Kozinci
| Kozinci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1689 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 241,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 6,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 51″, k. h. 17° 18′ 20″45.147500°N 17.305600°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 51″, k. h. 17° 18′ 20″45.147500°N 17.305600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kozinci (szerbül: Козинци), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északkeletre, 90-92 méteres magasságban, a Gradiška városa és Száva-folyó között elterülő síkságon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 605 | 1560 |
| Bosnyák | 13 | 2 |
| Horvát | 161 | 90 |
| Jugoszláv | 85 | 6 |
| Egyéb | 44 | 31 |
| Összesen | 908 | 1689 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a bronzkorban emberi település állt. A település északi részén, Abajno Polje területén késő bronzkori településre utaló maradványokra bukkantak.[4]
A település nevét nagy valószínűséggel a kelta „kosin” kifejezésből (őrizni, védeni) kapta. A település a 14. század közepétől a 15. század közepéig terjedő időszak Orbász megye településjegyzékében is szerepel Kozirevac (Kozyryewach) néven. A 18. század elején említik Koszorna vagy Kosztina lakatlan birtokát, ahol a Slavonski Mačkovec-i határőrök mezőgazdasággal foglalkoztak. A település akkoriban gazdag volt gyümölcsben.[5]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 28 háztartása 148 ortodox szerb és 16 katolikus horvát lakosa volt.[6] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Kozinci községhez tartozó településen 61 háztartást, 252 ortodox, 147 római katolikus és 2 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 176 háztartása és 1035 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 17 halálos áldozata volt, kettő kivételével mind szerbek.[9] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A népesség növekedése a boszniai háború után indult meg, amely a nagyszámú menekült és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy bevándorlásának következménye. Kozinciban a többségi szerb lakosságon kívül 28 katolikus család él. Kozincinak 1979 és 1986 között volt helyi önkormányzati hivatala. A tájház 1948-ban épült. 1985-ben érkezett meg a vezetékes vízellátás, 1984-ben pedig kiépült az első telefonkapcsolat. A szociális otthonban a 20. század nyolcvanas évek elejéig általános iskola működött. A faluban két ortodox temető található, valamint a Szent Apostolok Gyülekezete - Pavlovdan - temploma, amelyet 2004-ben szenteltek fel. A falu búcsúünnepe Spasovdan.[5]
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.[5]
Sport
[szerkesztés]- Az FK Bratstvo Kozinci labdarúgóklub 1954-ben alakult.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Abajno Polje – őskori település maradványai. A település északi részén, a Szávához vezető út melletti lelőhelyen talaj megbolygatása után egy méteres mélységben égett földre, csontokra és kerámiatöredékekre bukkantak. Korukat a késő bronzkorra tették. Összefüggésben lehetnek a szomszédos Mačkovac területén talált, az urnamezős kultúrához tartozó bronz leletekkel.[4]
- A Szent Apostolok Gyülekezete tiszteletére szentelt pravoszláv templom a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti, az épület méreteihez képest magas harangtornnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
- ↑ a b c d Mjesna Zajednica Kozinci. facebook.com . (Hozzáférés: 2024. december 1.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
További információk
[szerkesztés]
