Magyarfalu (Malackai járás)
Magyarfalu (Záhorská Ves) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Pozsonyi | ||
Járás | Malackai | ||
Rang | község | ||
Irányítószám | 900 65 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | MA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1854 fő (2023. dec. 31.) | ||
Népsűrűség | 142,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 149 m | ||
Terület | 13,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 22′ 48″, k. h. 16° 50′ 40″48.380000°N 16.844400°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 48″, k. h. 16° 50′ 40″48.380000°N 16.844400°E | |||
Magyarfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Magyarfalu (szlovákul Záhorská Ves) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Malackától 15 km-re délnyugatra, a Morva bal partján, az osztrák határ mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]1301-ben említik először. 1848 késő őszén Kosztolányi Mór dandárja lerombolta a falu hídját.
Vályi András szerint "MAGYARFALVA. Ungeraden. Uherszka Vesz. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Morava vize partyán, harmintzadja is van, határja 2 nyomásbéli, búzát, gabonát, és árpát leg inkább terem, réttyei jók, szőleje, zabja nints, erdője van, piatza N. Lévárdon."[1]
Fényes Elek szerint "Magyarfalva (Uherszka Wesz), tót falu, Poson vmegyében, a Morva vize mellett, ut. p. Stomfához 2 1/2 mfd. Lakja 78 kath., 78 zsidó. Van itt egy kath. paroch. templom. Harminczad, nagy urasági majorság, és tehenészet, szép vadakkal bővölködő erdő. Határa róna, homokos, de termékeny; rétjei igen jók. F. u. gr. Pálffy család."[2]
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 1865 lakosából 1226 szlovák, 209 német, 6 magyar, 8 egyéb anyanyelvű, és 338 idegen, valamint 78 csecsemő volt. Ebből 1709 római katolikus, 148 zsidó és 8 evangélikus vallású.
1910-ben 2530 lakosából 1940 szlovák, 142 német, 104 magyar és 344 egyéb anyanyelvű volt.
2011-ben 1769 lakosából 1636 szlovák, 17 cigány, 14 cseh, 6 magyar, 5 egyéb, 4 morva, 2 lengyel, 1-1 ruszin, ukrán, német, horvát és zsidó, illetve 80 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.