Szúliget
Szúliget (Sulighete) | |
Szúliget látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Marossolymos |
Rang | falu |
Községközpont | Marossolymos (Șoimuș) |
Irányítószám | 337461 |
SIRUTA-kód | 91438 |
Népesség | |
Népesség | 263 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 36″, k. h. 22° 48′ 18″45.976785°N 22.804953°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 36″, k. h. 22° 48′ 18″45.976785°N 22.804953°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szúliget románul: Sulighete, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Dévától északnyugatra, a hegyek között fekvő település.
Népesség
[szerkesztés]2011 | 268
|
2021 | 263
|
Története
[szerkesztés]Szúliget, Hosszúliget nevét 1330-ban említette először oklevél v. Hozywligeth ... ultra Morusium alakban. A falu a Hermán nemzetség birtokai közé tartozott. A későbbiekben többféleképpen is említették nevét, így: 1330-ban v. Hozywligeth, 1733-ban Suligeti, 1750-ben Szuligethy, 1760–1762 között és 1808-ban Szuliget, 1913-ban Szúliget formában írták.
1330-ban a Hermán nembeliek osztozásakor fele Kajánfő felével együtt Geche fia János ispánnak, a Makraiak ősének jutott. Fennmaradó része Máté fia László és Péter fia András birtoka lett (Gy 3: 294).
1506-ban és 1510-ben Hunyadvár tartozékai közt szerepelt.
1518-ban Hozzwlygeth a Hermán-nemzetség leszármazottainak a Szentgyörgyieknek, Felpestesieknek, Szentgyörgyi Makraiaknak, Kajáni Dánieleknek birtoka, előttük pedig az Illyei Dienesek bírták.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott.
1910-ben 870 görögkeleti ortodox román lakosa volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.