A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban lakott volt. Az itt feltárt temető maradványait a késő bromzkori urnamezős kultúrával azonosították.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 154 háztartása és 997 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 223 háztartást, 1061 muszlim, 8 ortodox szerb és 11 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 264 háztartása és 1605 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD Behar Dubrave Gradiška Kulturális és Művészeti Egyesület 2005-ben alakult. Számos bemutatón és előadáson vendégeskedtek Bosznia-Hercegovinában, valamint azon túl is. A legjelentősebb fellépéseik Szarajevóban, Enver Sadinlija Folk Showjában 2007 decemberében, valamint egy szlovéniai fellépés Jesenice városában 2009 áprilisában voltak. Az egyesület a művelődési házban működik, jelenleg körülbelül 50 aktív, különböző korú tagja van.
Oktatás
[szerkesztés]- „Sveti Sava” Általános Iskola. Az iskolának összesen 306 tanulója van. Összesen 55 dolgozót foglalkoztatnak, ebből 34 tanár. A dubravai központi iskola mellett az iskolának két regionális iskolája van, egy kilencosztályos Laminciban és egy ötosztályos Novi Selóban.[8]
Sport
[szerkesztés]- FK Dubrave Gradiška labdarúgóklub
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az egyik mecset 1870-ben épült.[9] A bosznia-hercegovinai háború során, 1993. március 26-án nagy mennyiségű robbanóanyag semmisítette meg.[10] A mecsetet 2006-ban újították fel és avatták fel.
- A másik mecsetet 1720-ban építették[11] de a bosznia-hercegovinai háború idején.1993. március 28-án ezt is lerombolták.[12] A háború után 2001-ben újjáépítették. A méretei 11 x 8 méter, a minaret pedig körülbelül 30 méter magas.
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- Őskori temető maradványai. Határában egy hordalékos területen kavics bányászása közben törött urnákat találtak. Az urnák fedeles fazék formájúak voltak. A hamvak mellett égett csontmaradványok és spriál alakú karkötők kerültek elő. A leleteket a késő bronzkori urnamezős kultúra hagyatékaként határozták meg.[4]
- Mokreš – őskori tumulusok égett maradványokkal. A Lamnici településrészen három, különböző formájú tumulus maradt fenn. Közülük a legnagyobbikat ásták meg, és égett csontmaradványokat, kerámiatöredékeket találtak, melyeket a középső és késő bronzkorra datáltak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ JU OŠ „Sveti Sava“ Dubrave, Gradiška. mislioprirodi.ba . (Hozzáférés: 2024. november 29.)
- ↑ http://www.rijaset.ba/index.php?id=1081&option=com_content&task=view
- ↑ Prilozi izučavanju genocida nad Bošnjacima: (1992-1995). Sarajevo: El-Kalem (1999. november 29.). ISBN 9958-23-011-9
- ↑ Arhivirana kopija. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 2.)
- ↑ http://test.rijaset.ba/index.php?option=com_content&task=view&id=1470
További információk
[szerkesztés]
