Nagy-Lengyelország

Nagy-Lengyelország
Nagy-Lengyelország címere
Ország	Lengyelország
Népesség
Népesség	ismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Lengyelország témájú médiaállományokat.

Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén. A mai Nagy-Lengyelország volt a 9–10. században a polánok településterülete.

Az országrész neve

Wielkopolska volt a kora középkori lengyel állam magja, gyakran mondják, hogy „a lengyel állam bölcsője” és abban az időben gyakran egyszerűen Lengyelországnak hívták (latinul: Poloniának). Nagy-Lengyelország neve először a „Polonia Maior” latin alakban jelent meg 1257-ben, lengyelül („w Wielkej Polszcze”) 1449-ben. A terület nevét lehet úgy is értelmezni, hogy Ó-Lengyelország, eltérően új Lengyelországtól, vagyis Kis-Lengyelországtól (lengyelül: „Małopolska”; latinul: „Polonia Minor”), mely Lengyelország déli területeit jelöli Krakkó fővárossal.

Földrajzi helyzete

Nagy-Lengyelországhoz tartozik a Warta folyó és mellékfolyói árterületének nagy része, többek között a Noteć folyóé is. Két nagy területrészre oszlik. Északon tóvidék terül el a jégkorszak alatt kialakult tavakkal és dombokkal. A déli rész síkság.

Adminisztratív szempontból a történelmi régió a mai Nagy-lengyelországi vajdaságot és a Lubusi, Kujávia-pomerániai, valamint a Łódźi vajdaság egyes részeit tartalmazza.

Fontosabb városai

(zárójelben a népesség 2003-ban)

• Poznań (581 200)
• Kalisz (106 500)
• Konin (83 600)
• Piła (76 800)
• Ostrów Wielkopolski (74 500)
• Gniezno (71 600)
• Leszno (63 500)
• Śrem (31 000)
• Turek (30 700)
• Krotoszyn (29 100)
• Września (28 900)
• Swarzędz (28 200)
• Jarocin (26 000)
• Kościan (24 500)
• Wągrowiec (24 500)
• Koło (24 300)
• Luboń (23 800)
• Środa Wielkopolska (22 200)
• Rawicz (21 700)
• Gostyń (20 800)
• Chodzież (20 500)