Nuksora
Nuksora (Nucșoara) | |
Az ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Felsőszálláspatak |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőszálláspatak |
Irányítószám | 337423 |
SIRUTA-kód | 91152 |
Népesség | |
Népesség | 246 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 28′ 57″, k. h. 22° 55′ 12″45.482500°N 22.920000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 57″, k. h. 22° 55′ 12″45.482500°N 22.920000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nuksora témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nuksora (románul: Nucșoara) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve román eredetű, a nucșoara szó 'diófácská'-t jelent. Első fennmaradt említése 1394-ből származik, Noxara alakban.
Fekvése
[szerkesztés]A Hátszegi-medence déli peremén, a Retyezát-hegység északi lábánál, Hátszegtől 18 kilométerre délre fekszik.
Népesség
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]1900-at nem számítva, amikor ideiglenesen ruszin, német, magyar és szlovák erdőmunkások duzzasztották fel népességét, a modern népszámlálások során 1890-ben írták össze Nuksorán a legtöbb lakost, 1028 főt. 2002-ig lakóinak száma ennek majdnem harmadára, 348 főre apadt.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1880-ban 1021 lakosából 995 volt román és 24 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1017 ortodox és négy zsidó vallású.
- 2002-ben 347 román és egy magyar nemzetiségű lakosa volt, akik közül 270 volt ortodox, 45 pünkösdi és 26 baptista vallású.
Története
[szerkesztés]Első említésekor, 1394-ben „szabad falu”-nak írták, de már 1404-ben a Kendefiek birtoka volt. Egy 1722-ből származó összeírás szerint 11 és háromnegyed telken 99 jobbágy-, harminc zsellércsalád és öt özvegy élt. Az akkori telkek talán megegyeztek a tizenkét falurésszel, amely a falut a 20. században alkotta.[1]
Látnivalók
[szerkesztés]- Torony nélküli ortodox templomát a legutóbbi időkig középkori építésűnek tartották. Újabb kutatások szerint azonban valószínűleg a 17. században épült, és az ódon hatású elemeket – a gótikus kapuzatot és a négyzetes szentélyzáródást – a Hátszegi-medence más templomairól másolták le építői. Belsejét a pitești-i Simion pópa festette ki 1779-ben.
- A nuksorai nárciszos rétek húsz hektáron terülnek el. A rétek dísze, a sárga és a fehér nárcisz májusban és június elején nyílik.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997