Ugrás a tartalomhoz

Ökröske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Volica szócikkből átirányítva)
Ökröske (Volica)
Szarvasmarhacsorda Ökröske előtt.
Szarvasmarhacsorda Ökröske előtt.
Ökröske zászlaja
Ökröske zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1405
PolgármesterMonika Rohaľová
Irányítószám067 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség264 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság247 m
Terület5,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 17″, k. h. 21° 55′ 09″49.154722°N 21.919167°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 17″, k. h. 21° 55′ 09″49.154722°N 21.919167°E
Ökröske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ökröske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ökröske (1899-ig Volicza, szlovákul: Volica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Mezőlaborctól 13 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1405-ben „Wolycha” néven említik először, a nagymihályi uradalomhoz tartozott. 1448-ban a feljegyzések szerint lakatlan volt. 1463-ban „Wolycza” alakban tűnik fel ismét. Birtokosai nagymihályi nemesek, a Csontos, Harkányi, Korosraz, Lásznay, Ödörsffy, Szeresvay és Izbugyay családok voltak. 1715-ben 8 adózó háztartással rendelkezett. 1720-ban malom is állt a településen, ahol lenből, kenderből, repcéből préselt olajat állítottak elő. Az 1787. évi első népszámlálás során 40 házat és 331 lakost számláltak itt össze. 1796-ban épült fel görögkatolikus temploma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLICZA. Volycza. Orosz falu Zemplén Várm. földes Urai Boronkay, Szirmay, és több Uraságok, lakosai orosz vallásúak, fekszik Horbok Radvány, és Izbugya Bélához is közel; határja 2 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, leginkább zabot terem, középszerűen pedig gabonát, tatárkát, kölest, árpát, és tavaszi búzát, erdeje kevés, piatza Homonnán van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volicza, Zemplén vm. orosz f., Papina fil. 8 romai, 303 g. kath., 12 zsidó lak., 518 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Nagy jelentőségű volt a település életében a Homonna–Mezőlaborc vasútvonal 1873-as átadása, mely összekötötte a közeli városokkal. Önkéntes tűzoltóegylete 1890-ben alakult és mai napig működik.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ökröske, azelőtt Volicza. Laborczmenti ruthén kisközség, 57 házzal és 319 gör. kath. vallású lakossal. Postája Horbokradvány, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. Első nyomát 1421-ben Velicsa alakban találjuk, a mikor a Nagymihályi Eödön család az ura. Ugyanekkor iktatják némely részbirtokokba Zeretvai Jánost is, s egy évvel később Euden Pált és Istvánt, a mikor Volitha és Volitka alakban kerül szemünk elé. 1448-ban pusztaként szerepel és a Lesznaiaknak, 1463-ban a Zbugyaiaknak, 1490-ben a Csontos, Harkányi és Korcsvai családoknak is van benne részük. 1550-ben Drugeth Imrét, Gábor, Gáspárt és Ferenczet iktatják Volycza részeibe, 1577-ben pedig Pozsgay Mártont, 1587-ben Malikóczy Miklóst és Gábort. 1598-ban Taros István, Virginás Boldizsár, Nyárády Albert, Kalocsay György, Rácz Damján és Fűzy Imre a birtokosai. Később azután a Szirmay, Boronkay, Bernáth s a Szent-Léleky családoké lett, de most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1790 táján épült.[4]

1914-ben nyitotta meg kapuit az első görögkatolikus iskola. A 20. század elején számos lakosa vándorolt ki a tengerentúlra. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

A villanyt 1957-ben vezették be a községbe, 1968-ban megépült a vízvezeték is.

Népessége

[szerkesztés]
A templom

1910-ben 305, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

1961-ben 549 volt a lakosok száma.

2001-ben 347 lakosából 240 szlovák és 98 ruszin volt.[5]

2011-ben 320 lakosából 154 szlovák és 150 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1796-ban épült klasszicista stílusban. 1922-ben, 1954-ben és 1996-ban megújították. Ikonosztáza és berendezése a 20. század első felében készült.
  • A Csebény felé eső faluvégen kápolna található.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség
  5. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]