Romanovci
| Romanovci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 993 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 114 m |
| Terület | 8,34 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 28″, k. h. 17° 16′ 05″44.974400°N 17.268100°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 28″, k. h. 17° 16′ 05″44.974400°N 17.268100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Romanovci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Romanovci (szerbül: Романовци), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 18, közúton 25 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 23 km-re délre, 110-230 méteres magasságban fekszik ott, ahol a Kozara-hegység keleti lejtőinek dombjai a Lijevce polje síkságába mennek át. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1100 | 969 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 14 | 7 |
| Jugoszláv | 46 | 0 |
| Egyéb | 38 | 17 |
| Összesen | 1199 | 993 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka községhez tartozó településnek 86 háztartása és 590 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Romanovci községhez tartozó településen 152 háztartást, 855 ortodox szerb, 5 muszlim és 5 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 221 háztartása és 1243 lakosa volt.[6]Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A településen található egy ortodox faházas templom, amelyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel, és amelyet Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánítottak. A romanovci templom jellegzetességei, formája, szerény méretei, oltárapszis nélkülisége alapján a 18. századra tehető. A templomon látható dátumok a templom bejárati ajtajára vésett 1812-es évszám és az ajtóba vésett 1815-ös évszám. Ezek a renoválások évszámai lehetnek.[7] A népi legenda szerint azonban a templom akár 400 éves is lehet. A hagyomány szerint a templom helyén egy kis tó volt. Amikor az emberek engedélyt kértek a templom építésére, a törökök egy tavat jelöltek ki templom építésének helyéül, melyet az építés során betemettek. A legenda szerint amikor a szerb építők kora reggel nekiláttak az építésnek, a tó egyik napról a másikra eltűnt.[8] A templom téglalap alaprajzú, négy méter széles és hét méter hosszú. Vastag tölgy deszkából épült, padlója döngölt földből van. A templom belsejét az ikonosztáz oltárrészre és hajórészre osztja. A templomban egykor két régi nyomtatott könyv volt, egy 1700-ban Budán nyomtatott misekönyv és egy 1838-ban nyomtatott zsoltár.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ a b КОНС:Црква брвнара посвећена св. Николи у Романовцима, градитељска цјелина. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
- ↑ Српска дијаспора: Чудно али истинито, храм св. оца Николаја у Романовцима
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Црква брвнара у Романовцима című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
