Miljevići (Gradiška)
| Miljevići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 196 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,34 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 53″, k. h. 17° 12′ 49″44.964722°N 17.213611°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 53″, k. h. 17° 12′ 49″44.964722°N 17.213611°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miljevići (szerbül: Миљевићи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 34 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délre, 150-250 méteres magasságban, a Jurkovica, a Suvaja és a Borna folyók által közrezárt dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 226 | 193 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 2 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 237 | 196 |
Története
[szerkesztés]A Gradina nevű magaslat lejtőin talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban erőd állt.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 17 háztartása és 97 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Romanovci községhez tartozó településen 37 háztartást és 199 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Brijeg – római erőd maradványai. A Gradina nevű magaslat lankás lejtőin kő, tégla és építési kötőanyagok maradványai találhatók.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
További információk
[szerkesztés]
