Pernek

	Pernek (Pernek)
	A Szentlélek templom
	; Pernek zászlaja
	; Pernek zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Malackai
Rang	község
Első írásos említés	1206
Polgármester	František Bokes
Irányítószám	900 53
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	MA
	Népesség
Teljes népesség	895 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	27,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 08′ 48″48.367778°N 17.146667°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 08′ 48″48.367778°N 17.146667°E
	Pernek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pernek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk szlovákiai Pernekről szól. Hasonló címmel lásd még: Horní Planá.

Pernek (szlovákul Pernek, németül Bäreneck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése

Pozsonytól 32 km-re északra fekszik.

Története

1206-ban "Misle" néven említik először. 1231-ben "Mislen" alakban szerepel. Ez a Misle nevű falu a tatárjárás során elpusztult és később már Pernek néven telepítették újra. A Pernek név 1394-ben bukkan fel először "Perneck" alakban. A falu a detrekői uradalomhoz tartozott, a Fuggerek, a Balassák és a Pálffyak birtokolták. Határában a 17. század végéig aranyat és ezüstöt bányásztak. 1663-ban a Bécs ellen vonuló török sereg dúlta fel a települést.

Vályi András szerint „PERNEK. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, és erdők között, határja 2 nyomásbéli, rozsot, árpát terem, szőleje nints, erdeje van, piatza Bazinban, első osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek szerint „Pernek, tót falu, Poson vgyében, erdők közt, a Kárpát hegye alatt, Posontól 4 mfd. Számlál 1079 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határában van egy piskolcz-bánya, sőt ezelőtt aranyra és ezüstre is dolgoztak, de most már ez el mult. F. u. h. Pálffy. Ut. p. Malaczka.”^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Az első világháború idején a községtől 3 km-re északkeletre antimonbánya működött.

Népessége

1910-ben 1006, túlnyomóan szlovák lakosa volt.

2011-ben 809 lakosából 767 szlovák.

Nevezetességei

A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1672-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Malackai járás m v sz A Malackai járás települései
Malacka (Malacky)
Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) · Detrekőszentmiklós (Plavecký Mikuláš) · Detrekőváralja (Plavecké Podhradie) · Dimvár (Suchohrad) · Egyházhely (Kostolište) · Gajar (Gajary) · Kislévárd (Malé Leváre) · Konyha (Kuchyňa) · Láb (Láb) · Lozornó (Lozorno) · Magyarfalu (Záhorská Ves) · Máriavölgy (Marianka) · Nádasfő (Rohožník) · Nagyjakabfalva (Jakubov) · Nagylévárd (Veľké Leváre) · Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave) · Pernek (Pernek) · Pozsonyalmás (Jablonové) · Pozsonyborostyánkő (Borinka) · Pozsonyzávod (Závod) · Stomfa (Stupava) · Széleskút (Sološnica) · Szentistvánkút (Studienka) · Erdőhát (Záhorie Katonai Terület) · Zohor (Zohor)