Riskulica
| Riskulica (Rișculița) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Körösbánya |
| Rang | falu |
| Községközpont | Körösbánya |
| Irányítószám | 337012 |
| SIRUTA-kód | 87816 |
| Népesség | |
| Népesség | 308 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 36″, k. h. 22° 43′ 18″46.226675°N 22.721692°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 36″, k. h. 22° 43′ 18″46.226675°N 22.721692°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Riskulica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Riskulica (románul: Rișculița) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a közeli Riska falu nevének román kicsinyítő képzős alakja. Először 1525-ben említették, Rezkulicya alakban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Erdélyi-érchegységben, a Fehér-Körös mellékvölgyében, Brádtól 15 kilométerre északnyugatra fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1880-ban 927 lakosából 887 volt román és 38 egyéb (valószínűleg cigány) anyanyelvű; 920 ortodox és hét zsidó vallású.
- 2002-ben 475 lakosából 473 volt román nemzetiségű és 472 ortodox vallású.
Története
[szerkesztés]1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Hunyad vármegyéhez. Határának túlnyomó részét még a 20. század közepén is erdők (tölgyesek, bükkösök) borították, lakóinak megélhetése is az erdőhöz kapcsolódott. Egy 1896-os statisztika szerint száz családja foglalkozott faragott használati tárgyak készítésével.[1] Főként szövőszékbordák készítésére specializálódtak. Ezeket az erdők tisztásain növő som és mogyoró fájából férfiak és nők munkamegosztással készítették. A bordákat november és március között szekerezve árusították. Mivel Délkelet-Európában kevés helyen készítettek szövőszékbordákat, két-három hetes utakat megtéve az Alföld peremét, a Bánátot, Szerbiát, Havasalföldet és Bulgáriát is bejárták.
Körösbányáról kiindulva 1928-ban egy fakitermelő vasút vezetett a faluba, majd innen kétfelé ágazva az Obârșa és a Valea Ciori völgybe, 34 kilométer hosszan.[2]
Gazdaság
[szerkesztés]- A faluban egy cipőgyár működik.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve, in Matlekovics Sándor szerk.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, 8. köt., Ipar. Kereskedés. Közlekedés. Bp., 1898, 329.
- ↑ Liviu Lazăr, ‘Căile de comunicație hunedorene’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk.: Județul Hunedoara: monografie, 4. köt., Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 454. o.
- ↑ Strategia de dezvoltare a Comunei Baia de Criș (2014–2020) [1] PDF
Források
[szerkesztés]- Nicolae Dunăre: Sate din Zărand specializate în meșteșuguri țărănești. In Contribuții la cunoașterea regiunii Hunedoara. Deva, 1956, 131–33. o.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}