Mikes János (püspök)
| Mikes János | |
 | |
| Született | 1876. június 27.[1] Zabola[1] |
| Elhunyt |
Répceszentgyörgy[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Mikes Benedek |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Innsbrucki Egyetem (–1899) |
| Sírhelye | Szombathelyi székesegyház |
| szombathelyi püspök | |
 | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1899. június 29. |
| Püspökké szentelés | 1912. január 7. |
| Szentelők |
|
| Hivatal | Szombathelyi püspök |
| Hivatali idő | 1911–1935 |
| Elődje | István Vilmos |
| Utódja | Grősz József |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikes János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf zabolai Mikes János (Zabola, 1876. június 27. – Répceszentgyörgy, 1945. március 28. vagy 1945. március 29.) római katolikus pap, szombathelyi püspök 1911–1935 között.[3]
Pályafutása
[szerkesztés]A tekintélyes arisztokrata gróf zabolai Mikes család sarja. Apja, gróf zabolai Mikes Benedek (1819–1878) Ferenc József szárnysegédje, anyja Sophie Moser (1839–1921) volt.[4] Édesapját kétéves korában elvesztette, így neveltetéséről édesanyja gondoskodott. Középiskoláit Kalksburgban végezte, később a teológiát az innsbrucki papi szemináriumon végezte el, 1899. június 29-én szentelték pappá.[3]
1899-től Gyergyóalfaluban volt káplán, majd Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1901-ben plébánossá nevezte ki, de már öt év múlva áthelyezte Székelyudvarhelyre,[3] ahol egyúttal a telegdi főesperesség esperese is lett.
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1911. november 15-én Ferenc József király kinevezte – István Vilmos püspök halála után – a Szombathelyi egyházmegye élére, a pápai megerősítésre december 16-án került sor. 1912. január 7-én[5] szentelte püspökké Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai és Várady Lipót Árpád győri püspök segédletével.
Püspöki tevékenysége kezdetén megalapította az Egyházmegyei Takarékpénztárt és 1913. március 1-jével napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újságot. Új plébániákat alapított, főként Zalában. Szombathelyre, szülővárosába hozatta Szent Márton ereklyéit, a szombathelyi székesegyház külsejét pedig helyreállíttatta. Az első világháború kitörése után a répceszentgyörgyi püspöki nyaralóban hadikórházat rendezett be[3] és két ízben is személyesen ellátogatott a frontvonalon harcoló magyar katonákhoz: először 1917 júniusában a keleti frontra, majd 1918 szeptemberében az olasz frontra.
Az őszirózsás forradalmat követően, 1919. február 27-én „ellenforradalmárként” a celldömölki bencés apátságba internálták, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után a budapesti gyűjtőfogházba szállították.[3] Innen megszökött és a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulásáig bujkált; augusztus 20-án tért vissza híveihez.[3]
A Horthy-korszakban legitimistaként fontos szerepe volt IV. Károly király visszatérési kísérleteiben. 1921. március 31-én a szombathelyi püspöki palotában látta vendégül az uralkodót.[3][6] Az egyházfő tevékenysége nem volt példa nélküli: Szombathelyen Mikes János püspök volt a konzervatív legitimista keresztényszocialista szervezkedés mentora. A szintén legitimista Pehm (a későbbi Mindszenty) Józsefet zalaegerszegi plébánossá nevezte ki és képességeiben bízva, neki is mentora volt.
Püspökége alatt Kőszegen fiúinternátus és verbita missziós központ, Szombathelyen az Annuntiata Nővérek anyaháza és a szalézi atyák intézete, Zalaegerszegen ferences rendház és a Notre Dame nővérek nevelőintézete létesült. Püspökségének legkiemelkedőbb eseménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt,[3] melynek legfontosabb megvalósításaként az egyházmegye területén új plébániákat és lelkészségeket hoztak létre. Megromlott a kapcsolata azonban a káptalannal, s személy szerint Rogács Ferenc kanonokkal. Ez az egyházi vagyon elszámolása körüli vita, végül egyik fő oka volt egészségi állapotában való romlásának és püspökségéről való lemondásának.[7]
Mikes János 1935. december 31-én nyugállományba vonult, XII. Piusz pápa 1939-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki.[3] 1945. március 28-án – a szovjet Vörös Hadsereg bevonulása közben – répceszentgyörgyi nyaralójában érte a halál. A szombathelyi székesegyházban temették el.
Művei
[szerkesztés]- Pro Transsylvania. Fölolvasta... Budapesten az Országos Kaszinóban 1916. november 18-án rendezett estélyen. Budapest, 1916
- Szent István, a honalapító. Budapest, 1916
- Kommunismus und Nationalismus im Lichte der christlichen Weltanschauung. Bécs(?), 1934 (lengyelül: Poznań, 1935)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ a b c d e f g h i j Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 12.)
- ↑ más forrás szerint január 1-jén (Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004. )
- ↑ Pápa és Vidéke 1923-1944 Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)1921-04-01 / 73. szám
- ↑ Bakó Balázs 2013: Gróf Mikes János, a szombathelyi egyházmegye püspöke
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Archbishop János Mikes, Catholic-Hierarchy (angol)
- Varga János: Mikes püspök fogsága; Martineum Ny., Szombathely, 1921
- Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről; szerk., jegyz., utószó Soós Viktor Attila, fotóvál., tan. Bakó Balázs; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2009 (A Magyar Nyugat történeti kiskönyvtára)
- Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről; szerk. Bakó Balázs, Pál Ferenc; Martinus, Szombathely, 2015 (Géfin Gyula kiskönyvtár)
| Előde: István Vilmos |
Szombathelyi püspök 1911–1935  |
Utóda: Grősz József |
