Bubnics Mihály
| Bubnics Mihály | |
| Született | 1877. május 22.[1] Borostyánkő |
| Elhunyt | 1945. február 22. (67 évesen)[2] Rozsnyó |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Pozsonyborostyánkő |
| rozsnyói püspök | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1900. június 22. Szentgyörgy |
| Püspökké szentelés | 1925. december 8. Pozsony, Szent Márton-dóm |
| Szentelők |
|
| Hivatal | rozsnyói püspök (1939-ig apostoli adminisztrátor) |
| Hivatali idő | 1925–1945 |
| Elődje | Csárszky József |
| Utódja | Róbert Pobožný |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bubnics Mihály (szlovákul: Michal Bubnič)[3] (Borostyánkő, 1877. május 22. – Rozsnyó, 1945. február 22.) rozsnyói püspök.[4][5]
Pályafutása
[szerkesztés]Édesapja ácsmester volt. Elemi iskoláit Borostyánkőn és Somorján,[5] gimnáziumi tanulmányait Szentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban, a teológiát Esztergomban végezte.[4][5] A szemináriumban elérte, hogy szlovák nyelven is lehessen gyakorló prédikációkat tartani.[5] 1900. június 22-én szentelték pappá Szentgyörgyön.[4][6] Anyanyelve mellett magyarul is kiválóan, irodalmi szinten beszélt, nevét magyarosan is írta.[3]
1900 és 1902 között Szentgyörgyön, majd 1908-ig Pöstyénben működött mint káplán. A világi hivatalok bevonásával népnevelő előadásokat szervezett, illetve szövetkezet alapításával segítette a helység anyagi talpra állását. 1908-ban Vágmedencére helyezték,[4][5] ahol előbb adminisztrátor volt, majd plébános 1923-ig.
Elérte, hogy 13 éven át nem volt per a községben.[4] Hitelintézetet alapított,[5] iskolát és tanítói lakásokat, szövetkezeti házat építtetett,[4] valamint szobrot emelt plébános elődjének, Ján Hollý papköltőnek.[5] Az általa írt passiójátékokat nyári vasárnapokon adták elő,[4] több mint száz alkalommal. 1919-ben ifjúsági egyesületet szervezett (Slovenská omladina) szlovák, német és magyar tagozattal, melynek 20 000 magyar fiatal is tagja lett.[5] 1923 végén került Nagytapolcsányba mint esperes;[4][5] itt is kultúrházat, népiskolát alapított.[5] Ekkor nevezték ki pápai kamarássá.[4]
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]A pápa 1925 október 31-én szcilliumi címzetes püspökké és a rozsnyói egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki,[4][5] a magyar és a csehszlovák kormány előzetes beleegyezése nélkül.[4] 1925. december 8-án szentelte püspökké a pozsonyi Szent Márton-dómban[4][5] Marián Blaha besztercebányai püspök, Csárszky József kassai és Jantausch Pál nagyszombati segédpüspök segédletével.[5] Székét december 15-én foglalta el.[4]
A magyar főiskolások Prohászka-köreit bekapcsolta az Actio Catholicába.[4][5] A pápa megbízta az 1938-as budapesti Eucharisztikus világkongresszus szlovák szervezetének vezetésével.[5] A Rozsnyói egyházmegyét 1928-ban feloszlatni,[4][5] székhelyét pedig a fővárosba, Pozsonyba áthelyezni[5] szándékozó csehszlovák kormány[4][5] Marián Blaha és Karol Kmeťko pártolásával bizottságot küldött Rómába, de Bubnics – Csárszky József és Vojtassák János segítségével – meg tudta ezt akadályozni.[4]
Miután Rozsnyó a bécsi döntéssel visszatért Magyarországhoz, 1939. július 19-én[4][5] XII. Piusz pápa az egyházmegyét újra az egri érsekség alá rendelte,[5] Bubnicsot pedig kinevezte rozsnyói megyés püspökké. Ez év október 1-jén iktatták be.[4] Elérte, hogy a szlovák katolikus ifjúsági szövetség a KALOT keretében Magyarországon is tovább működhessen.[5] Tagja volt a magyar országgyűlés felsőházának.
1945. január 9-én a püspöki palotát megszálló partizánok megkínozták, és bár később elengedték, a kórházban belehalt sérüléseibe.[5] A pozsonyborostyánkői családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Művei
[szerkesztés]- Magyar politikai és közigazgatási compass 1919–1939. Budapest, 1939[4]
- Dvanásťročný Ježiš (A tizenkét éves Jézus), színmű[5]
- Pašie (Passió), színmű[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bubnics, http://lexikon.katolikus.hu/B/Bubnics.html
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/B/Bubnics.html
- ↑ a b Nagy Ferenc SJ: A XX. század magyar és magyarul tudó püspökeinek szentelési leszármazása (magyar nyelven). Távlatok, 2006. (Hozzáférés: 2019. január 2.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Käfer István (2013). „Lexikonok békességszolgálati lehetősége. Magyar–szlovák jegyzetek Beke Margit kézikönyvéhez kitekintéssel a szlovák katolikus lexikonra II.”. Magyar Sion Új folyam VII. / XLIX. (2), 237. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.)
- ↑ más forrás szerint Esztergomban (Käfer István (2013). „Lexikonok békességszolgálati lehetősége. Magyar–szlovák jegyzetek Beke Margit kézikönyvéhez kitekintéssel a szlovák katolikus lexikonra II.”. Magyar Sion Új folyam VII. / XLIX. (2), 237. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.))
További információk
[szerkesztés]- Bishop Michal Bubnic, Catholic-Hierarchy (angol)
- Gergely Jenő 1999: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. 77-81.
- 2022 Osobnosti stredného Ponitria. Topoľčany, 21-22.
| Előde: Csárszky József |
Rozsnyói katolikus püspök 1925–1945  |
Utóda: Róbert Pobožný |
