Kissenkőc
| Kissenkőc (Cerové) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kissenkőc (szlovákul Cerové) Senkőc településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bazintól 7 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1594-ben keletkezett, ekkor alapította a senkőci határban Illésházy István. Első lakosai horvátországi menekültek voltak Sisak városából, ezért eredetileg Sisek néven volt ismert.[1] Az eleinte mezőgazdasági jellegű település gazdasági élete a 19. században lendült fel, amikor megépült a Nagyszombat és Pozsony közötti vasútvonal.
Vályi András szerint "SENQUICZ. Kis, és Nagy Senquicz. Két tót falu Pozsony Várm. földes Urok Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; Kis Senquicz Nagy Senquicznek filiája; fekszenek Modor, és Bazinhoz 3/4 mértföldnyire. Bővebb leírását lásd Kovacsics Márton Úrnak Merkúrjában; a’ ki itten született vala. Határja középszerű, borai jelesek, külömbféle vagyonnyaiknak eladására jó módgyok van."[2]
Fényes Elek szerint "Senguicz, (Kis), tót falu, Poson vgyében, egy kis fél órányira N. Senguicztől, 264 kath. lak., bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Kissenkvicz, a pozsony–zsolnai vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. Ősi neve Csánok volt és 1256-ban Chanuk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartoni családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat erősíti meg birtokában, de egy évvel később a Fraknói grófok már Molnári Kelemen győri püspöknek adják át. A XVI. században lakosai kipusztultak, s később Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét, minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak tulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A község postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz."[4]
A trianoni békeszerződésig mindkét falu Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Kis- és Nagysenkőcöt 1964-ben Šenkvice néven egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban Kissenkőc (Malé Čanikovce) 248 lakosából 5 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben Kissenkőc 247 lakosából 6 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban Kissenkőc 327 lakosából 3 magyar és 318 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben Kissenkőc 396 lakosából 4 magyar és 384 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben Kissenkőc 428 lakosából 7 magyar és 416 csehszlovák volt.
1930-ban Kissenkőc 462 lakosából 1 magyar és 460 csehszlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1889-ben épült egy korábbi harangláb helyén.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Územný plán obce Šenkvice - návrh [1]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
Források
[szerkesztés]- Ján Dubovský - Gustáv Ret 1966 (ed.): 400 rokov Šenkvíc
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Bazini járás települései | ||
|---|---|---|
Bazin (Pezinok) | ||
Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Senkőc (Šenkvice) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Tótgurab (Slovenský Grob) |  | |