Poznań
| Poznań | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Nagy-lengyelországi | ||
| Járás | járási jogú város | ||
| Polgármester | Jacek Jaśkowiak | ||
| Irányítószám | 60-001 | ||
| Körzethívószám | (+48)61 | ||
| Rendszám | PO | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 546 859 fő (2021. márc. 31.)[6] | ||
| Népsűrűség | 2 092,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 60-154 m | ||
| Terület | 261,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 24′ 30″, k. h. 16° 56′ 01″52.408333°N 16.933611°EKoordináták: é. sz. 52° 24′ 30″, k. h. 16° 56′ 01″52.408333°N 16.933611°E | |||
| Poznań weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat. | |||
Poznań (ⓘ, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. Neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,5 | 17,6 | 24,0 | 30,5 | 31,8 | 38,0 | 38,7 | 38,2 | 34,6 | 27,9 | 19,9 | 15,0 | 38,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,1 | 3,7 | 8,1 | 15,0 | 19,8 | 23,1 | 25,2 | 24,9 | 19,5 | 13,3 | 7,1 | 3,2 | 13,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,9 | −2,4 | 0,0 | 4,0 | 8,4 | 11,9 | 14,1 | 13,7 | 9,6 | 5,4 | 1,8 | −1,4 | 5,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −28,5 | −28,0 | −21,4 | −8,6 | −3,9 | 0,5 | 3,8 | 3,2 | −1,7 | −8,3 | −15,2 | −24,9 | −28,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 38 | 31 | 40 | 29 | 54 | 58 | 84 | 56 | 41 | 35 | 34 | 40 | 540 |
| Havi napsütéses órák száma | 51 | 72 | 126 | 211 | 257 | 257 | 269 | 253 | 165 | 113 | 54 | 37 | 1865 |
| Forrás: meteomodel, IMGW | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,5 | 2,2 | 6,8 | 13,0 | 18,8 | 22,1 | 23,5 | 23,1 | 18,7 | 13,1 | 6,4 | 2,2 | 12,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,8 | −3,9 | −0,8 | 2,8 | 7,7 | 11,2 | 12,5 | 12,2 | 9,0 | 5,3 | 1,2 | −2,6 | 4,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 30 | 24 | 27 | 36 | 53 | 60 | 69 | 57 | 43 | 39 | 39 | 38 | 515 |
| Havi napsütéses órák száma | 40 | 61 | 109 | 152 | 219 | 215 | 218 | 206 | 138 | 102 | 40 | 32 | 1532 |
| Forrás: NOAA[7] | |||||||||||||
Városrészek
[szerkesztés]A mai Poznań 1793–1800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, amelyek tovább oszlanak szomszédságokra.
Története
[szerkesztés]
I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója itt építette fel egyik várát. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam „bölcsője” lett, itt temették el I. Mieszkót és I. Bolesławot. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.
Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor, 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa térképét. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a harmadik legnagyobb volt egész Európában.
Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a Nagy-lengyelországi felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor a város a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa lett, amelynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.
A város nevének eredete
[szerkesztés]Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni neve etimológiáját. Vannak különféle elméletek eredetével kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.
Turista látványosságok
[szerkesztés].jpg)
Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski-sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legősibb temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, valamint a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.
Fontos látnivalók a „császári negyed” épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.
A Poznańon áthaladó turista útvonalak: a Román túra, a Piast-túra és a Kórniki-túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, amelyek a központba vezetnek.
-
Városháza -
Kecskék a városházán -
Szent Péter és Pál apostol székesegyház -
Jezsuita templom -
Jezsuita kollégium -
Vár
.jpg)
Egyetemek és főiskolák
[szerkesztés]
Állami intézetek:
- Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem)
- Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem
- Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem
- Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem
- Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
- Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
- Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
- Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem
Nem állami intézetek:
- Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu – Bankfőiskola
- Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája
Állami kutatóintézetek:
- Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet
Múzeumok
[szerkesztés]
- Muzeum Narodowe w Poznaniu – A Poznańi nemzeti múzeum, részlegei:
- Néprajzi múzeum
- Poznań várostörténeti múzeuma
- Hangszermúzeum
- Festmény- és szoborgaléria
- Iparművészeti múzeum
- Katonai múzeum
- Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
- Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
- Kazimiera Iłłakowiczówna lakása és dolgozószobája
- Henryk Sienkiewicz múzeum
- Józef Kraszewski lakása és dolgozószobája
- Régészeti múzeum (Pałac Górków)
- Érsekségi múzeum
- Orvosi akadémia múzeuma
- Páncélos fegyvernem múzeuma
- Gyógyszerészeti múzeum
- Motorizáció múzeuma
- Környezetvédelmi múzeum
- Vasút mentési múzeum
- Panoptikum
- Régi Poznań makettje
Színházak
[szerkesztés]
- Teatr Wielki im. Stanisława Moniuszki w Poznaniu (Moniuszko Stanisław Nagyszínház)
- Polski Teatr Tańca Balet Poznański
- Teatr Polski w Poznaniu (Lengyel Színház)
- Teatr Nowy im. Tadeusza Łomnickiego (Łomnicki Tadeusz Újszínház)
- Teatr Muzyczny w Poznaniu (Zenés színház)
- Ośrodek Teatralny Maski
- Estrada Poznańska – Scena Na Piętrze
- Teatr Strefa Ciszy
- Stowarzyszenie Teatralne Teatr Biuro Podróży
- Teatr Animacji Centrum Kultury Zamek
- Teatr Obok
- Teatr Ósmego Dnia
- O.B.O.R.A.|Platforma Artystyczna O.B.O.R.A.
Sport
[szerkesztés]- Lech Poznań – labdarúgás
- Warta Poznań – labdarúgás, gyeplabda
- KS Posnania – rögbi
- PSŻ Poznań – salakmotorozás
- Grunwald Poznań – gyeplabda
- Pocztowiec Poznań – gyeplabda
- Kozły Poznań – amerikai futball
Magyar vonatkozások
[szerkesztés].JPG)
Poznań a lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa, ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye volt. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül.
Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba.
A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, amely 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutazásokat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé.
Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os poznańi forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939–1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.
A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.
A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Eduard Gerhard német archeológus (1795–1867).
- Itt született 1931-ben Helena Zoll-Adamikowa lengyel régész, egyetemi professzor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.poznan.pl/mim/main/charkow-ukraina,p,19,60.html
- ↑ https://infocity.kharkiv.ua/obshchestvo/goroda-pobratimy-harkova/
- ↑ a b https://www.poznan.pl/mim/publikacje/pages.html?co=list&id=19&ch=20&instance=1017&lang=pl
- ↑ https://www.poznan.pl/mim/main/kutaisi-gruzja,p,19,15511.html
- ↑ http://www.kutaisi.gov.ge/kutaisi/4
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023016264011-0969400?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.
- ↑ Poznań (12330) – WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
További információk
[szerkesztés]
- Jaroslaw Oracijewski–Zofia Trojanowicz: Poznan, 1956; AB Független, Bp., 1983 (Kelet-Európa elnyomott munkásfelkelései)
- A szabadság városai. Poznań és Budapest, 1956; tan. Rafał Reczek, ford. Mihályi Zsuzsa; Instytut Pamięci Narodowej Komisja Ścigania Zbrodni przeciwko Narodowi Polskiemu–Lengyel Intézet, Poznan–Bp., 2021
- Hivatalos oldal
Lengyelország történelmi fővárosai | ||
|---|---|---|
 | ||
| A Varsói Hercegség fővárosa |  Varsó (1807-1815) | |
| De facto fővárosok | ||
