Pozsonyborostyánkő

	Pozsonyborostyánkő (Borinka)
	A Jézus Szíve templom.
; Pozsonyborostyánkő címere	; Pozsonyborostyánkő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Malackai
Rang	község
Első írásos említés	1314
Polgármester	Milan Maxian
Irányítószám	900 32
Körzethívószám	02
Forgalmi rendszám	MA
	Népesség
Teljes népesség	915 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	263 m
Terület	15,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 15′ 45″, k. h. 17° 05′ 10″48.262585°N 17.086007°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 45″, k. h. 17° 05′ 10″48.262585°N 17.086007°E
	Pozsonyborostyánkő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyborostyánkő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Borostyán (egyértelműsítő lap)

Pozsonyborostyánkő (szlovákul Borinka, korábban Stupavský Podzámok, németül Ballenstein) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.

Fekvése

Pozsonytól 20 km-re északra található.

Története

Neve birtoknévként 1273-ban "Borynka", 1284-ben "Perustian", "Parastian" alakban szerepel. A települést egy 1314. július 25-én kelt oklevélben "Pelystan" alakban említik először. Borostyánkő várának szolgálófalujaként alapították. 1322-ben "Burustian", 1390- ben "Prostyan", 1439-ben "Borostyan", "Peylenstain", 1476-ban "Borostyankw" néven említik.

Borostyánkő vára 1314-ben az osztrák Tellesbrunniaké volt, valószínűleg az elpusztult Stomfa vára helyett épülhetett. 1349-ben királyi kézre került, majd tulajdonosai gyakran változtak. 1810-ben a franciák felrobbantották, azóta pusztul.

1828-ban a falu 98 házát 698-an lakták. Lakói mezőgazdasággal, mész- és szénégetéssel, faárukészítéssel, házalással foglalkoztak. A 18. században papírgyár, téglagyár, üveghuta és fűrésztelep működött a községben. Medené Hámre nevű részén rézércet bányásztak. A falunak kőbányája is volt.

Vályi András szerint „BOROSTYÁNKŐ. Ballenstein. Paistun. Tót falu Poson Vármegyében, hasonló nevezetű Vár alatt, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stromfa mellett, mellynek filiája.”^[1]

Fényes Elek szerint „Borostyánkő, (Ballenstein, Paistun), tót falu, Pozson vmgyében, Stomfától keletre 1, Pozsontól 2 1/2 órányira, egy patak mellett: 786 k., 2 evang. lak. Van itt egy vas- és rézhámor, papiros- és puskapormalom. Gyümölcse sok és jó; meszet, szenet éget; nagy erdő. A falu felett fekszik egy magas kőszikla hegyen egy régi omladékban heverő borostyánkői vár, honnan a Marchfeldre, s Hainburg, Dévény felé gyönyörű kilátás esik. – Hogy Dévénynél később épitetett, onnan gyanithatni; mert az Ottokárral viselt háborúban róla semmi emlités nincs. Egyébiránt már a Pálffy fam. I. Ferdinánd óta birtokában van. Keletre az erdőben a hegyek közt szinte láthatni egy régi nagy kiterjedésű várnak omladékait.”^[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Földműves szövetkezetét 1950-ben alapították. Ma lakói főként Pozsony üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben a falunak 938, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 628 lakosából 591 szlovák.^[3]

Híres emberek

Itt született 1877. május 22-én Bubnics Mihály rozsnyói püspök, akit itt, a családi sírboltban helyeztek örök nyugalomra.

Nevezetességei

Borostyánkő vára
A várrom a faluból nézve
A falu látképe a várból nézve

A község határában, hegytetőn emelkednek Borostyánkő (Pajštún) várának romjai.
Mihály arkangyal tiszteletére szentelt barokk kápolnája 1743-ban épült.
A falu közepén álló Jézus Szíve temploma 1864-ben épült egy korábbi templom alapjain.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)

Források

Mrva, I. – Bóna, M.: Hrad Pajštún – sprievodca históriou

Külső hivatkozások

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)

[1]

[2]

[3]

Sablon:Malackai járás m v sz A Malackai járás települései
Malacka (Malacky)
Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) · Detrekőszentmiklós (Plavecký Mikuláš) · Detrekőváralja (Plavecké Podhradie) · Dimvár (Suchohrad) · Egyházhely (Kostolište) · Gajar (Gajary) · Kislévárd (Malé Leváre) · Konyha (Kuchyňa) · Láb (Láb) · Lozornó (Lozorno) · Magyarfalu (Záhorská Ves) · Máriavölgy (Marianka) · Nádasfő (Rohožník) · Nagyjakabfalva (Jakubov) · Nagylévárd (Veľké Leváre) · Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave) · Pernek (Pernek) · Pozsonyalmás (Jablonové) · Pozsonyborostyánkő (Borinka) · Pozsonyzávod (Závod) · Stomfa (Stupava) · Széleskút (Sološnica) · Szentistvánkút (Studienka) · Erdőhát (Záhorie Katonai Terület) · Zohor (Zohor)