Ugrás a tartalomhoz

Jobbos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pravrovce szócikkből átirányítva)

Jobbos (1899-ig Praurócz, szlovákul: Pravrovce) Repejő településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Mezőlaborctól 10 km-re délnyugatra fekszik. Repejőnek az Olyka-patak jobb partján található részét képezi.

Története

[szerkesztés]

A települést 1408-ban említik először „Prauroc” néven. A sztropkói uradalomhoz tartozott. 1715-ben malma, 3 lakatlan és 7 lakott háza volt. 1767-től a Dessewffy család birtoka. 1787-ben 34 házában 232 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRAVRÓCZ. Pravrovcze. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Dezsőfy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Varekhez fél, Puczakhoz pedig másfél órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, kősziklás, agyagos, tsupán zabot terem, erdeje van, piatza Sztropkón.[1]

A 19. században a Ruzsicska család tulajdonában állt. 1828-ban 36 háza volt 272 lakossal, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Praurócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Repejő fil. 6 romai, 263 g. kath., 4 zsidó lak., 439 hold szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. Nagy-Mihály.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jobbos, azelőtt Praurócz. Ruthén kisközség. Csak 23 háza és 149 gör. kath. vallású lakosa van. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalom tartozéka volt és később a báró Dessewffy, majd a Jekelfalussy családé lett. Most Tarnovszky Sándornénak van itt nagyobb birtoka. Az 1663-iki pestis itt is megkövetelte áldozatait. A falubeli gör. kath. templom 1832-ben épült.[3]

1910-ben 266, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. Az 1915-ös orosz offenzívában a falu majdnem teljesen megsemmisült. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1964-ben csatolták Repejőhöz.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség