Ugrás a tartalomhoz

Veresegyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Veresegyháza szócikkből átirányítva)
Veresegyház
Veresegyház címere
Veresegyház címere		 Veresegyház zászlaja
Veresegyház zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterCserháti Ferenc (2112 Veresegyházért Egyesület)[1]
Irányítószám2112
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség21 039 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség613,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″47.656944°N 19.284722°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″47.656944°N 19.284722°E
Veresegyház (Pest vármegye)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Pest vármegye térképén
Veresegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

[szerkesztés]

A községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) Budapestől 30 km-re északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Sződ–Rákos-patak széles völgyében terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A várost déli irányból a mogyoródi Gyertyános és a Fóti-Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavait a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ–Rákos-patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

Veresegyház és környékének térképe

A közvetlenül határos települések: észak felől Őrbottyán, északkelet felől Erdőkertes és Vácegres, kelet felől Domony, délkelet felől Gödöllő és Szada, délnyugat felől Mogyoród, nyugat felől pedig Csomád.

Közlekedés

[szerkesztés]

A térség két forgalmas útvonala, a Budapesttől Fóton át egészen Galgamácsáig húzódó 2102-es, illetve a Vác térségét Gödöllővel összekötő 2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal szeli át, amelynek négy megállási pontja van a határai között: Ivacs megállóhely az Ivacsi-tó és a Pamut-tó között (a tóvidék a város délnyugati részén helyezkedik el), Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre), Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében, a névadó település legdélebbi házainak közelében, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) és Vicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés]

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Egy 1430-as határjárás szerint közelében volt Sárfő puszta, a Sárfő-patak mellett.[3]

Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

Neve

[szerkesztés]

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

Közélete

[szerkesztés]
Településvezetők
Tanácselnökök
1965-1990 Pásztor Béla Hazafias Népfront
Polgármesterek
1990–1994 Pásztor Béla független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019–2023 független[11] Hivataláról lemondott[12]
2023–2024 Cserháti Ferenc független[13] Időközi választás: 2023. május 21.
2024– 2112 Veresegyházért Egyesület[1]

Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról,[12][14] ami miatt 2023. május 21-én időközi polgármester-választást kellett tartani a településen.

Népesség

[szerkesztés]

Veresegyház lakónépessége a 2022-es népszámlálás alapján 20 764 fő.[15]

Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)

 A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, románnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt római katolikus, 11,3% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Veresegyházi múzeumvasút[19]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Az új városháza
    Az új városháza
  • Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola
    Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola
  • Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)
    Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)
  • Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)
    Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)
  • A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
    A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
  • Árpád-házi Szent Erzsébet templom
    Árpád-házi Szent Erzsébet templom
  • Veresegyházi Városi Múzeum
    Veresegyházi Városi Múzeum
  • A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett
    A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett
  • Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
    Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
  • Műemlék kőkereszt
    Műemlék kőkereszt
  • A Sződ-Rákos-patak vízének felduzzasztásával kialakított Öreg-tó (Malom-tó), Ivacsi-tó és Pamut-tó népszerű a helyiek körében
    A Sződ-Rákos-patak vízének felduzzasztásával kialakított Öreg-tó (Malom-tó), Ivacsi-tó és Pamut-tó népszerű a helyiek körében
  • Veresegyház belterületi szántói
    Veresegyház belterületi szántói

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Kulturális kapcsolatot ápol [20]

[szerkesztés]

Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény

Romániában: Korond, Farkaslaka

Szerbiában: Kishegyes, Bácsfeketehegy

Ukrajnában: Csongor

Szakmai kapcsolattartás[20]

[szerkesztés]

Franciaországban: Brumath

Dániában: Horsens

Izraelben: Givat Shmuel

Kínában: Xianning

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Horváth Lajos 1976: Falvak hajdani sorsa III. Mitől puszta a puszta? Pest Megyi Hírlap 1976. június 6.
  4. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  6. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  11. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  12. ↑ a b 58 év után lemond Veresegyház polgármestere, de már kinézte az utódját (magyar nyelven). telex, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  13. ↑ Veresegyház települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2023. május 21. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
  14. ↑ Távozik a magyar polgármester, aki 58 évig vezette a települését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  15. ↑ Népszámlálás 2022 végleges adatok. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
  16. ↑ Veresegyház Helységnévtár
  17. ↑ Veresegyház Helységnévtár
  18. ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
  19. ↑ Veresegyház, Medveotthon: Múzeumvasút (magyar nyelven). medveotthon.hu. (Hozzáférés: 2023. november 23.)
  20. ↑ a b Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veresegyház&oldid=27421849”