Ugrás a tartalomhoz

Kéménd (Románia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kéménd (Chimindia)
A református templom a haranglábbal
A református templom a haranglábbal
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségHaró
Rangfalu
KözségközpontHaró
Irányítószám337268
SIRUTA-kód89847
Népesség
Népesség327 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság16[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 40″, k. h. 22° 59′ 42″45.894378°N 22.995074°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 40″, k. h. 22° 59′ 42″45.894378°N 22.995074°E
SablonWikidataSegítség
Kéménd környéke 1769-1773 között

Kéménd (románul: Chimindia [kimin'dija]) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Maros jobb partján, Dévától 23 km-re északkeletre található.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Vagy a szláv kamenь ('kő'), vagy a német eredetű magyar kémény szó -d képzős származéka. Történeti névalakjai: Kemend (1332), Kemynd (1362), Kimindia (1750).

Története

[szerkesztés]

Külterületén a Coțofeni-kultúrához tartozó cseréptöredékeket és római maradványokat találtak.[2]

Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt. 1786-ban 317 lakosának 41%-a volt zsellér, 40%-a nemes és 23%-a jobbágy jogállású. 1808-ban járási székhely.[3] Református gyülekezete 1826-ig alkotott önálló egyházközséget. 1839-ben járási székhely volt.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1850-ben 370 lakosából 270 volt román, 72 magyar és 28 cigány nemzetiségű; 298 ortodox, 70 református és 2 római katolikus felekezetű.
  • 2002-ben 383 lakosából 362 volt román, 15 magyar és 6 cigány nemzetiségű; 336 ortodox, 28 pünkösdista és 10 református felekezetű.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Kicsiny református teremtemploma, a hozzá tartozó haranglábbal. Miután 1999-ben mennyezete beszakadt, a vakolat alól előbukkantak déli és északi falának az utolsó ítéletet ábrázoló középkori falfestményei. A déli falat két festmény borítja. Az egyik Szent István, Szent Imre és Szent László korábban is ismert ábrázolása a 15. század elejéről, cirill betűs felirattal, ami talán arra utal, hogy a templomnak akkoriban román kegyura lehetett. A magyar királyok cirill betűs ábrázolására a kristyori és a ribicei ortodox templomban találhatunk szintén 15. század eleji párhuzamot. A másik festmény valószínűleg a 14. század második felében készült, a Pokol látható rajta és egy teljes Utolsó ítélet-freskóból maradt meg. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. A kép a bögözi református templom Pokol-ábrázolásával rokon. Az északi falon egy valószínűleg 1482-ből való, gótikus Utolsó ítélet-freskó megmaradt vízszintes sávja látható. A műemlékké nyilvánított templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
  • Egy dombon áll a 19. században épült ortodox fatemplom.
  • Savanyúvízforrás. A vizet egy dévai cég palackozza.[4]

Híres emberek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara
  3. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  4. 'Replica 2009. január 29–február 4.. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)

Források

[szerkesztés]