LVCI 131–150
LVCI 131–150 | |
![]() | |
LVCI 131–150 / SB 20 / FS 395 | |
Pályaszám | |
LVCI 131–150 SB 20 101–110 SFAI 738–757 RA 3016–3035 FS 3953–3954 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Schneider et Cie |
Gyártásban | 1858 |
Selejtezés | RA: 1898–1905 |
Darabszám | LVCI: 20 SB: 10 (von LVCI) SFAI: 20 (von SB und LVCI) RA: 20 FS: 2 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 0-6-0 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 220 mm |
Ütközők közötti hossz | 8.165 mm |
Teljes tengelytávolság | 3.293 mm |
Szolgálati tömeg | 30,2 t |
Tapadási tömeg | 30,2 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | C n2 |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 432 mm |
Dugattyú lökethossza | 610 mm |
Gőznyomás | 8 at |
Forrfelület | 110 m² (lángjárta) |
Az LVCI 131–150 egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Lombardisch-venetianischen und central-italienischen Eisenbahn-Gesellschaft-nál (LVCI), mely egy osztrák-magyar magánvasút-társaság volt.
A 20 mozdonyt a Schneider Le Creusot szállította 1858-ban a LVCI-nek. A mozdonyok 131-150 pályaszámokat kaptak. A Déli Vasúttársaság (SB) megvett tíz mozdonyt közülük (141-150), és besorolta saját számozási rendszerében a 20 sorozat SB 101-110 pályaszámok alá. 1867 a tíz mozdony az Olasz Államvasutak (Strade Ferrate Alta Italia, SFAI) állományába került, amely az LVCI mozdonyokkal együtt a 738-757 pályaszámokat adta nekik.
A Rete Adriatica felülszámozta őket saját rendszerében 3016-3035 pályaszámúakká, 1905-ben közülük még kettő a 3953-3954 került az FS-hez, a többi 18 mozdonyt az RA 1898-1905 között selejtezte.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a LVCI 131–150 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.