Tamáspatak
Tamáspatak (Tămășasa) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Martinesd |
Rang | falu |
Községközpont | Martinesd |
Irányítószám | 337321 |
SIRUTA-kód | 90324 |
Népesség | |
Népesség | 120 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Népsűrűség | 0,2 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 602 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 23° 09′ 16″45.798356°N 23.154470°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 23° 09′ 16″45.798356°N 23.154470°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tamáspatak (románul: Tămășasa) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szászvárostól tíz kilométerre délnyugatra, Dévától 27 kilométerre délkeletre fekszik. Egy 2001-ben aszfaltozott bekötőúton közelíthető meg.
Népessége
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]Népessége a 19. század közepétől 2011-ig negyedére fogyott. A csökkenés szinte állandó volt, csak az 1910-es években torpant meg valamelyest. A mára egyutcás falu egykori másik utcája, az Arimeștilor, az 1950-es években néptelenedett el teljesen.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1785-ben 375 lakosa közül az ortodoxok ugyanazon évben tartott összeírásának tanúsága szerint valószínűleg valamennyi ortodox román volt.[1]
- 1900-ban 368 ortodox román lakta.
- 2002-ben 124 román nemzetiségű lakosa közül 117 vallotta magát ortodox vallásúnak.
Története
[szerkesztés]Először 1326-ban említették Thamaspataka alakban. Korábban a Hidegvízi család birtokolta, de Károly Róbert a dévai váruradalomhoz csatolta. 1380-ban a Zsámboki, 1486-ban a Tamáspataki családé volt, később ismét a dévai várhoz tartozott. 1720—21-ben 24 jobbágy, 6 zsellér és 7 egyéb jogállású családfő, 1750-ben 39 jobbágy- és 9 zsellércsalád lakta. Lakosságát 1733-ban és 1760–62-ben görögkatolikusként írták össze. Hunyad vármegye lozsádi, majd szászvárosi járásának része volt. 1900 és 1914 között véres összecsapásokra került sor tamáspatakiak és berényiek között egy legelő birtoklásáért, amelyet a tamáspatakiak emlékezete szerint elöljáróik egy része titokban adott el Berény községnek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
Források
[szerkesztés]- Gheorghe Borza – Cornelia Borza – Maria Popescu Borza: Tămășasa în documente, amintiri, datini, obiceiuri și tradiții. 2007