Gornja Jurkovica
| Gornja Jurkovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 169 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Terület | 8,02 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′, k. h. 17° 10′44.950000°N 17.166667°EKoordináták: é. sz. 44° 57′, k. h. 17° 10′44.950000°N 17.166667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Jurkovica (szerbül: Горња Јурковица), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 40 km-re északra, községközpontjától légvonalban 21, közúton 32 km-re délre, 160-350 méteres magasságban, a Jurkovica-folyótól és egyik mellékágától, a Suvaja-pataktól északra és nyugatra található dombvidéken fekszik. Nevét az azonos nevű Jurkovica-folyóról kapta, amely három településen (Gornja, Donja és Srednja Jurkovica) folyik keresztül. A Jurkovica a Kozara lejtőin eredő két patak, a Suva és a Suvaja összefolyásából jön létre, melyek, amikor a hó elolvad, felduzzadnak és a Mračaj forrásához zúdulnak, ahonnan már Jurkovica néven folynak tovább.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 275 | 165 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 9 | 3 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 11 | 1 |
| Összesen | 297 | 169 |
Története
[szerkesztés]A falutól délre, a Suvaja-patak feletti magaslaton található alapfalak és középkori leletek tanúsága szerint határában a késő középkorban vár állt.[5]
A település területe Turjak község részeként 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Gornja Jurkovica-i barlang a Kozara-hegység északkeleti lejtőin, Pećani, Užari és Babići falvak közvetlen közelében található. Geológiailag ez a terület egy kisebb karsztterület része, amely triász kori mészkőből és dolomitokból áll, amelyek metamorf kőzeteken fekszenek. A barlang bejárata a Suva Rijeka patak felett, 220 méter tengerszint magasságban található. Teljes hossza 407 méter, mélysége pedig 23,5 méter. A főjárat 176 méter hosszú. A barlangi látványosságok mennyiségét és változatosságát tekintve ez a barlang legérdekesebb része.
- Kace – késő középkori vár maradványai, melyek a Suvaja-patak feletti magaslat 13 méteres átmérőjű platóján találhatók. Déli oldalát földsánc védte, míg a keleti és északi oldalon a meredek domboldal nyújtott védelmet. A lelőhelyen számos késő középkori kerámiatöredék, kőfalak és vakolat maradványai kerültek elő.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ Огњишта: Доња Јурковица (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. március 4. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
További információk
[szerkesztés]
