Brestovčina
| Brestovčina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1063 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 283,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,75 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 43″, k. h. 17° 16′ 31″45.128600°N 17.275300°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 43″, k. h. 17° 16′ 31″45.128600°N 17.275300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brestovčina (szerbül: Брестовчина), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 39, közúton 44 km-re északra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délkeletre, 90-92 méteres magasságban, a Gradiška városa és Száva-folyó között elterülő síkságon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 175 | 1022 |
| Bosnyák | 4 | 5 |
| Horvát | 45 | 18 |
| Jugoszláv | 30 | 2 |
| Egyéb | 6 | 16 |
| Összesen | 360 | 1063 |
Története
[szerkesztés]A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 36 háztartása, 93 ortodox szerb, 96 katolikus horvát és 18 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 50 háztartást, 133 ortodox, 180 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 62 háztartása és 330 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 21 halálos áldozata volt.[7] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Sport
[szerkesztés]- FK Omladinac Brestovčina labdarúgóklub
Nevezetességei
[szerkesztés]- Brestovčina pravoszáv temploma a temetőben áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
További információk
[szerkesztés]
