Haró
| Haró (Hărău) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Haró |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337265 |
| SIRUTA-kód | 89810 |
| Népesség | |
| Népesség | 788 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 102[1] |
| Népsűrűség | 15,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 49,86 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 03″, k. h. 22° 57′ 32″45.900755°N 22.958807°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 03″, k. h. 22° 57′ 32″45.900755°N 22.958807°E | |
 | |
| Haró weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Haró (románul: Hărău [hə'rəw], németül: Haren) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Dévától húsz km-re északkeletre, a Maros jobb partján található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Kiss Lajos szerint neve egy 'szakács' jelentésű ómagyar horó szóból ered. Először 1360-ban Harow, majd 1389-ben Haro, 1517-ben pedig Hara alakban írták. A helységnévből képzett melléknév harai. Román neve 1750-ben Hereu.
Története
[szerkesztés]Hunyad vármegyei település volt kezdetben magyar, később vegyes, román–magyar lakossággal. 1764-ben, a katonai határőrvidék szervezésekor köznemesi családait határőrnek kényszerítették. Egyébként népes református egyházközsége 1674-ben anyaegyház, később főként Kéménd filiája, a 19. század elejétől ismét anyaegyházközség volt.[2] A leggyakoribb református családnevek ekkor a Csikós (vagy Csíkos), Balog, Köpeczi, Csuka, Tállyai, Rácz és István.[3] 1784-ben a felkelők felégették. 1786-ban 572 lakosának 44%-a volt zsellér, 25%-a jobbágy, 22%-a pedig nemesi jogállású.
Lakossága
[szerkesztés]- 1850-ben 673 lakosából 426 volt román, 224 magyar, 12 cigány és 11 zsidó nemzetiségű; 438 ortodox, 212 református és 12 római katolikus vallású.
- 1910-ben 873 lakosából 538 volt román és 327 magyar anyanyelvű; 539 ortodox, 280 református és 45 római katolikus vallású.
- 2002-ben 719 lakosából 578 volt román, 98 magyar és 42 cigány nemzetiségű; 540 ortodox, 72 református, 59 pünkösdista, 17 római katolikus és 13 baptista vallású.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1851. május 1-jén Váró Ferenc történész.
- Nyolcadikos gimnazistaként, 1899-ben a kolozsvári református kollégium a faluba küldte legációba Szabó Dezsőt. Miután a gyülekezet nem reagált a prédikációjára, döbbenten értesült arról, hogy nagy részük nem ért magyarul.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 11. o.
- ↑ Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 1. Kolozsvár, 2003, [366]–410. o.
- ↑ Szabó Dezső: Életeim. 1. Budapest, 1996, 332–333. o.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}