Répás (Románia)
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Ez a szócikk a Hunyad megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Répás (egyértelműsítő lap). |
Répás (Râpaș, Rübendorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Tordos |
Rang | falu |
Községközpont | Tordos (Turdaș) |
Irányítószám | 337497 |
SIRUTA-kód | 91713 |
Népesség | |
Népesség | 41 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′ 39″, k. h. 23° 03′ 49″45.827416, 23.06363345.827416°N 23.063633°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 39″, k. h. 23° 03′ 49″45.827416, 23.06363345.827416°N 23.063633°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Répás románul: Râpaș, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szászvárostól nyugatra, Lozsádtól északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Répás nevét 1396-ban említette először oklevél Repas módon írva.
1430-ban és 1482-ben p. Repas, mons Kysrepas, v. Nagrep[as] írásmóddal említették, mint káptalani birtokot. 1430-ban Repas ~ Nagrepas határjárását említették egy oklevélben. 1485-ben Répás egy részébe Werbőczy Jánost és feleségét Barancskai Lúciát iktatták be zálogjogon. 1650-ben Répás, 1808-ban Répas és Rübendorf, 1861-ben és 1913-ban Répás formában említették.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott.
1910-ben 134 román lakosából 3 görögkatolikus 131 görög keleti ortodox volt.,
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés]Hunyad megye közigazgatása | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
|