Alsószeli
| Alsószeli (Dolné Saliby) | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galántai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kovács Lajos | ||
| Irányítószám | 925 02 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | GA | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2020 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 116 m | ||
| Terület | 18,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′48.100000°N 17.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′48.100000°N 17.783333°E | |||
| Alsószeli weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószeli témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Mátyusföldi magyar község.
Fekvése
[szerkesztés]A Kisalföldön, Galántától 10 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1217-ben említik először. Már ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. Az Alsószeli elnevezés 1492-től használatos (előzőleg Szeli).
A középkorban Alsószeli mellett feküdt Berény falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. Iskolájának legkorábbi említése 1834-ből származik.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."[2]
Fényes Elek szerint "Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven.
Népessége
[szerkesztés]Őshonos lakosságát évszázadok óta magyarok alkotják.
1880-ban 2036 lakosából 1932 magyar és 27 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 2247 lakosából 2206 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 2226 lakosából 2220 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 2148 lakosából 2128 magyar, 12 szlovák, 8 német anyanyelvű volt. Ebből 1407 evangélikus, 668 római katolikus, 55 izraelita és 18 református vallású volt.
1921-ben 2349 lakosából 2335 magyar, 12 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1582 evangélikus, 717 római katolikus, 30 izraelita, 15 református és 5 egyéb vallású volt.
1930-ban 2453 lakosából 2370 magyar és 48 csehszlovák volt.
1941-ben 2359 lakosából 2344 magyar és 3 szlovák volt.
Nemzetiségi összetételének változása a második világháború utáni években kezdődött. A magyarságot sújtó asszimiláció folyamatosan növekvő tendenciát mutat.
1970-ben 2188 lakosából 1613 magyar és 569 szlovák volt.
1980-ban 2006 lakosából 1523 magyar és 473 szlovák volt.
1991-ben 1847 lakosából 1429 magyar és 408 szlovák volt.
2001-ben 1922 lakosából 1500 magyar és 414 szlovák volt.
2011-ben 1933 lakosából 1383 magyar, 530 szlovák, 5 cseh, 3-3 ukrán és német, 1-1 lengyel és szerb volt. Ebből 1441 magyar, 464 szlovák és 7 cigány anyanyelvű. Ebből 828 római katolikus, 376 evangélikus, 32 református, 14 metodista és 578 nem vallásos, 80 ismeretlen vallású.
2021-ben 2020 lakosából 1350 (+46) magyar, 2 (+1) cigány, 615 (+39) szlovák, 32 (+2) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
A 2001 és 2011 közötti években magyar lakosainak száma 8 százalékkal csökkent, a szlovákok száma viszont 28 százalékkal emelkedett.[5]
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szecessziós stílusú római katolikus temploma 1875-ben épült. A templomban található Keresztelő Szent János, Szeplőtelen Szűz Mária és a Szent Család képek a 19. század második feléből származnak.
- Evangélikus templomát 1874 és 1878 között építették neoklasszikus stílusban, Szeszler Mór építész tervei alapján. Belső tere oldalsó karzattal tagolt. Krisztus az olajfák hegyén című oltárképe Fleischmann György alkotása 1878-ból. Vörös almási márványból készült keresztelőkútja és a Saskó Márton által készített orgona szintén 1878-ból származnak.[7]
- Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve Ferencz János losonci szobrász alkotása. Az evangélikus templom kertjében elhelyezett emlékmű központi motívuma egy térdeplő honvéd, egyik kezében zászlóval, másikban eltört karddal.
- Az Országzászló Emlékmű (Millenniumi Emlékmű) a falu központi részén áll. Az emlékművet a falu lakói Alsószeli Magyarországhoz való visszacsatolásának emlékére emeltették.
- Szent Vendel szobra a falu végén, a Galántára vezető út mentén áll. A szakrális kisemlék 1812-ből származik.
- Rázgha József honvédszázados sírja a temetőben.
- Millenniumi emlékmű.
- A horgászok kedvelt helye a Kandia halastó.
- Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem. A háromnapos rendezvénysorozatot 2005 óta rendezik meg. A hagyományőrző rendezvény kiemelkedően gazdag programját történelmi előadások, honfoglalás kori harcművészeti- és lovasíjász-bemutatók, népzenei együttesek, énekkarok, táncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, a gyermekek részére kézműves foglalkozások, mesemondások valamint vásári felvonulások jellemzik.
- Malomház a főutcában.
- Az idősek otthonát 1984-ben építették, 1989-ben átépítése által férőhelyét 42-re növelték.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1845. október 3-án Petrik Géza bibliográfus.
- Itt született 1889. október 14-én Kienitz Vilmos gépészmérnök, feltaláló.
- Itt született 1939. május 31-én és élt Haraszti Mészáros Erzsébet újságíró, a Dolgozó Nő, a Szabad Földműves szerkesztője, a Nő c. képes családi hetilap, illetve a a Barátnő magazin szerkesztője, majd főszerkesztője; a Szabad Földműves Újság, majd a Szabad Újság, valamint a Jó Gazda kiadója; az Új Szó szerkesztője; a Nyugdíjban.sk online magazin főszerkesztője.
- Itt született 1941. február 17-én Pukkai László tanár, történész, publicista.
- Itt született 1942. március 31-én Balogh Csaba zenetanár, karnagy, tankönyvíró, iskolaigazgató.[8]
- Itt született 1952. november 17-én Neszméri Sándor újságíró.
- Itt született 1959. december 8-án Haraszti Mária író, költő, kiadó és producer.
- Itt tanított Boross Béla író, költő, kántortanító, lapszerkesztő, általános iskolai igazgató.
- Itt élt (több mint egy évtizedig) Szarka László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.
- Itt él Berényi József felvidéki magyar politikus, a Magyar Közösség Pártja egykori elnöke.
Kulturális élet
[szerkesztés]- Alsószeli Magyar Dalkör – A dalkörnek 1970-től Szabados László a szakmai tanácsadója, vezetője. Bíborpiros Szép Róza verseny országos döntőjén nívódíjat kaptak 2009-ben.
- Varsás táncegyüttes – 2003-ban alakult az alsószeli Csemadok alapszervezet mellett.
- Bendő zenekar – 1993-ban alakult, a felsőszeli Mátyus tánccsoport kísérőzenekaraként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (magyarul)
- A Zele törzs hagyományőrző társaság weblapja
- Alsószeli Ifjúsági Klub
- Travelatlas.sk
- Községinfó
- Alsószeli Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ A 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok alapján
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
- ↑ www.dolnesaliby.sk
- ↑ magyar-iskola.sk
Források
[szerkesztés]- Szarka, L.-Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. Somorja-Komárom.
- Pukkai László (szerk.) 2007: Alsószeli község története 1217 - 2007.
- 1995 Jezsuita okmánytár 1/2 - Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. Szeged
- Alsószeli (1990).
- 1925 Magyar Tanító V, 188.
- AnimaPortál (www.animaportal.eu)
| Felsőszeli | ||
| Pozsonyvezekény |
|
Pered |
| Királyrév |
A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod) |  | |