Nagyboldogasszony-templom (Alsószölnök)

Nagyboldogasszony-templom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Szombathelyi egyházmegye
Egyházközség	Alsószölnök
Védőszent	angyali üdvözlet
Püspök(ök)	Székely János
Főesperes	Németh Zoltán
Építési adatok
Építése	1815
Stílus	Barokk
Építtetője	Batthyány Alajos, Szapáry Terézia
Felszentelés	1815
Felszentelő	Somogy Lipót
Település	Alsószölnök
Elhelyezkedése
Nagyboldogasszony-templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 16° 12′ 16″46.928376363832, 16.204571240091
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az alsószölnöki Nagyboldogasszony-templom kései barokk stílusú római katolikus kegyhely Alsószölnök községben, a Vendvidéken. Ez a Vendvidék legfiatalabb temploma.
Alsószölnök etnikailag napjainkban is nagyon összetett, a lakosság részben szlovén (vend nyelvjárást beszélnek), részben német és részben magyar nemzetiségű, így a templomban ma is gondot okoz az istentisztelet nyelve.
A templom védőszentje a Gyümölcsoltó Boldogasszony, akinek az ünnepnapja, március 25. a templom búcsúja is egyben.

A kegyhely története

Alsószölnök lakosságának aránya az előző évszázadokban sokkal nagyobb számban volt német, mint napjainkban. A német lakosságot az 1946. évi kitelepítés csökkentette jelentősen, mert számos német tagja volt a helyi Volksbundnak a második világháború idején és ez ürügyet szolgáltatott a kommunistáknak, hogy elüldözzék a német lakosságot.

A főhajó.

Az alsószölnökiek évszázadokon át Rábaszentmártonban jártak istentiszteletre, melyet az 1786-87. évi egyházlátogatás is igazol. A faluban volt a Kisboldogasszony tiszteletére emelt kápolna is, ahol imádkoztak a hívek, azonkívül már ekkor tanítójuk volt. 1764-ben az egyik Batthyány grófnő (a falu a Batthyányak birtoka volt) oltárfülkét emelt a kápolnában, ahová egy Mária-szobrot helyeztek el.
A tanítómesterre 1778-ban az alsószölnökiek panasszal éltek Szily János szombathelyi püspöknél, mondván: „miotta ez a Mester nálunk vagyon, nagy és kiss halotokrul egy polturával töbet köl fizetnünk.” Az új tanító kántor is volt egyben és kiharangozott a halottakért amiért egy polturával, azaz fél garassal többet kért, de a falusiak állítása szerint „egy halott sem lesz ki harangozva.” Ez nagy szégyen volt a szölnökiekre nézve, ami miatt a többi faluban is gyúny tárgyává váltak.

A falu kegyura, Batthyány Alajos segítségével 1815-ben templomot épített, ami még hat esztendeig maradt Rábaszentmárton fiókegyháza. Az új templomot Somogy Lipót akkori püspök szentelte föl. Muraszombati Szapáry Terézia, Batthyány özvegye 1821-ben megalapította az alsószölnöki plébániát, ezzel a község teljesen önállósult a szentmártoni plébániától. Alsószölnök volt a legszűkebb területű egyházközség a környéken, mert nem tartozott hozzá egyetlen falu sem, a szomszédos Tótfalu (Rábatótfalu), Szakonyfalu, Permise, valamint Ritkaróc (Ritkaháza, Kétvölgy) községek megmaradtak az istvánfalvai (Apátistvánfalva) és dolinci (Dolány) egyházközségekben.
A falu első papja nem más volt mint Kossics József, a magyarországi szlovének egyik nagy írója. Batthyány gondoskodott egy új, jó iskoláról, amelyhez egy képzett iskolamestert szerzett Stájerországból, Vogrin Jósefet, aki marburgi (Maribor) tanárképezdében tanult. Sajnos később a falu új kegyura megtagadt az iskola és templom ellátását, ami így teljesen a falura háramlott. A templomot még rendben tudták tartani, de az iskola és a tanítói lakás nagyon leromlott, s elég szegényes körülmények között élt Vogrin, ami méltatlan volt hozzá, tekintettel magasfokú tanultságára.

1886-ban Zsemlics István író rózsafüzér egyletet és „Jézus szent gyermekségének műve” nevű társulatot alapított a faluban. Előbbinek hetvenöt, míg utóbbinak 43 tagja volt.
Szakovics József a templom fontos renoválásokat végzett, s igyekezett mindhárom nemzetiség nyelvén tartani a miséket. 1925-ben Kósz Vince révén már harangokat is kapott a templom. Az egyik harangot 1944. június 16-án elszállították egy lőszergyártó üzembe, a püspökség utasítása szerint a harangot nem lehetett búcsúztatni.

Az orgonakarzat.

A német nyelv használatát a templomban 1831-ben engedélyezték, majd 1855-ben lehetővé vált, hogy minden harmadik vasárnap németül tartsák a szentbeszédet. 1928-ban a német hívek levelet küldtek Szombathelyre, amelyben azt kívánták, hogy minden második vasárnap tartassék szentbeszéd, hivatkozva arra, hogy a legtöbb szlovén beszél németül. Ez ellen az állítás ellen a szlovének tiltakoztak, s kérték, hogy egyik vasárnap, egy szlovén istentisztelet helyett tartsanak magyarul szentbeszédet és imát, hivatkozva az itt élő a magyar lakosokra.
1935-ben a németek ismét kérték az anyanyelvükön történő prédikációt, de ekkor Mikes János püspök az 1829. vizitációra hivatkozott amelyben ez állt: „a vasárnap és ünnepnap a prédikáció és a keresztény tanítás vandálul (vendül) tartassék, az evangélium német nyelven is felolvastassék, mindkét nyelven történjenek hirdetések.” Ennek megfelelően mindig olyan papokat igyekeztek kinevezni a plébánia élére, akik magyarul, vendül és németül is tudtak.
1940. december 30-án végül elrendelték a második vasárnaponkénti német szentbeszédet. Feltehetően közrejátszott az is, hogy Magyarország ekkorra már eléggé német-orientált volt és a faluban is terjedt a Hitler-imádat.

Napjainkban már csak magyarul folyik az istentisztelet.

Szent Alajos mozaikja.

A templom

A templom homlokzatán, az ajtó felett olvasható latin felirat: „In hoC LoCo gLorIetVr VIrgo et DeIpara MaRia” A kiemelt nagy betűkből a templomévszáma MDCCLLVVIIIII, 1815 kerül ki. Magyarul: Ezen a helyen dicsértessék a Szűz és Isten anyja, Mária 1815.

Mikor a templomot felépítették, a kápolnából a Mária-szobrot a templom főoltárára emelték. 1889-ben a szobrot a templom előtt állították fel, s egykori helyére Persa Iván plébános Grazból, egy művészbarátjától új, kisebb szobrot vásárolt, aminek neve a Szeplőtelen fogantatás volt.
A főoltárral szemben található az új szószék, mellett jobboldalt az öregszószék látható, amin ma már nem tartanak beszédet. A templomban kizárólag magyar feliratok vannak, mint a középhajó, főhajóval határos mennyezetén egy Mária-freskó, rajta az Üdvözlégy Mária! felirat. A főhajó freskóján a Nagyboldogasszony képe. Két oldalt, mozaik-üvegablak látható, az egyiken Szent Teréz, a másikon Szent Alajos képmásai. A bejárat felett orgonakarzat áll. A jelenlegi orgona 1901-ben készült, néhány környékbeli prókátor adományából készült. Az előző orgonát 1882-ben renoválták, akkor derült ki, hogy 1724-ben készítette egy grazi mester, Georg Mitterreytter.

Az elesett alsószölnökiek emlékműve.

1881-ben Karlovitz László alsószölnöki kasznár, majd malombérlő és felesége Techet Mária három megkeresztelésének emlékére adományozott két nagyméretű festményt, melyet december 8-án mutattak be.
1903-ban Kovács Mária adománya révén Lewisch Adolf szombathelyi festő kifestette a templomot, 1912-ben pedig Szakovics révén restaurálás alá került mind a templom, mind a paplak. 1923-ban Lenarsich Imre a tornyot renoválta, melyet 1928-ban Szakovics fejezet be. 1949 és 1950 között Török Béla plébános az egész falu részvételével végzett újabb felújításokat a templomban. A szívvel és Pax-jellel díszített áldoztató rács egy része ma a plébániaház kétszárnyas kapuja.

1959-ben Hendler Teréz egykori alsószölnöki lakos, az Egyesült Államokból 100 dollárt küldött, amelyből miséző kelyhet vettek. Ugyancsak az Amerikába vándorolt Majczán József nejloncsipke oltárterítőt és miseinget küldött a templomnak.
A templomtorony tetején található gömböt a harkályok annyira megrongálták 1961-ben, hogy a helyi határőröket kellett az eltávolításukra felkérni.
1970-ben még a mellékoltár terítőjén német felirat volt: „Göttliches Herz Jesu sei meine Liebe.” Az eredeti keresztúti képeket 1800. február 2-án szentelte fel Szitányi Ferenc, amelyeket 1935-ben újrakereteztek és keresztet is kaptak. Ekkor zalaegerszegi ferencesek szentelték fel.

A templom mellett található az első világháborúban Szerbiában, Olaszországban és Oroszországban elesett Alsószölnökről bevonult katonák neve, összesen 13 személy. Az emlékmű felirata német nyelvű.

A falu régi temetője a templom mellett volt egykor, ma már csak egy kereszt jelzi a helyét. Az új temető közvetlenül az osztrák határ mellett található, ahol nyugszik többek közt Szakovics József is, továbbá néhány német család kriptája található meg.

Alsószölnök lelkipásztorai

A plébánosok névsora, a plébánia iratai között. A faluban 1817 óta van anyakönyvezés.

• Kossics József (1816–29)
• Árendás Károly Imre (1829–34)
• Raiszár István (1834–56)
• Krantz István (1856–70)
• Zsemlics István (1870–84)
• Persa Iván (1887–94)
• Keresztury Vince (1894–1909)
• Szakovics József (1910–13), majd (1928–30)
• Lenarsich Imre (1913–24)
• Kósz Vince (1924–28)
• Tivadar József (1931–37)
• Fehér János (1937–40)
• Tóth Márton (1940–47)
• Sinkovich Nándor (1947–49)
• Török Béla (1949–50)
• Hargitai Ferenc (1950–66)
• Németh Rezső (1966–77)
• Harangozó Vilmos (1979–)

További információk

• Kozár Mária – Skapper Hilda: Alsószölnök – Dolnji Senik – Unterzemming, Szlovén Kisebbségi Önkormányzat, Alsószölnök 2001. ISBN 963-00-8681-6
• A Felsőszölnöki Plébánia Honlapja