Ugrás a tartalomhoz

Rubó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hrubov szócikkből átirányítva)
Rubó (Hrubov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1478
PolgármesterŠtefan Trusák
Irányítószám067 23
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség478 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület14,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″49.094444°N 21.862500°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″49.094444°N 21.862500°E
Rubó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rubó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rubó (szlovákul: Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 21 km-re északra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1478-ban „Rubo” alakban említik először.[2] A homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka.

Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság. A templomot Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.[3]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.”[4]

1810-től már önálló plébániával rendelkezik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdős határ.”[5]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült.”[6]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt.

2011-ben 490 lakosából 480 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
  3. ↑ Szokolszky Bertalan:A római katolikus egyház.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rubó&oldid=23576490”