Hegy (Szlovákia)
| Hegy (Heď) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | Vízkelet településrésze |
| Első írásos említés | 1239 |
| Irányítószám | 925 08 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 09′ 22″, k. h. 17° 38′ 47″48.156171°N 17.646506°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 22″, k. h. 17° 38′ 47″48.156171°N 17.646506°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hegy (szlovákul Heď) Vízkelet településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galántától 6 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1239-ben a pozsonyi váruradalom részeként említik először, de temploma már az 1220-as években állt.
Vályi András szerint "HEGY. Elegyes magyar falu Posony Várm. földes 156Urai Váradi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Galantához 1 mértföldnyire, Kossúth, és Vizkelett mellett, határbéli két kerűlőre osztott földgyei jók, legelője tsekély, erdeje, és réttye nints."[1]
Fényes Elek szerint "Hegy, magyar falu, Pozsony vmegyében, Vizkelet mellett: 186 kath., 6 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Pozsony."[2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1943-ban csatolták Vízkelethez.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 224, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben Vízkelet 1524 lakosából 1374 magyar és 143 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Eredetileg Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma ma elhagyottan áll. A templom 1220 és 1230 között épült román stílusban. A 14. században bővítették, melynek következtében sok eredeti részlet eltűnt. A török időkben elhagyottan állt, majd 1753-ban rendbehozták. 1915-ben, 1943-ban és 1975-ben renoválták.
- A templomtól keletre álló kálváriakápolna 1736-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Valér A. Zavarský 1943: Slovenské kostoly románske