Lorenzo Bandini

Lorenzo Bandini
Lorenzo Bandini 1966-ban
Életrajzi adatai
Született	1935. december 21. Campament of Al Marj
Elhunyt	1967. május 10. (31 évesen) Monaco
Nemzetisége	olasz
Pályafutása
Kategória	Formula–1-es világbajnokság
Aktív évei	1961 – 1967
Csapata	Scuderia Centro Sud, Ferrari, NART
Nagydíjak száma	42
Világbajnoki címek	0
Győzelmek	1
Dobogós helyezések	8
Első rajtkockák	1
Leggyorsabb körök	2
VB-pontok	58
Első nagydíj	1961-es belga nagydíj
Első győzelem	1964-es osztrák nagydíj
Legutolsó győzelem	1964-es osztrák nagydíj
Legutolsó nagydíj	1967-es monacói nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Lorenzo Bandini témájú médiaállományokat.

Lorenzo Bandini (Barce, Líbia, 1935. december 21. – Monaco, 1967. május 10.) olasz autóversenyző, volt Formula–1-es pilóta. Az 1963-as Le Mans-i 24 órás verseny győztese.

Pályafutása

Líbiai kolonista családban született. Bandini egy közúti forgalomban is használatos kocsival kezdte pályafutását. A kocsit annak az autószerelő műhelynek a tulajdonosa adta neki kölcsön, ahol szerelőként dolgozott. 1959-ben már az új Formula Junior kategóriában állt rajthoz, s két év alatt olyan jó formát mutatott, hogy a Ferrari is felfigyelt rá. Amikor azonban 1961 elején üresedés támadt a csapatnál, mégis honfitársát Giancarlo Baghetti-t választották.

Végül a Scuderia Centro Sud tette lehetővé számára, hogy egy Cooper-Maserati volánja mögött bemutatkozzon a Formula–1-es mezőnyben. Bár pontot nem szerzett, viszont egy nem világbajnoki versenyen, belgiumi bemutatkozása előtt Pau-ban harmadik lett Jim Clark és Jo Bonnier mögött. Olyan jól hajtott, hogy 1962-ben mégis sikerült átkerülnie a Ferrarihoz. Már első versenyén, a monacói nagydíjon harmadik lett. 1963-ban az utolsó 7 versenyen vett részt. Franciaországtól Németországig a Centro Sud csapat BRM-jével, majd a következő négy versenyen ismét a Ferrarival. Ugyanebben az évben Ludovico Scarfiottival megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt.

Egyetlen Formula–1-es győzelmét az 1964-es osztrák nagydíjon szerezte, amelyet a zeltwegi repülőtéren alakítottak ki. Az idény végén az összetettben negyedik lett, míg a világbajnoki címet csapattársa John Surtees hódította el. Monacóban 1965-ben és 1966-ban is második helyezett lett. 1966 végén már a Ferrari első számú pilótája volt. Ez évben csapattársával, Chris Amonnal megnyerte a Daytonai 24 órás és a Monzai 1000 km-es versenyt is.

Halála

1967. május 7-én, a monacói nagydíjon Bandini az első sorból indult, de autója motorjából folyt az olaj, ami végiglocsolta a pályát. Olyan veszélyessé vált a csúszós pálya, hogy néhány kör után Stewart, Rindt, Siffert, Surtess, Clark és Courage is feladta a versenyt. A 82. körben, a pálya kikötői részén, az alagút utáni sikánban Bandini autója megcsúszott és egy szalmabálának ütközött. A kocsi kigyulladt, Bandinit három percig nem tudták kiszabadítani az égő roncsból. A tragédiát végigkövették a televízió kamerái. Harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, testének 70 százaléka megégett. Bandini három nap szenvedés után a kórházban meghalt.

Május 13-án, Reggiolóban temették el 100 000 ember előtt.

Teljes Formula–1-es eredménylistája

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	Helyezés	Pont
1961	Centro Sud	MON	NED	BEL Ki	FRA	GBR 12	GER Ki	ITA 8	USA				HN	0
1962	Ferrari	NED	MON 3	BEL	FRA	GBR	GER Ki	ITA 8	USA	RSA			12.	4
1963	Centro Sud	MON	BEL	NED	FRA 10	GBR 5	GER Ki						10.	6
	Ferrari							ITA Ki	USA 5	MEX Ki	RSA 5
1964	Ferrari	MON 10	NED Ki	BEL Ki	FRA 9	GBR 5	GER 3	AUT 1	ITA 3				4.	23
	NART									USA Ki	MEX 3
1965	Ferrari	RSA 15	MON 2	BEL 9	FRA 8	GBR Ki	NED 9	GER 6	ITA 4	USA 4	MEX 8		6.	13
1966	Ferrari	MON 2	BEL 3	FRA HN	GBR	NED 6	GER 6	ITA Ki	USA Ki	MEX			9.	12
1967	Ferrari	RSA	MON Ki	NED	BEL	FRA	GBR	GER	CAN	ITA	USA	MEX	HN	0

Lorenzo Bandini díj

Bandini 1966-ban

1992 óta adják át a Lorenzo Bandini díjat (olaszul Trofeo Lorenzo Bandini) az év kiemelkedő személyének a nemzetközi motorsportban.

Év	Győztese
1992	Ivan Capelli
1993–1994	Nem adták át
1995: 1994-ért	David Coulthard
1996: 1995-ért	Jacques Villeneuve
1997: 1996-ért	Luca di Montezemolo
1998: 1997-ért	Giancarlo Fisichella
1999: 1998-ért	Alexander Wurz
2000: 1999-ért	Jarno Trulli
2001: 2000-ért	Jenson Button
2002: 2001-ért	Juan Pablo Montoya
2003: 2002-ért	Michael Schumacher
2004: 2003-ért	Kimi Räikkönen
2005: 2004-ért	Fernando Alonso
2006: 2005-ért	Mark Webber
2007: 2006-ért	Felipe Massa
2008: 2007-ért	Robert Kubica
2009: 2008-ért	Sebastian Vettel
2010: 2009-ért	Lewis Hamilton
2011: 2010-ért	Nico Rosberg
2012: 2011-ért	Bruno Senna
2013: 2012-ért	Piero Ferrari
2014: 2013-ért	Daniel Ricciardo

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lorenzo Bandini című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.