Bistrica (Gradiška)
| Bistrica | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 465 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 17,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 27,42 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 14″, k. h. 17° 08′ 42″45.137222°N 17.145000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 14″, k. h. 17° 08′ 42″45.137222°N 17.145000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bistrica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bistrica (szerbül: Бистрица), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 52 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re nyugatra, a Száva-folyó jobb partján fekszik ott, ahol a Bistrica-patak a Szávába ömlik. A település domborzata két részre tagolódik. A Szávamenti rész, sík, hordalékos talajú, tengerszint feletti magassága 92-120 méter. A település déli része felnyúlik a Prosara-hegység északi-északkeleti lejtőire, ahol 250 méter fölé emelkedik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 764 | 458 |
| Bosnyák | 2 | 2 |
| Horvát | 8 | 4 |
| Jugoszláv | 12 | 0 |
| Egyéb | 9 | 1 |
| Összesen | 795 | 465 |
Története
[szerkesztés]
A település 1537 körül, Gradiška elestével került török kézre. Az oszmánok uralma alatt Gradiškához hasonlóan a kobaškai kapitányság része volt, melynek központja eredetileg Bosanski Kobašban (a mai Kobašban Srbacban) volt. Amikor Szlavóniából gyakori osztrák-magyar betörések voltak, a kapitányság székhelyét 1723-ban Kotorba, a mai Kotor-Varošba helyezték át.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orahovo községhez tartozó településnek 102 háztartása és 478 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 122 háztartást, 1036 ortodox szerb és 2 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 183 háztartása és 1076 lakosa volt.[6]
Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben megbújó partizánokhoz. A potkozarjei falvak mintegy 3000 harcost és civilt adtak a második világháborúban harcoló népi felszabadító alakulatoknek, ebből mintegy 1500 15 év alatti gyermek volt, akiket nagyrészt usztasák öltek meg. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A bosznia-hercegovinai háborúban (1992-1995) Bistrica 10 lakosa vesztette életét.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele pravoszláv templom a 20. század elején épült, és a második világháborúban az usztasák lerombolták. Később a helyi lakosság újjáépítette.
- A faluban a második világháborúban (1941-1945) és a bosznia-hercegovinai háborúban (1992-1995) elesett katonák és civilek emlékparkja található. Az emlékközpontban található Lepa Radić mellszobra is, aki a szomszédos Gašnicában született.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
További információk
[szerkesztés]
