Ugrás a tartalomhoz

Déva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Déva (egyértelműsítő lap).
Déva (Deva, Diemrich)
Látkép a várból
Látkép a várból
Déva címere
Déva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangmunicípium
KözségközpontDeva
Beosztott falvak
PolgármesterOancea Florin
Irányítószám330005–330270
Körzethívószám+40 x54[1]
SIRUTA-kód86687
Népesség
Népesség50 753 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság2829 (5%, 2021)[4]
Község népessége53 113 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség1937 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület34 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 22° 54′ 42″45.871944°N 22.911667°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 22° 54′ 42″45.871944°N 22.911667°E
Déva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Déva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben. A 150 ezer lakost tömörítő Déva–Piski–Vajdahunyad urbanisztikai tömb egyik alapvető alkotóeleme.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Első említése 1269-ből való, Dewa alakban. Német neve 1412-ben Denburg. 1808-ban románul Gyevá, németül Diemrich.

A város nevének az eredetére vonatkozóan három föltételezés ismeretes: 1. A 'lány' jelentésű szláv deva szóból. Ez talán összefüggene a várba befalazott asszony legendájával. 2. A dák dava, a legtöbb ismert dák helynévben megtalálható és valószínű 'vár' jelentésű szó.[forrás?] 3. Egy türk eredetű ómagyar személynévből, melynek eredeti Győ alakját az Algyő helynév őrizte meg.[5]

Földrajz

[szerkesztés]

A Maros bal partján, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik. Közúton az A1-es autópályán közelíthető meg.

A Várhegy

[szerkesztés]
A dévai várhegy és vár 2007-ben

A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy (románul: Cetatea, ejtsd: csétátéá) uralja. A megejtő magasságú s a környékről is messziről látható várat a 13. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan[6] közelítheti meg a látogató. A romantikus szépségű természeti rezervátumot képező Várhegy számos ritka növény és a homoki vipera (Vipera ammodytes) előfordulási helye. Minthogy a vár börtönében szenvedett mártírhalált Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke, a Várhegy és a vár az unitáriusok nemzetközi zarándokhelye. A felhők fölé emelkedő Várhegy csúcsán a látogatónak felejthetetlen látványban lehet része: derűs időben a Retyezát-hegység hóborította csúcsai is fölvillanhatnak. A Maros-völgy ezen különleges geológiai képződményét naponta több száz turista látogatja.

Története

[szerkesztés]

A vár története

[szerkesztés]
A dévai vár maradványai 2006-ban
Bővebben: Déva vára

A Várhegyen már az Ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A napjainkban romos állapotban lévő dévai várat, amelyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik a korabeli oklevelek. 1264. augusztus elején itt győzte le V. István híve, Csák Péter a királyhoz hűtlenné vált Kán László erdélyi vajda seregét.

1302-től a dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye. 1580 körül a katonai jelentőségű várat ismét megerősítették. 1550 novemberében itt aratott győzelmet enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim török pasa előhadain. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba. A dévai vár börtönében szenvedte el rabsorsát Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt halt meg 1579. november 15-én. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Giorgio Basta osztrák tábornok az Erdélyi Fejedelemség főurait. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek : Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak. 1657-ben a török nagyvezír foglalta el a várat. 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1719-ig a várrendszer sérüléseit kijavították. 1784-ben itt végezték ki a Mócföldről indult Horea vezette felkelés elfogott résztvevőit. 1817-ben az ide látogató I. Ferenc osztrák császár és magyar király elrendelte a vár helyreállítását: a munkálatok tizenkét évig tartottak. 1849. február 7-én Kemény Farkas magyar forradalmi seregét itt lepték meg az Avram Iancu vezette, osztrákbarát román népfölkelők, s csak Bethlen Gergely megérkezése menti föl a forradalmi csapatokat a szorongatott helyzetből. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a magyar forradalmi honvédsereg, de a vár lőporraktára mindmáig tisztázatlan körülmények között augusztus 12-én fölrobbant. Azóta az egykor fontos katonai erősségnek számító, s az egész Várhegyet uraló várrendszernek ma már csak a Várhegy ormán található falai állnak. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt. A városi hatóságok két évtizedente imitt-amott némely falmaradványt meg-megerősítettek hellyel-közzel a helybeli kőművesek odaadó hozzájárulásával, ám a dévai vár, Erdély egyik legmegragadóbb erődítményrendszerének korhű és szakértői restaurációja immár ide s tova százötven éve még mindig várat magára. 2010-ben a Várban nagyméretű helyreállítási munkálatok kezdődtek el.

Népesség

[szerkesztés]

A város a Várhegy köré épült.

Kultúra

[szerkesztés]

A helység ihlette irodalmi művek

[szerkesztés]

Déva és környéke a népi kultúrában

[szerkesztés]

Hunyad megye helységeihez több népmonda és legenda fűződik. A dévai vár építésének a történetét a magyar nyelvterületen közismert Kőműves Kelemenné című ballada rögzíti a szimbólumok szintjén.

„Tizenkét kömijes ésszetanakodék
Magoss Déva várát hogy felépittenék
Hogy felépittenék félvéka ezüstér
Félvéka ezüstér félvéka aranyér
Déva várossához meg is megjelöntek
Magoss Déva várhoz hézza is kezdöttek
Amit raktak délig leomlott estére
Amit raktak estig leomlott röggère”
(Kőműves Kelemen, székely népballada. Kezdősorok ; részlet)

A dévai, a pusztakaláni és az aranyi vár építésének történetét tündérmese fémjelzi.

A karácsonyi katonajáték, az úgynevezett «zsidózás» mindmáig élő hagyomány Csernakeresztúron és Déván a bukovinai székelyek körében.

Látnivalók

[szerkesztés]
A Dévai Színház
A Magna Curia
A régi Vármegyeháza ma polgármesteri hivatal
A dévai zsinagóga 1896-ban épült
  • Déva vára. A város nyugati részén, a Várhegy csúcsain állnak az Erdély kapujának tekintett erődítmény tekintélyes, három várkapuval rendelkező maradványai.
  • A Várhegy déli lábánál álló Magna Curia ('nagy udvarház') elődjét Geszti Ferenc dévai várkapitány építtette 1582-ben. 1603-ban itt tartatott országgyűlést Giorgio Basta. Ezután a fejedelmek használták szállásházként. 1627-től, Bethlen István feleségeként öt évig itt élt a „Murányi Vénusz”, Széchy Mária, majd ide menekült vissza második férje, Kun István elől lóháton Szatmárból. Bethlen Gábor kezdte meg átépítését 1621-ben reneszánsz stílusban, de végül csak a 18. század elejére készült el és a barokk jegyeit viseli magán. 1882-ben a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat rendezte be múzeumnak régészeti gyűjteménye számára. 1938-tól Hunyad megyei múzeumként működött. 2008-ban befejezték nagyszabású felújítását és harminc teremben A Dák és Római Civilizáció Múzeuma néven nyílt meg ismét.
  • A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a 17. században épült, korhű hangulatot árasztó, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház. Jelenleg a Böjte Csaba testvér által létrehozott, nemzetközi hírnévnek örvendő gyermekmentő központ, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum székhelye.
  • A régi belváros főterének (Egyesülés tere / Piața Unirii) délnyugati részén található a 16. századi, református vártemplom helyén az 1908-ban szecessziós stílusban újraépült, nagyméretű, egy fő- és két melléktornyos református templom (Tordai Sándor András püspök tere / Piața Episcopul Tordai Sándor András).[7] Az 1970-es években megtörtént helyreállítása óta a hagyományos főtér fölé magasodó református templom toronyórája jellegzetes, békebeli hangulatot biztosít a város történelmi központjának : negyedóránként egyet, félóránként kettőt, háromnegyedóránként hármat, egész órában négyet, majd az óraszámnak megfelelő számot kongat.
  • A református templom közvetlen szomszédságában található a 19. században épült, református parókia (Parohia Reformată / Lelkészi Hivatal). Homlokzatán a fölirat kétnyelvű (román, magyar). Az impozáns és gondosan restaurált saroképületre 1892-ben Salamon Ferenc történész, budapesti egyetemi tanár emlékét megörökítő márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát 2011-ben restauráltatta a Dévai Református Egyházközség.
  • A régi központban (Centru Vechi) épült színház Jakab Dezső tervei szerint 1901-ben készült el. Az épület külső és belső restaurálása 2011-ben fejeződött be.
  • A Várhegy lábainál elhelyezkedő városi liget (park) bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos épülete emelkedik. Előtte hangulatos, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet.
  • A városi park bejáratánál található a patinás Decebal-szobor, valamint a Horiát, Cloșcát és Crișánt ábrázoló féldombormű.
  • A városi park bejáratától jobbra Petru Groza, Románia egykori miniszterelnökének szecessziós stílusban épült, repkényekkel borított lakosztálya emelkedik.
  • A városi park bejáratától balra a megyei törvényszék épülete, valamint a Magyar utcát (str. Aurel Vlaicu) körbevevő, többnyire a századelőn épült, polgári városrész helyezkedik el.
  • A dévai zsinagóga 1896-ban épült, 1905–1907-ben átépítették és megnagyobbították. A zsidó hitközség 1851-ben alakult.[8]
  • A régi központban található a román tannyelvű Decebal Főgimnázium, amely az egykori Állami Főreáliskola számára 1888 és 1891 között készült épületben működik.[9]
  • A régi központ főterén az egykori, 1966-ban fölállított Gróza Péter-szobor helyén az 1989-es eseményeket követően Traianus császár szobra emelkedik.
  • A város Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő dévai csángótelep (avagy röviden : a Telep) néhány, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája a népi építkezés jegyeit viseli magán. 1910-ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében (Csernakeresztúr, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy) telepedett le.
  • A csángótelepi római katolikus templom
  • A korszerű, magyar tannyelvű Téglás Gábor Elméleti Líceum
  • Parva Curia

Híres emberek

[szerkesztés]
A dévai ferences rendház temploma

Itt születtek:

Déván halt meg:

Déván tartózkodtak:

Déván tevékenykedtek:

  • Téglás Gábor régész, iskolaigazgató, akiről elnevezték a város 2005-ben alakult magyar líceumát
  • Dr. Petru Groza jogász, román politikus, Románia miniszterelnöke,
  • Nadia Comăneci tornász, a városi sportiskola tagja 1972 és 1975 között

Déván tevékenykedik:

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Magna Curia Városháza (Polgármesteri Hivatal)
    Magna Curia Városháza (Polgármesteri Hivatal)
  • Biserica Buna Vestire (ortodox templom)
    Biserica Buna Vestire (ortodox templom)
  • Lapidárium, római kövek
    Lapidárium, római kövek
  • A legismertebb román költő: Eminescu szobra a városi közparkban
    A legismertebb román költő: Eminescu szobra a városi közparkban
  • Déva várának makettje a szarvasi Mini Magyarország gyűjteményében
    Déva várának makettje a szarvasi Mini Magyarország gyűjteményében

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 178. o. ISBN 963 05 3346 4  
  6. ↑ mijlocul de transport spre Cetatea Deva/ A lanovka
  7. ↑ https://www.flickr.com/photos/23249616@N08/2265413136/ Flickr/
  8. ↑ Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 199. o.  Online elérés
  9. ↑ www.cnd.ro. [2008. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)

További információk

[szerkesztés]

.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Déva&oldid=26975658”