Oroszvágás
| Oroszvágás (Ruská Poruba) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Homonnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1454 | ||
| Polgármester | Jaroslav Moroz | ||
| Irányítószám | 094 08 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 214 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 236 m | ||
| Terület | 12,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′ 24″, k. h. 21° 47′ 28″49.140000°N 21.791111°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 24″, k. h. 21° 47′ 28″49.140000°N 21.791111°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszvágás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Oroszvágás (1899-ig Orosz-Poruba, szlovákul: Ruská Poruba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 31 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1454-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Poruba. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább ó hitüek, fekszik Szacsurhoz közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Polenáé, harmadik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poruba (Orosz), orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fil., 231 g. kath., 6 ref., 3 zsidó lak., 636 hold szántóföld, gör. kath. templom. F. u. Jékelfalussy. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Oroszvágás, azelőtt Oroszporuba, ruthén kisközség 48 házzal és 329 gör. kath. vallású lakssal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Sennyey s a Horváth bárók, azután a Jekelfalussyak s a Szirmayak voltak a földesurai. A község határában kénes vízforrás s egy fűrészgyár van. A Szirmayak idejéből régi úrilak is áll a faluban. Gör. kath. temploma 1779-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 304, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 285 lakosából 178 ruszin és 82 szlovák volt.
2011-ben 248 lakosából 174 ruszin és 65 szlovák.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |