Ugrás a tartalomhoz

Öcs (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Öcs szócikkből átirányítva)
Öcs
Öcs címere
Öcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásközség
PolgármesterMészáros Tamás (független)[1]
Irányítószám8292
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség201 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 17° 36′ 53″47.001911°N 17.614811°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 17° 36′ 53″47.001911°N 17.614811°E
Öcs (Veszprém vármegye)
Öcs
Öcs
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Öcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Öcs község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Öcs község a Kab-hegy délnyugati lábánál, az ajka–nagyvázsonyi közút mellett elterülő kis település. Ajkától 14 kilométerre délre található. A várostól Puláig vezető 7309-es út a falu belterületének északi szélén húzódik végig, a település főutcája az abból kiágazó, alig több mint 1 kilométer hosszú 73 119-es út (települési nevén Béke utca).

Élővilága

[szerkesztés]
  • A botanikai ritkaságokat rejtő tó
    A botanikai ritkaságokat rejtő tó
  • Öcsi Nagy-tó
    Öcsi Nagy-tó

Az Öcsi Nagy-tó és szép gyertyános-tölgyes erdővel borított környéke kellemes kirándulóhely. Emellett a szakembereknek botanikai szempontból is izgalmas kutatóhelye, mert több ritka faj élőhelye. A tó a Kab-hegy délnyugati lábánál kb. 330 m tengerszint feletti magasságban egy természetes mélyedésben fekszik. A tavat a csapadékvíz és a közvetlen környezetéből csordogáló apró csermelyen kívül a tó északi szélén egy időnként kiszáradó forrás is táplálja. Felületének legnagyobb része nádas és zsombékos. A terület közel 35%-át borító tőzegmoha a tó botanikai szempontból legértékesebb része. A tőzegmohákon kívül védett ritka növényfaj az itt szintén megtalálható szálkás pajzsika, mocsári tőzegpáfrány és nádi boglárka. A tónak és környékének nemcsak a növény- hanem az állatvilága is gazdag.[3]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Valószínűleg a név személyi eredetre mutat. A mai egyszerűbb írású név a nemesi kiváltságok csökkenésével a 19. század közepén alakult ki.

Története

[szerkesztés]

A településről az első írásos feljegyzés 1278-ból származik Ech néven.

1378-ban nobiles de Ichy. 1734-ben Nemes Eöcsy. Öcs egytelkes nemesek faluja volt. A teljes határa nemesi kúriákhoz tartozott. A 16. századig társadalma tiszta nemesekből állt. A 17. században agilisekkel vegyült. 1828-ra megváltozott a helyzet.

Olyan nagy volt a beköltözött házas és házatlan zsellérek száma, hogy ezek váltak uralkodóvá. A település többször volt lakatlan. A 17. században többször puszta. A 18. században alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus, 301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű.

A településen mindhárom felekezetnek saját temploma van. A zsidó zsinagóga jelenleg lakóház.

A jobbágy felszabadításkor 1 nagybirtok és 233 kisbirtok van. Határát az első kateszterben 2381 kataszteri holdban állapítják meg. Területének ekkor fele erdő a többi szántó, rét, legelő, mocsaras terület.
Népessége:
1785-ben 581
1910-ben 612
1970-ben 510
1986-ban 327
1998-ban 258

Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult Új Élet néven. 1956-ban feloszlott, majd Alkotmány néven alakult újra és 1959-ben Halimbával egyesült. A Tsz összevonások során először Nyiráddal, később Devecserrel egyesült. A Padragi termelőszövetkezettel kiváltak a Devecseri tsz -ből. A termelőszövetkezet felszámolással megszűnt.

A település útjai portalanítottak. Minden lakos részére biztosított az egészséges vezetékes ivóvíz, melynek hálózata 1980-ban lett kiépítve. Ajka iparosodása nagy hatással volt a település népességének fogyására. Az aktív korú lakosság nagy hányada most is az ajkai üzemekben dolgozik. A községi tanács 1970-ben egyesült Halimbával, jelenleg mint körjegyzőség működnek együtt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Galamb Zoltánné (független)[4]
  • 1994–1998: Mészáros Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Mészáros Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Mészáros Ferenc Antal (független)[7]
  • 2006–2010: Mészáros Ferenc Antal (független)[8]
  • 2010–2014: Mészáros Tamás (független)[9]
  • 2014–2019: Mészáros Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Mészáros Tamás (független)[11]
  • 2024– : Mészáros Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
194
191
187
170
200
201
201
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 3,2% románnak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 17,5%, evangélikus 10,1%, felekezeten kívüli 1,6% (8,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 6% románnak, 2,5% cigánynak, 1,5% németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 11,5% református, 7% evangélikus, 0,5% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Falukép a református templommal
    Falukép a református templommal
  • Református templom
    Református templom
  • Falukép az evangélikus templommal
    Falukép az evangélikus templommal
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Evangélikus templom
  • Falumúzeum
  • Millenniumi emlékpark
  • Öcsi Nagy-tó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ venic.hu. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  4. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Öcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ Öcs Helységnévtár
  13. ↑ Öcs Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Öcs_(település)&oldid=27518656”