Alsószölnök
| Alsószölnök | |||
 | |||
| Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Szentgotthárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Monek Zsolt (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9983 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 342 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″46.927460°N 16.202540°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″46.927460°N 16.202540°E | |||
 Alsószölnök
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Alsószölnök weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószölnök témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alsószölnök (németül: Unterzemming, szlovénül: Dolnji Senik, vendül: Dolenji Senik) község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Vasi-Hegyhát részét képező Vendvidéken, a Rába és a Szölnöki-patak völgyében fekszik, közvetlenül az osztrák határ mellett,a felsőszölnöki hármashatárhoz közel, Szentgotthárdtól, a legközelebbi várostól 6 kilométerre délnyugatra. Településszerkezetét tekintve dombvidéki többutcás sorfalu. Főutcája a Vasszentmihály-Felsőszölnök közti 7454-es út. A szomszédos települések Szakonyfalu (3 km), Rábatótfalu (Szentgotthárd része, 4 km), Felsőszölnök (7 km).
A Rába Alsószölnöknél lép Ausztria területéről Magyarország területére.
Története
[szerkesztés]Nevének szlovén jelentése áttelepülő, ami arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide.
Első fennmaradt írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban része volt Dobra váruradalmának, melynek központja a mai Vasdobrán volt.
1664-ben, a szentgotthárdi csata idején itt táborozott a török sereg bal szárnya. Előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de legtöbb lakosának sikerült előlük német földre menekülnie.
A 19. században a Tótsági járáshoz tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bartók Lászlóné (független)[3]
- 1994–1998: özv. Bartók Lászlóné (független)[4]
- 1998–2002: Bartók Lászlóné (független)[5]
- 2002–2006: Bartók Lászlóné (független)[6]
- 2006–2010: Monek Zsolt (független)[7]
- 2010–2014: Monek Zsolt (független)[8]
- 2014–2019: Monek Zsolt (független)[9]
- 2019–2024: Monek Zsolt (független)[10]
- 2024– : Monek Zsolt (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 373 | 374 | 368 | 337 | 332 | 341 | 342 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 26,8% németnek, 17,6% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 1,1%, evangélikus 2,2%, felekezet nélküli 2,4% (16% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 25% szlovénnek, 20,2% németnek, 0,9% románnak, 0,3-0,3% ukránnak, cigánynak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,3% volt római katolikus, 3,3% református, 0,9% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 3% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[12]
Az alsószölnöki vízerőmű
[szerkesztés]Az alsószölnöki vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nagyboldogasszony-templom, barokk, 1815
- Gát a Rába folyón
- Alsószölnök területe az Őrségi Nemzeti Park, illetve a három ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko tájegység részeként természetvédelem alatt áll.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)
Híres emberek
[szerkesztés]1813-tól 1829-ig a falu plébánosa Kossics József reformkori néprajztudós és író volt.
1874-től 1930-ig Szakovics József volt a plébános, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi szlovén nyelv ápolásában és megőrzésében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Alsószölnök Helységnévtár
- ↑ Alsószölnök Helységnévtár
