Donji Podgradci
| Donji Podgradci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 771 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 52,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Terület | 14,75 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 49″, k. h. 17° 04′ 50″45.080278°N 17.080556°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 49″, k. h. 17° 04′ 50″45.080278°N 17.080556°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Podgradci (szerbül: Доњи Подградци), szerb falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 54 km-re észak-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re délnyugatra, a Kozara-hegység északkeleti lábánál, 120-150 méteres magasságban, a Vrbaška-folyó mentén fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 906 | 762 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 6 | 4 |
| Jugoszláv | 25 | 0 |
| Egyéb | 20 | 5 |
| Összesen | 957 | 771 |
Története
[szerkesztés]A területén található régészeti leletek alapján itt már a késő középkorban település volt.[4] A középkori település végét valószínűleg az 1537 körüli török hódítás jelentette. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 65 háztartása és 436 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 142 háztartást és 846 ortodox szerb, 4 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.[6] Az osztrák-magyar időszakban a település sokat fejlődött. A Podgradac és Gradiška közötti makadámút 1888-ban épült.[7]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 145 háztartása és 875 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben meghúzódó partizánokhoz. Sok podgradi polgár nem élte túl a második világháborút, közülük többen pusztultak el a partizánmozgalomban és az usztasa táborokban.[7] Az 1941 novemberi usztasa terror után csak 1942 kora őszén kezdett visszatérni az élet, amikor horvát partizánok Szlavóniából sok elhurcolt helybelit visszahoztak. 1944 januárjában ismét erős ellenséges erők támadták meg a Kozara vidékét. Az újabb offenzíva a sorban borította sötétségbe a környék falvait. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ražljevi – Késő középkori település maradványai. A Vrbaška-folyó jobb partján nagyszámú késő középkori cseréptöredéket és egyéb háztartási hulladékot, valamint fémtárgyakat találtak.[4]
- Az elesett harcosok és a fasiszta terror áldozatainak emlékműve. Az emlékmű a helyi közösség 52 NOR-harcosának és a fasiszta terror 390 áldozatának állít emléket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ a b Nijemci, industrija i štrajkovi: Burna prošlost Gornjih Podgradaca. srpskainfo.com . (Hozzáférés: 2024. november 13.)
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
További információk
[szerkesztés]
