Felsőderna
| Felsőderna (Derna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Felsőderna |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417230 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 29047 |
| Népesség | |
| Népesség | 764 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 131 [1] |
| Népsűrűség | 15,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 49,21 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 18′47.200000°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 18′47.200000°N 22.300000°E | |
| Felsőderna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőderna (románul Derna) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bihar megye északkeleti részén, Nagyváradtól északkeletre, Élesdtől északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a Derna-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű és jelentése "gyepes". Felső- előtagját a szomszédos Alsódernától való megkülönböztetésül kapta.
Története
[szerkesztés]Területe már ősidők óta lakott. Határában a dákok várat építettek, valamint a középkorban a közigazgatásilag Felsődernához tartozó Újsástelek határában egy földvár állt, amelyek maradványa ma is megvan.
A települést 1406-ban említi először írott forrás, Oláhdarna néven. Jelenlegi neve először 1472-ben említik, Felsewdarna néven. Az 1880-as években elkezdődött az aszfalt bányászata és feldolgozása a településen. A bányát az 1990-es évek elején bezárták.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. A második bécsi döntés értelmében újra visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjetek szállták meg, majd újra Románia része lett.
Népesség
[szerkesztés]A települést 1880-ban még csak 199 fő, ebből 172 román, 7 magyar (3,5%), 11 német, 9 egyéb nemzetiségű lakta. A gyáripar fejlődése miatt azonban a lakosság száma is rohamosan megnőtt. 1910-ben már 1302 lakosa volt a településnek, melyből 826 magyar (63,4%), 347 román, 44 német, 31 szlovák és 54 cigány volt.
2002-ben 1020 lakosa volt, közülük 558 fő (54,7%) román, 288 (28,2%) szlovák, 165 (16,2%) magyar, 7 (0,7%) cigány és 2 (0,2%) német.
Jelenleg a faluban 5 óvoda és 5 általános iskola működik. A lakosok többsége a gyáriparban dolgozik, vagy földműveléssel és állattenyésztéssel keresi meg kenyerét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Ghidul Primariilor
- Vasarnapiiskola.hu
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}