Ugrás a tartalomhoz

Alsóorbó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarorbó szócikkből átirányítva)
Alsóorbó (Gârbova de Jos)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangfalu
KözségközpontNagyenyed megyei jogú város
Irányítószám515204
SIRUTA-kód1286
Népesség
Népesség451 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Terület(belterület) 1,02 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 28″, k. h. 23° 40′ 03″46.257681°N 23.667453°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 28″, k. h. 23° 40′ 03″46.257681°N 23.667453°E
SablonWikidataSegítség
Alsóorbó környéke 1769-1773 között

Alsóorbó (Magyarorbó, románul: Gârbova de Jos, korábban Gârbova Ungurească) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyenyedtől hét km-re délnyugatra található. Tőle délre szántóföldek, északra erdő terülnek el.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Szláv eredetű. Töve a vЬrba 'fűzfa' szó, rokonai a délszláv Vrbovo helységnevek. Román neve közvetlen átvétel a szlávból, hiszen az azonos nevű patak felső folyásánál fekvő Felsőorbó és Középorbó már a középkorban is román falvak voltak. Első írásos említése: Vrbo (1282). 1299-ben villa Orbo, 1332-ben Orbow, 1505-ben Nagyorbo, 1733-ban Magyar Orbo, 17601762-ben Alsó Orbó.

Története

[szerkesztés]

1282-ben került az erdélyi káptalan birtokába. A 1315. században uradalmi központ volt.

A falu eredeti magja a mostani helyétől keletre, a mai E81-es út mentén terült el. A középkor folyamán katolikus, neve későbbi előtagjából következtetve magyar lakosságú volt. Legkésőbb a 17. század elején elpusztult és azután települt be románokkal.

Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1850-ben 488 lakosából 464 volt román és 21 cigány nemzetiségű; 485 görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 650 lakosából 624 volt román és 26 magyar anyanyelvű; 604 görögkatolikus, 20 ortodox és 15 református vallású.
  • 2002-ben a belőle kivált, az országút mentén fekvő Cifrafogadóval (Țifra) együtt 534 lakosa volt, közülük 530 román és 4 magyar nemzetiségű; 483 ortodox és 42 görögkatolikus vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]