Kobajasi Kamui
Kobajasi Kamui | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1986. szeptember 13. (38 éves) Amagaszaki, Japán |
Nemzetisége | japán monacói |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 2009–2012, 2014 |
Korábbi csapatai | Toyota (2009) Sauber (2010–2012) Caterham (2014) |
Nagydíjak száma | 76 (75 rajt) |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 1 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 1 |
VB-pontok | 125 |
Első nagydíj | 2009-es brazil nagydíj |
Első győzelem | - |
Legutolsó győzelem | - |
Legutolsó nagydíj | 2014-es abu-dzabi nagydíj |
2014 VB-helyezés | 22. (0 pont) |
Frissítve: 2024-es abu-dzabi nagydíj | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobajasi Kamui témájú médiaállományokat. |
Kobajasi Kamui (japánul: 小林 可夢偉, nyugaton: Kamui Kobayashi; Amagaszaki, 1986. szeptember 13. –) japán autóversenyző, a Daytonai 24 órás verseny kétszeres és a Le Mans-i 24 órás verseny egyszeres győztese.
Karrierjét kilencévesen kezdte, sok más autóversenyzőhöz hasonlóan gokartozással.[1] Ebben a szakágban mind junior-, mind felnőttbajnokságokban több bajnoki címet szerzett, 2001-ben például japán bajnok lett.
2004-ben került a Toyota akadémiájához. Ugyanettől az évtől kezdve különböző nemzeti Formula–3-as bajnokságokban szerepelt (például az olasz, a holland és a német szériában). 2006-tól Európa első számú F3-as sorozatába, a Formula–3 Euroseriesbe került. E géposztályban két év alatt egyszer tudott győzni, legjobb összetett eredménye egy negyedik hely volt.
2008-ban és 2009-ben a GP2-ben, valamint annak Ázsiában futó, csak télen megrendezett sorozatában, a GP2 Asia Seriesben szerepelt. Utóbbit a 2008–09-es versenyévadban meg is nyerte.
A Formula–1-ben 2009-ben mutatkozhatott be, a sérült Timo Glock helyén. Abban az évben két futamot teljesített. 2010-től 2012-ig a visszatérő Sauber versenyzője volt.[2] 2014-ben utolsó szezonját töltötte a Formula–1-ben, a Caterham F1 Team-nél, ahol Marcus Ericsson csapattársa volt.[3]
Karrierje
[szerkesztés]A kezdetek
[szerkesztés]Kobajasi átlagos családból származik, apja szusiéttermet működtet.[4]
1996-ban, kilencévesen kezdett gokartozni, s újoncként rögtön a harmadik helyen végzett az SL Takarazuka Tournament elnevezésű versenysorozat kadett kategóriájában.[5] Első éveiben még csak apja támogatta fia hobbiját, első szponzora a Yamaha volt.[6] A következő hét esztendőben összesen 4 bajnoki címet zsebelt be. Többek közt a Toyota szervezésében útjára indított japán bajnokságon sem talált legyőzőre a kadettek közt.[5]
2001-ben lett a Toyota versenyzőképző akadémiájának tagja.[5] 2003-ban teljesítette első együléses versenyautós szezonját, a Formula–Toyota sorozatban. A szezon végén másodikként zárt.[5]
Formula–Renault, Formula–3
[szerkesztés]2004-től különböző európai sorozatokban versenyzett. Először az olasz Formula–Renault bajnokságban indult, ahol 17 futamon háromszor állhatott fel a dobogóra, ugyanennyiszer indult az első rajtkockából, két futamgyőzelem, valamint egy leggyorsabb kör szerepelt még neve mellett. A Prema Powerteam versenyzőjének az így gyűjtött 134 pont az összetett 7. helyére volt elegendő, a győztes Pastor Maldonado lett.
2004-ben két verseny erejéig részt vett a 2 literes[7] német Formula–Renault bajnokságban, 16 pontjával 31. helyen zárt.[8] A holland bajnokságban 32 pontot gyűjtött, ez a 15. helyre volt elegendő. Megfordult még az Asian Formula Renault Challenge sorozatban is, egyetlen versenyén azonban nem ért célba.
2005 hozta meg számára a várva várt áttörést. Egy Tatuus FR2000-es volánja mögött diadalmaskodott az olasz Formula–Renault-sorozatban.[8] A 15 futamos sorozatban 11 alkalommal is dobogós lett, ebből hatszor nyerni tudott. 312 pontot szerzett, ami 46-tal volt több, mint amennyi a második helyezett Michael Ammermüller neve mellett szerepelt. A szezon sikerei ezzel még nem értek véget, az olaszországi szerepléssel párhuzamosan versenyzett a Formula Renault 2.0 Európa Kupában is. Ezt a bajnokságot is megnyerte, szintén Ammermüllert megelőzve. Versenyeinek felén dobogón állhatott, hat futamot nyert meg, valamint négy-négy alkalommal indulhatott az élről, illetve futotta meg a leggyorsabb kört.
2006-ban-ban Európa első számú Formula–3-as sorozatába, a Formula–3 Euroseriesbe szerződött, a Sebastian Vettelt, Giedo van der Garde-ot és Paul di Restát is soraiban tudó ART Grand Prix-hez. Első szezonja jól sikerült, három dobogós helyezésével és 34 pontjával az összetett 8. helyén fejezte be a szezont, az újoncok között pedig ő végzett az első helyen. Rajthoz állt az évente megrendezett Masters of Formula 3 elnevezésű versenyen is.[9] A zandvoorti futamon a 10. helyről indulva a 11. helyen ért célba.
2007-ben, immáron a Toyota tesztpilótájaként folytatta F3-as karrierjét. Az idény során hétszer állhatott dobogóra, Magny-Cours-ban pedig megnyerte első versenyét a sorozatban. Egy pole-pozíció szerepelt még neve mellett. 59 pontjával a tabella 4. helyén végzett, két csapattársa, a bajnok Romain Grosjean és Nico Hülkenberg, valamint Sébastien Buemi mögött. Az időközben Zolderbe költözött Masters of F3 versenyén ismét részt vett, ám ezúttal fel kellett adnia a versenyt.[10]
GP2
[szerkesztés]2008-tól a GP2 Asia Seriesben folytatta pályafutását, az utánpótlás-kategóriákban rendkívül eredményes DAMS színeiben. A Sepangban és Szahírban rendezett sprintfutamokon győzni tudott, utóbbi helyszínen az első versenyen harmadik lett. Első idényét ebben a szériában a hatodik helyen fejezte be.
A téli versenysorozathoz hasonlón az európai főszezonban is a belga Jérôme d’Ambrosio szerepelt Kobajasi mellett a francia csapat színeiben.[11][12] Jól indult a szezon, Montmelóban egy nyolcadik hellyel nyitott, ami azt jelentette, hogy a másnapi sprintfutamon az első rajtkockából indulhatott. Grosjean a rajtot követően nagyon hamar megelőzte. Egy baleset miatt behívták a biztonsági autót a pályára, amikor pedig a verseny újraindult, Kobajasi folyamatosan próbálta őt megelőzni. Grosjean többször is csak sportszerűtlenül tudta maga mögött tartani a japán pilótát. A versenybíróság Grosjeant áthajtásos büntetéssel sújtotta, így Kobajasi rögtön első versenyhétvégéjén megszerezte első GP2-es futamgyőzelmét, ezenkívül a leggyorsabb kör is az ő nevéhez fűződött.[13] A folytatás már kevésbé sikerült jól. A viszonylag gyenge autó és Kobajasi kisebb-nagyobb hibái miatt a spanyol futamon kívül csak a valenciai utcai pályán tudott pontszerző helyen, hatodikként beérni. 10 szerzett pontja a tizenhatodik helyhez volt elég.
Ha nehezen is, de sikerült a szükséges pénzmennyiséget megszereznie, így a következő szezonban is maradhatott a francia istállónál. Az Asia Series-ben pályafutása során először szerzett komoly formaautós sorozatban végső győzelmet, a kevés versenyhez képest nagy, húszpontos különbséggel megelőzve d’Ambrosiót. Sanghajban egy második hellyel nyitott, majd a sprintfutamot kénytelen volt feladni. Dubajban aztán mesterhármast szerzett, azaz a futamgyőzelem mellett övé volt a pole-pozíció és a leggyorsabb kör is. Bahreinben megismételte előző évi sikerét, ezzel átvette a vezetést összetettben, amit később mindvégig meg is tartott. Még Sepangban állhatott fel dobogóra, valamint Szahírban megnyerte az időmérőt.
A győzelem miatt nagyobb célokkal kezdhette az európai idényt. Bár a szezon jól indult (Barcelonában két pontszerző hellyel nyitotta az évet), később mégis csupán a Nürburgringen rendezett sprintfutamon állhatott fel a dobogó legalsó fokára, ezen kívül még a valenciai, a spai és a szezonzáró portugál versenyen végzett a pontszerzők közt. 13 pontja ismét csak a 16. pozícióra volt elegendő, miközben csapattársa ismét több kiugró teljesítményre volt képes.
A Formula–1-ben
[szerkesztés]Toyota (2007–2009)
[szerkesztés]2007. november 16-án lett a Toyota teszt-, és egyben harmadik számú pilótája a távozó francia Franck Montagny helyett.[14] 2008-ban és 2009-ben a téli és évközi teszteken segítette csapatát, illetve készen állt az azonnali beugrásra.
A japán nagydíj pénteki két szabadedzésen mutatkozott be versenyhétvégén, miután Timo Glock rosszullétre panaszkodott.[15] Összesen 24 kört teljesített, délelőtt a 19., délután a 12. helyen végzett. A német versenyző végül vállalni tudta a másnapi időmérőt, ahol azonban súlyos balesetet szenvedett, ami miatt nem tudott indulni a futamon. A kéthetes szünetben kiderült, a lába mellett csigolyái is megsérültek, így orvosi javaslatra kihagyta a brazil versenyt. Ezután dőlt el, hogy Glockot Kobajasi fogja helyettesíteni.[16][17] Az esős interlagosi időmérőn úrrá tudott lenni a kaotikus körülményeken, s a bravúros 11. helyen fejezte be a közel két és fél órán át tartó kvalifikációt.[18] A versenyen is jól szerepelt, 19 körön keresztül tartotta maga mögött a később világbajnok Jenson Buttont, majd határozott manőverekkel előzte meg előbb Nakadzsima Kazukit, majd a Ferrarit vezető Giancarlo Fisichellát. A pontszerzés végül nem sikerült, a kilencedik helyen végzett.
Mivel az orvosok szerint Timo Glock láb- és mellkasi sérülései miatt egy újabb baleset súlyos következményekkel járt volna, helyére a szezonzáró abu-dzabi nagydíjon is Kobajasi ülhetett.[19][20] Abu Dzabiban ott folytatta, ahol Brazíliában abbahagyta. Szombaton bejutott a Q2-be, a kvalifikáció második szakaszába, ahol a 11–16. helyek sorsa dől el, és ahonnan már nem lépett tovább. Ezután viszont alaposan megtankolták versenygépét, így a 12. helyről indulva egy kiállással tudta teljesíteni a futamot. Jó taktikájának, valamint hasonlóan jó versenytempójának hála, folyamatosan a világbajnok Brawn GP pilótáival küzdött a dobogóért, amiről végül ugyan lemaradt, a hatodik helyezés azonban második versenyén mégis rendkívül jó eredmények számított.[21] Három pontjával a 18. helyen fejezte be a bajnokságot. Addigi munkaadója a gazdasági válságra, valamint a viszonylagos F1-es eredménytelenségre hivatkozva visszalépett a 2010-es Formula–1 világbajnokságtól, így Kobajasi szabadúszóként igyekezett pilótaülést jelentő szerződéshez jutni.[22]
Sauber (2010–2012)
[szerkesztés]Hetekig nem talált magának komoly érdeklődőt, majd Peter Sauberrel és a visszatérő Sauber csapattal végül 2009. december 17-én aláírta egy évre szóló szerződését.[23][24][25] A tesztek sokat ígértek, Kobajasi egy nap nyerni is tudott.[26] Mégis, a Sauber a szezonnyitó bahreini hétvégén már csak a középmezőny végén tartózkodott. Kobajasi a 16. helyről rajtolt (33 ezreddel elmaradva csapattársától), és a versenyen sem tudott javítani helyzetén, a 12. körben hidraulikai meghibásodás vetett véget futamának.[27] Az ausztrál verseny csupán néhány száz méterig tartott számára, a rajtot követő tülekedésben megsérült szárny miatt irányíthatatlan autóval a 6-os kanyarban, további két másik versenyzőt elsodorva, a kavicságyban kötött ki.[28] A következő két verseny sem sikerült jól egyik Sauberes számára sem, mind Malajziában, mind Kínában ismét pont nélkül zárt mindkét versenyző. Spanyolországban Kobajasi először tudott célba érni, ám a pontszerzés nem sikerült, tizenkettedik lett. Először az Isztambul Parkban tudott pontot szerezni, az egy pontot érő tizedik helyen ért célba.[29] Egy gyengébben sikerült kanadai verseny után két nagyszerű eredmény, egy hetedik (Valencia) és egy hatodik (Silverstone) hely következett. Valenciában az utolsó öt körig a harmadik helyen haladt, ám ő ekkorra időzítette kerékcseréjét, és visszacsúszott a hetedik helyre. Kobajasi ekkor lágy gumikkal haladt, míg a közvetlenül előtte lévők, Fernando Alonso és Sébastien Buemi egyaránt keményeken. Mindkettejüket sikerült megelőzni, Buemit például a célegyenesre ráfordító kanyarban.[30][31] A brit nagydíj volt a szezon addigi legjobb versenye. Itt a tizenkettedik helyről rajtolva, sokat javítva, végül hatodik lett.[32] A német nagydíjon is sokáig pontszerző helyen haladt, ám miután Vitalij Petrov megelőzte, hiába volt ott szorosan mögötte a verseny végéig, megelőzni nem tudta, tizenegyedik lett. A magyar versenyen ismét sikerült pontot szereznie. A verseny során megelőzte többek között a hétszeres világbajnok Michael Schumachert, és megvolt az esélye arra is, hogy a címvédő Jenson Buttont megelőzze, ám ez végül elmaradt, és kilencedik lett. De la Rosa hetedik helyével Mogyoródon fordult elő először a szezon során, hogy mindkét Sauber pontot szerzett.[33] A belga nagydíj időmérője nem sikerült jól számára. Az időmérő első szakaszában még a viszonylag nedves pályán futott egy, a körülményekhez képest jónak mondható, 2:02-es időt, ám az eső később elállt, és a pálya felszáradt. Ennek köszönhetően rohamosan javulni kezdtek a köridők, ennek megfelelően Kobajasi is egyre hátrébb csúszott. A kvalifikáción a tizenkilencedik pozíciót szerezte meg, ám néhány büntetésnek köszönhetően végül a tizenhetedikről rajtolhatott.[34] A versenyen végül több helyet előrelépve a nyolcadikként zárt, közvetlenül Michael Schumacher mögött.[35]
Caterham (2014)
[szerkesztés]2014-ben, egy év kihagyás után a Caterham színeiben tért vissza, az újonc svéd Marcus Ericsson csapattársaként.[36] A belga nagydíjat kénytelen volt kihagyni, ülését a háromszoros Le Mans-bajnok német André Lotterer kapta meg.[37]
Vezetési stílusa
[szerkesztés]Szakértők szerint rendkívül agresszív, ám mégsem vakmerő módon vezet.[38] Stílusát sokan honfitársa, Szató Takumáéhoz hasonlították egy jóval megbízhatóbb kiadásban.[39] 2009-ben, debütáló versenyén például több látványos előzést is bemutatott, illetve agresszíven védekezett a később világbajnokká avanzsáló Jenson Buttonnel szemben.[40]
Hasonlóan látványos versenye volt a 2010-es európai nagydíj. Taktikájának köszönhetően sokáig a harmadik helyen haladt, ám öt körrel a vége előtt ki kellett jönnie kereket cserélni. Bár friss, ráadásul a lágyabb keverékű gumit kapta, mégis meggondolatlannak tűnt az előzése Fernando Alonsóval szemben, ugyanis a manővert rendkívül messziről kezdte meg, és nagyon rövid féktávot próbált venni. Végül egy kis megcsúszással sikerült végrehajtani az előzést.[41] A legutolsó, célegyenesre ráfordító kanyarban még Sébastien Buemit is megelőzte, így hetedikként zárt úgy, hogy a tizennyolcadik helyről rajtolt.[42]
Magánélete
[szerkesztés]Magánéletéről nem sokat árul el, annyit tudni róla, hogy jelenleg[mikor?] egyedülálló.[6]
Egy BBC-nek adott rövid, kérdezz-felelek jellegű interjújában a kedvenceit firtató kérdéseknél kedvenc zenei előadójaként Michael Jacksont, kedvenc műfajaként pedig a house-t említette.[43]
Statisztika
[szerkesztés]Kobajasi a GP2-ben ígéretesen kezdett, már a második futamát megnyerte, a folytatás azonban a gyakori kiesései miatt nem hozta meg a várt eredményeket. A következő évében is a középmezőnyben szerepelt, és mindkét évben a 16. helyen végzett összesítésben. A GP2 Asia Series sorozatban viszont többször végzett az első helyen, és, bár a teljesítménye ott is ingadozó volt, második évében megnyerte a versenysorozatot. Formula–1-es bemutatkozása a Toyotánál biztatóan sikerült, de a 2010-es világbajnokság elején gyakori kiesései miatt ritkán sikerült az első tíz, pontot érő helyen végeznie, befejezett futamain viszont sosem végzett a középmezőnyt jelentő 12.-nél rosszabb helyen. Legjobb eredménye az angliai 6. helyezés.
Eredményei
[szerkesztés]Teljes GP2-eredménylistája
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2008 | DAMS | ESP FEA 8 |
ESP SPR 1 |
TUR FEA Ki |
TUR SPR 9 |
MON FEA Ki |
MON SPR 18 |
FRA FEA Ki |
FRA SPR 9 |
GBR FEA Ki |
GBR SPR 7 |
GER FEA Ki |
GER SPR 18 |
HUN FEA 11 |
HUN SPR 8 |
EUR FEA Ki |
EUR SPR 6 |
BEL FEA 9 |
BEL SPR 14 |
ITA FEA Ki |
ITA SPR 13 |
16. | 10 |
2009 | DAMS | ESP FEA 8 |
ESP SPR 5 |
MON FEA Ki |
MON SPR 12 |
TUR FEA Ki |
TUR SPR Hn |
GBR FEA Ki |
GBR SPR 17 |
GER FEA 9 |
GER SPR 3 |
HUN FEA 13 |
HUN SPR 8 |
VAL FEA 8 |
VAL SPR 11 |
BEL FEA 7 |
BEL SPR 11 |
ITA FEA 17 |
ITA SPR 17 |
POR FEA 6 |
POR SPR 19 |
16. | 13 |
GP2 Asia Series-eredménylistája
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2008 | DAMS | UAE1 FEA 13 |
UAE1 SPR Ki |
IDN FEA Ki |
IDN SPR 15 |
MAL FEA 5 |
MAL SPR 1 |
BHR FEA 3 |
BHR SPR 1 |
UAE2 FEA 20 |
UAE2 SPR 14 |
6. | 22 | ||
2008–09 | DAMS | CHN FEA 2 |
CHN SPR Ki |
UAE FEA 1 |
UAE SPR T |
BHR1 FEA 1 |
BHR1 SPR 6 |
QAT FEA 4 |
QAT SPR 18 |
MAL FEA 2 |
MAL SPR 7 |
BHR2 FEA 4 |
BHR2 SPR 5 |
1. | 56 |
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2009 | Toyota | AUS |
MAL |
CHN |
BHR |
ESP |
MON |
TUR |
GBR |
GER |
HUN |
EUR |
BEL |
ITA |
SIN |
JPN |
BRA 9 |
UAE 6 |
18. | 3 | |||
2010 | Sauber | BHR Ki |
AUS Ki |
MAL Ki |
CHN Ki |
ESP 12 |
MON Ki |
TUR 10 |
CAN Ki |
EUR 7 |
GBR 6 |
GER 11 |
HUN 9 |
BEL 8 |
ITA Ki |
SIN Ki |
JPN 7 |
KOR 8 |
BRA 10 |
UAE 14 |
12. | 32 | |
2011 | Sauber | AUS Kiz |
MAL 7 |
CHN 10 |
TUR 10 |
ESP 10 |
MON 5 |
CAN 7 |
EUR 16 |
GBR Ki |
GER 9 |
HUN 11 |
BEL 12 |
ITA Ki |
SIN 14 |
JPN 13 |
KOR 15 |
IND Ki |
UAE 10 |
BRA 9 |
12. | 30 | |
2012 | Sauber | AUS 6 |
MAL Ki |
CHN 10 |
BHR 13 |
ESP 5 |
MON Ki |
CAN 9 |
EUR Ki |
GBR 11 |
GER 4 |
HUN 18† |
BEL 13 |
ITA 9 |
SIN 13 |
JPN 3 |
KOR Ki |
IND 14 |
UAE 6 |
USA 14 |
BRA 9 |
12. | 60 |
2014 | Caterham | AUS Ki |
MAL 13 |
BHR 15 |
CHN 18 |
ESP Ki |
MON 13 |
CAN Ki |
AUT 16 |
GBR 15 |
GER 16 |
HUN Ki |
BEL |
ITA 17 |
SIN Ni |
JPN 19 |
RUS Ki |
USA |
BRA |
UAE Ki |
22. | 0 |
- Megjegyzés: 2014-ben a szezonzáró nagydíjon dupla pontokat osztottak.
Teljes Super Formula eredménylistája
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2015 | Sunoco Team LeMans | SUZ 9 |
OKA 2 |
FUJ 10 |
MOT 17 |
AUT 3 |
SUG 6 |
SUZ 3 |
SUZ 9 |
6. | 20 | ||
2016 | Sunoco Team LeMans | SUZ 16 |
OKA 18 |
FUJ 10 |
MOT 9 |
OKA 18 |
OKA 17 |
SUG 17 |
SUZ 9 |
SUZ 7 |
17. | 1 | |
2017 | KCMG | SUZ 9 |
OKA 4 |
OKA 5 |
FUJ 15 |
MOT 2 |
AUT 7 |
SUG 7 |
SUZ T |
SUZ T |
7. | 16,5 | |
2018 | KCMG Elyse | SUZ 10 |
AUT T |
SUG 6 |
FUJ 12 |
MOT |
OKA 2‡ |
SUZ 13 |
7. | 10 | |||
2019 | carrozzeria Team KCMG | SUZ 9 |
AUT 10 |
SUG 2 |
FUJ 6 |
MOT 2 |
OKA 18 |
SUZ 12 |
6. | 19 | |||
2020 | carozzeria Team KCMG | MOT 14 |
OKA |
SUG 14 |
AUT | SUZ 4 |
SUZ 15 |
FUJ 11 |
16. | 8 | |||
2021 | carozzeria Team KCMG | FUJ |
SUZ |
AUT | SUG | MOT |
MOT 10 |
SUZ |
20. | 1 | |||
2022 | KCMG | FUJ 18 |
FUJ 9 |
SUZ 5 |
AUT Ki |
SUZ 17 |
FUJ 14 |
MOT 14 |
MOT 17 |
SUZ 18 |
SUZ 10 |
17. | 9 |
2023 | Kids com Team KCMG | FUJ Ki |
FUJ 6 |
SUZ 14 |
AUT 11 |
SUG 6 |
FUJ 9 |
MOT 7 |
SUZ 8‡ |
SUZ 17 |
11. | 17,5 |
- * A szezon jelenleg is zajlik.
- ‡ A versenyt félbeszakították, és mivel nem teljesítették a táv 75%-át, így csak a pontok felét kapta meg.
Teljes Formula–E-eredménylistája
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2017–18 | MS&AD Andretti Formula E | HKG 15 |
HKG 17 |
MAR |
SAN |
MEX |
PDE |
ROM |
PAR |
BER |
ZUR |
NYC |
NYC |
MNT |
MNT |
24. | 0 |
Le Mans-i 24 órás autóverseny
[szerkesztés]Év | Csapat | Csapattárs | Autó | Kategória | Kör | Összetett Helyezés |
Kategória Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2013 | AF Corse | Toni Vilander Olivier Beretta |
Ferrari 458 Italia GT | GTE Pro |
312 | 20. | 5. |
2016 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway Stéphane Sarrazin |
Toyota TS050 Hybrid | LMP1 | 381 | 2. | 2. |
2017 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway Stéphane Sarrazin |
Toyota TS050 Hybrid | LMP1 | 154 | Kiesett | Kiesett |
2018 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway José María López |
Toyota TS050 Hybrid | LMP1 | 386 | 2. | 2. |
2019 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway José María López |
Toyota TS050 Hybrid | LMP1 | 385 | 2. | 2. |
2020 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway José María López |
Toyota TS050 Hybrid | LMP1 | 381 | 3. | 3. |
2021 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway José María López |
Toyota GR010 Hybrid | Hypercar | 371 | 1. | 1. |
2022 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway José María López |
Toyota GR010 Hybrid | Hypercar | 380 | 2. | 2. |
2023 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway José María López |
Toyota GR010 Hybrid | Hypercar | 103 | Kiesett | Kiesett |
2024 | Toyota Gazoo Racing | Mike Conway Nyck de Vries |
Toyota GR010 Hybrid | Hypercar |
Teljes FIA World Endurance Championship eredménysorozata
[szerkesztés]- * A szezon jelenleg is zajlik.
Daytonai 24 órás autóverseny
[szerkesztés]Év | Csapat | Csapattárs | Autó | Kategória | Kör | Összetett Helyezés |
Kategória Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2019 | Konica Minolta Cadillac | Fernando Alonso Jordan Taylor Renger van der Zande |
Cadillac DPi-V.R | DPi | 593 | 1. | 1. |
2020 | Konica Minolta Cadillac | Ryan Briscoe Scott Dixon Renger van der Zande |
Cadillac DPi-V.R | DPi | 833 | 1. | 1. |
2021 | Ally Cadillac Racing | Jimmie Johnson Simon Pagenaud Mike Rockenfeller |
Cadillac DPi-V.R | DPi | 807 | 2. | 2. |
2022 | Ally Cadillac Racing | Jimmie Johnson José María López Mike Rockenfeller |
Cadillac DPi-V.R | DPi | 739 | 11. | 5. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kamui Kobayashi f1 hírek (magyar nyelven). f1-live.hu. [2010. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ A Sauber hivatalosan a BMW Sauber nevet használta a támogatási rendszer miatt, ugyanis teljesen új csapatként kevesebb pénzt kapott volna, mint egy korábbi jogutódjaként.
- ↑ „Hivatalos: Kamui Kobayashi-Marcus Ericsson páros a Caterham-nál 2014-ben (frissítve)”, F1-live.hu, 2014. január 21.. [2014. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. január 21.)
- ↑ „Sauber confirm Kobayashi”, Al-Jazeera, Aljazeera IT, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
- ↑ a b c d Kamui Kobayashi - Japan's next F1 superstar? (angol nyelven). formula1.com, 2009. október 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ a b Driver - Kamui Kobayashi (angol nyelven). Sauber. [2010. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ A meghatározás a 2000 cm³-es motorok lökettérfogatára utal.
- ↑ a b Biography (angol nyelven). kamuikobayashi.com. [2010. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ 2006 starting grid. formel3guide.com. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
- ↑ 2007 starting grid. formel3guide.com. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
- ↑ „D'Ambrosio completes Dams line-up”, autosport.com, 2007. december 14. (Hozzáférés: 2007. december 17.)
- ↑ „Kobayashi to race for DAMS”, autosport.com, 2007. november 23. (Hozzáférés: 2007. december 17.)
- ↑ GP2: 2008 Spain - Race 2 Press conferences (angol nyelven), 2008. május 5. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)[halott link]
- ↑ „Toyota confirm Kobayashi as third driver”, autosport.com, 2007. november 16. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ „Toyota Kobayashi subs for Glock in practice”, autosport.com, 2009. október 2. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ „Toyota replace Glock with Kobayashi”, ESPN, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ Kobayashi helyettesíti Glockot a brazil nagydíjon (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2009. október 11. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ F1: Round 16 – Interlagos, Brazil – Qualification (angol nyelven), 2009. október 17. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ „Glock to miss final race of the season publisher = autosport.com”, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
- ↑ Kobayashi to race for Toyota in Abu Dhabi (angol nyelven). formula1.com, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Kobayashi’s great drive and the Grosjean question (Abu Dhabi GP analysis) (angol nyelven). f1fanatic.co.uk, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ „Kobayashi set for full-time seat”, BBC Sport, 2009. november 1. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ „Sauber F1 team recruit Japan's Kamui Kobayashi”, BBC Sport, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ „FIA Formula One World Championship – Entry List”, fia.com, Fédération Internationale de l'Automobile, 2010. március 3.. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 3.)
- ↑ „Sauber F1 team recruit Japan's Kamui Kobayashi”, BBC Sport, BBC, 2009. december 16. (Hozzáférés: 2009. december 16.)
- ↑ 2010 Winter Testing – Jerez February 11 – with images (angol nyelven). f1wolf.com, 2010. február 11. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Bahrain Grand Prix 2010/Results (angol nyelven). ESPN, 2010. február 14. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Kobayashi's wing failure due to contact (angol nyelven). ESPN, 2010. március 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Turkish GP team-by-team: Sauber (angol nyelven). f1fanatic.co.uk, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Vettel nyert, Webber túlélte Valenciát (magyar nyelven). sportgeza.hu, 2010. június 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ európai nagydíj Valencia 2010-06-27 (magyar nyelven). endurance.hu, 2010. június 28. [2020. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Sauber gets best value from Kobayashi (angol nyelven). ESPN, 2010. július 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Sauber Team: A siker után pénz állhat a házhoz (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2010. augusztus 4. [2010. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ belga nagydíj - Mark Webber a pole-ban! (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2010. augusztus 28. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- ↑ Lewis Hamilton győzött a belga nagydíjon (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2010. augusztus 29. [2010. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- ↑ http://www.formula1.com/news/headlines/2014/1/15393.html
- ↑ http://www.gphirek.hu/f1/20140820-f1-kamui-kobajasi-helyett-andre-lotterert-inditja-a-caterham-belgiumban.html
- ↑ Kobayashi will keep aggressive driving style (angol nyelven). gforcef1.wordpress.com, 2010. január 31. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ Kamui Kobayashi: Asia's Brightest Star, Or Just Another One-Hit Wonder? (angol nyelven). bleacherreport.com, 2009. november 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ Kobayashi vs Button - GP de Brasil 2009 (portugál nyelven). YouTube, 2010. február 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ Kobayashi overtakes Alonso at Valencia 2010 (angol nyelven), 2010. június 30. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ Kobayashi, a nagyszerű (magyar nyelven). vezess.hu, 2010. június 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ A profile of Sauber Formula 1 driver Kamui Kobayashi (angol nyelven). BBC Sport, 2010. június 22. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)