Ugrás a tartalomhoz

Oroszvágás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ruská Poruba szócikkből átirányítva)
Oroszvágás (Ruská Poruba)
Oroszvágás címere
Oroszvágás címere
Oroszvágás zászlaja
Oroszvágás zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1454
PolgármesterJaroslav Moroz
Irányítószám094 08
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség214 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület12,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 24″, k. h. 21° 47′ 28″49.140000°N 21.791111°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 24″, k. h. 21° 47′ 28″49.140000°N 21.791111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszvágás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oroszvágás (1899-ig Orosz-Poruba, szlovákul: Ruská Poruba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 31 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1454-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Poruba. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább ó hitüek, fekszik Szacsurhoz közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Polenáé, harmadik osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poruba (Orosz), orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fil., 231 g. kath., 6 ref., 3 zsidó lak., 636 hold szántóföld, gör. kath. templom. F. u. Jékelfalussy. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Oroszvágás, azelőtt Oroszporuba, ruthén kisközség 48 házzal és 329 gör. kath. vallású lakssal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Sennyey s a Horváth bárók, azután a Jekelfalussyak s a Szirmayak voltak a földesurai. A község határában kénes vízforrás s egy fűrészgyár van. A Szirmayak idejéből régi úrilak is áll a faluban. Gör. kath. temploma 1779-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 304, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 285 lakosából 178 ruszin és 82 szlovák volt.

2011-ben 248 lakosából 174 ruszin és 65 szlovák.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség