Ugrás a tartalomhoz

Kalisz (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Kalisz (hettita királyné).
Kalisz
Kalisz címere
Kalisz címere		 Kalisz zászlaja
Kalisz zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságNagy-Lengyelországi
Rangjárási jogú város
Irányítószám62-800 à 62-821
Körzethívószám+(48)62
RendszámPK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség95 905 fő (2021. márc. 31.)[4]
Népsűrűség1 381,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület69,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 45′ 25″, k. h. 18° 04′ 59″51.757000°N 18.083000°EKoordináták: é. sz. 51° 45′ 25″, k. h. 18° 04′ 59″51.757000°N 18.083000°E
Kalisz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalisz témájú médiaállományokat.
A szent család csodatévő képe a Szent József templomban
Polgárházak a piactéren
Városháza
Szent József templom éjszaka
Bank a Śródmiejska utcában

Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján. 1975–1998 között a Kaliszi vajdaság székhelye volt, jelenleg a Kaliszi járás székhelye.

Története

[szerkesztés]

A sok római importból származó lelet arra utal, hogy Kalisz környéke fontos központ volt a Borostyánúton. Ez és Kalisz középkori nevének hasonlósága az ókori Calisiához, melyet a 2. században az alexandriai Ptolemaiosz említett, vezetett ahhoz, hogy néhány történész a két helységet azonosította.

Megerődített várkapitánysági település a 9. századtól. A név a Nagy-Lengyelországban használt régi kał szóból ered, mely mocsarat, vizes területet jelent. Magdeburgi mintájú városi privilégiumokat Kalisz kétszer kapott 1253–1260 között. A 13. században önálló fejedelemség fővárosa. Az újkorban vajdasági székhely, a posztókészítés és a bútorkészítés, majd a 19. században a fonóipar központja. Tudományos és egyházi központ. A közelben telepedett le a Csehországból emigrált cseh testvérek protestáns közössége. 1800-tól megszakítás nélkül működik a Wojciech Bogusławski által alapított színház. A 19. század elején a gazdasági reformokért küzdő Kaliszi politikai párt székhelye.

1914. szeptember 7-én és 22-én, az első világháború idején a várost csaknem teljesen lerombolták a Hermann Preusker őrnagy parancsnoksága alatt tevékenykedő német csapatok először tüzérségi tűzzel, majd a város felgyújtásával. A Wiatraczny-dombon 80 polgári személyt meggyilkoltak (800 túszt megtizedeltek). A német bizottság a várost ért veszteségeket 25 millió aranyrubelre értékelte. Kalisz tragédiáját Maria Dąbrowska írta le az Éjjelek és nappalok című regényében.

Kaliszi kalendárium

[szerkesztés]
  • 10. század – a megerősített város feltételezett újjáépítése,
  • 1106 – Ferdeszájú Boleszláv uralja a várost,
  • 1136 – Kalisz várispán székhelye,
  • 1139 – zsidók letelepedése Kaliszban
  • 1190 – a kaliszi várat a fejedelemség fővárosának ismerik el,
  • kb. 1257 – Szemérmes Boleszláv sziléziai városi jogokat ad Kalisznak,
  • 1282 – II. Przemysł megerősíti a városi jogokat,
  • 1314 – I. Lokietek Ulászló a várost vajdasági központtá nevezi ki,
  • 1343 – III. Nagy Kázmér a Német Lovagrenddel békét köt Kaliszban,
  • 1426 – felépül a városháza magas tornyával,
  • 1574 – Stanisław Karnkowski prímás Kaliszba hívja a jezsuitákat,
  • 1584 – jezsuita kollégium létesül,
  • 1792 – hatalmas tűzvész csaknem az egész várost elpusztította, többek között a városházát és a várat is,
  • 1793–1806 – Lengyelország második felosztása: Dél-Poroszország fővárosa,
  • 1801 – színház építése, melyben Wojciech Bogusławski játszott,
  • 1806–1813 – Kalisz a Varsói Hercegség tartományi székhelye,
  • 1815–1914 – a város a Kaliszi vajdaság székhelye, majd a Lengyel Királyságban kormányzósági központ (az orosz uralom alatt), a 19. század végétől a könnyűipar gyors fejlődése,
  • 1902 – a Varsó–Kalisz-vasútvonal megnyitása,
  • 1914 – a német hadsereg ágyúzza, majd felgyújtja a várost, a 68 ezer fős lakosságból mindössze 5 ezer marad,
  • 1918–1939 – Kalisz járási központ, 1939-ben 89 ezer lakossal,
  • 1925 – az új városháza megnyitása, a város újjáépítése,
  • 1939–1945 – hitleri megszállás, a zsidó lakosság (kb. 30 ezer ember) megsemmisítése, a tömeges megtorlás és kilakoltatás a népességet 43 ezer főre fogyasztja,
  • 1945–1975 – Kalisz újra járási székhely,
  • 1975–1998 – Kalisz a Kaliszi vajdaság fővárosa
  • 1991 – a város ünnepéül június 11-ét jelölik meg (annak emlékére, hogy ezen a napon erősítette meg II. Przemysł a városi privilégiumokat),
  • 1992 – kaliszi egyházmegye alapítása,
  • 1997 – II. János Pál pápa látogatása a városban,
  • 1999 – Kalisz járási jogú város lesz,

Műemlékek

[szerkesztés]

Szakrális építészet

  • Szent Miklós-katedrális
  • ferences rendi kolostorépületek:
    • Szent Szaniszló püspök temploma 1257-ből, gótikus, barokk tetővel
    • gótikus kápolna
    • 14. századbeli kolostor, jelenleg barokk
    • a kolostor falai, a városfal részlete, részben gótikus
  • benedek rendi kolostorépületek:
    • vizitációs templom 1607-ből reneszánsz, rokokó falfestéssel
    • 1622-ben épült barokk kolostor
    • a templom mellett temető 18. századi falakkal, a francia katonák emlékoszlopa (1813).
    • Kolostorkapu, barokk
    • barokk harangtorony
  • jezsuita helyőrségi templom (1595), barokk
  • Mária mennybemenetele társaskáptalan templom eredetileg gótikus, ma barokk bazilika (1353):
    • gótikus szárnyasoltár (1500)
    • rokokó mellékoltárok
    • plébánia épület (1818), klasszicista
  • kolostor (1673):
    • Szent József templom, barokk, rokokó berendezéssel, valamint a szent család csodatévő képével
    • katonák kápolnája
    • barokk kolostor rokokó faajtókkal
    • temető a templom körül barokk kápolnával
  • Lateráni kanonokok kolostora (1448.) gótikus
  • Szent Adalbert temploma, mely már a 11. században állt, fából épült, barokk oltárral

Temetők

Középületek

  • volt jezsuita kollégium (1582), klasszicizáló átépítés a 19. század második feléből, jelenleg a poznańi vajdasági hivatal kihelyezett irodája
  • Városháza, neoklasszikus
  • volt tribunátus (1824), klasszicista
  • wrocławi sorompó (1822), klasszicista
  • volt vajdasági iskola (1819), klasszicista
  • idősek háza (1855)
  • Wojciech Bogusławski színház

Erődítések

Laktanyák

    • Godebski iskola laktanyája a 19. század elejéről, klasszicista
    • laktanya (1842), klasszicista
    • kadét épület:
    • díszszemle csarnok (1825)

Börtön

  • börtön a Tyńecen

Ipari épületek

  • Repphan gyár (1817), volt benedekrendi kolostor, klasszicista stílusban átépítve,
  • Repphan posztógyára (1817), volt városi malom. A gyár felszámolása után vízierőmű, fürdő, jelenleg a Kaliszi Filharmonia és pizzeria.
  • Arnold Fibiger gyára, (1899), jelenleg Calisia gyár.
  • Modelan gyára, 1900 körül
  • Przechadzki gyára, 1824

Paloták

  • Puchalski palota (1830), klasszicista
  • Gnieznoi püspökök palotája

Lakóházak

  • zsidó negyed
  • a Fő Piactér, a Szent József és II. János Pál tér valamint a Babina, Śródmiejska, Kazimierzowska, Zamkowa Grodzka utcák épületei

Hidak

  • Sándor kőhíd (II. Sándor orosz cárról elnevezve)

Régészeti emlékek

  • Zawód:
    • 9-10. századbeli szláv vár maradványai
    • Szent Pál társaskáptalan alapjai
    • III. Öreg Mieszko síremlékének részei
  • Vár

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Főiskolák, egyetemek

[szerkesztés]
  • Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego|Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego w Kaliszu [2]
  • Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, Wydział Pedagogiczno-Artystyczny w Kaliszu [3]
  • Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu [4]
  • Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof. J. Chechlińskiego w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu [5]
  • Akademia Ekonomiczna w Poznaniu, Ośrodek Studiów Zamiejscowych w Kaliszu [6]
  • Politechnika Poznańska, filia w Kaliszu
  • Wyższe Seminarium Duchowne w Kaliszu [7] Archiválva 2005. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Lokalna Akademia Informatyczna [8]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Kalisz
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalisz (település) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalisz_(település)&oldid=27279629”