Az itt feltörő vasas-kénes, 29–32 °C-os hévforrásokat először a rómaiak használták, akik Germisara néven fürdőtelepet hoztak létre a helyén. Giovanandrea Gromo feljegyzése szerint a 16. század közepén Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, amit később több erdélyi fejedelem is felkeresett. Kazinczy Ferenc1816-os látogatása idején a telep birtokosa br. Bornemisza Lipót volt. 1885-ben kilencszáz fürdővendéget fogadott. 1906-ban építették ki az Algyógyról a fürdőkhöz vezető műutat. 1907-ben hét fürdőmedence és hetven vendégszoba várta a vendégeket. A szocializmus idején modern szállodákat építettek benne, melyek nagy részét a rendszerváltás után felújították.
A római kori fürdő medencéinek maradványai és a termálvíz földalatti forrása[2]
Fennmaradt a település és Csigmó között húzódó egykori római út 400 méteres északi szakasza. Az úthoz a követ a ma is működő travertin-kőfejtőben termelték ki.
Meleg vizű vízesés a Gyógy-patakon. A közel 20 méter magas vízesést 16 forrás táplálja. [3]
A fürdőtelep és az algyógyi TBC-szanatórium között a Besericuța-barlang, amelyet Peștera Prăbușită ('beomlott barlang') néven ismernek, amióta az 1977-es földrengésben 80%-a beomlott.
Románia
é. sz. 45° 56′ 15″, k. h. 23° 09′ 50″45.937499°N 23.164015°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 15″, k. h. 23° 09′ 50″45.937499°N 23.164015°E
A római fürdő
Szálloda
A római út.png)
.JPG)
.png)
.png)
.svg){kind=small}
