Ugrás a tartalomhoz

Lamacs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lamacs (Lamač)
A Szent Rozália kápolna
A Szent Rozália kápolna
Lamacs címere
Lamacs címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi IV.
RangPozsony városrésze
Első írásos említés1506
PolgármesterPeter Šramko
Irányítószám841 03
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Népesség
Teljes népesség7789 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1020 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület6,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 20″, k. h. 17° 02′ 42″48.188889°N 17.045000°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 20″, k. h. 17° 02′ 42″48.188889°N 17.045000°E
Lamacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamacs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lamacs (szlovákul Lamač, németül Blumenau) Pozsony városrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi IV. járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsony központjától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai Lamacs területén a középkorban négy falu feküdt. Délen egy 1241 körül alapított ismeretlen nevű falu volt. Blumenau és Sellendorf falvakat Jakab pozsonyi bíró alapította 1279 és 1288 között. Sellendorf templomát már 1397-ben említik. Blumenautól északra feküdt a tulajdonképpeni Lamacs falu, melyet 1506-ban Szkerlics János alapított és később délről menekült horvátokat telepítettek ide. 1547-es első említésekor Krabatendorff, azaz Horvátfalva a neve. 1548-ban 46, 1556-ban 54, 1580-ban 80 ház állt a településen. Fatemploma 1553-ban épült, első kőből épített templomát 1570-ben Szent Margit tiszteletére szentelték. Ennek romjai még ma is láthatók. 1561-ben tűzvész pusztította. Ettől kezdve szinte minden generációt ért valamilyen csapás, melyek a fejlődésben visszavetették. 1624-ben a török ellen gyülekező hadak fosztották ki. 1679-ben pestisjárvány sújtotta, ezután építették fel a Szent Rozália kápolnát. A Rákóczi-szabadságharc alatt négyszer fosztották ki a hadak. Ekkor csak 39 család élt itt. 1755-ben újabb tűzvész tombolt. Az 1768-as urbárium szerint 124 családban 620 lakos élt itt. A 19. század első felének nagy csapása az 1831-ben kitört kolerajárvány volt.

Vályi András szerint „LAMACS. Plamenau horvát falu Posony Várm. földes Ura Posony Városa, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, van szőleje, réttye nints, edeje is van, határja középszerű, terem rozsot, zabot, más javai is középszerűek, piatzoza Posonyban.”[2]

Fényes Elek szerint „Lamacs, (Blumenau), tót falu, Pozson vmegyében, Pozsonyhoz 1 1/2 mfd., a holicsi országutban, 903 kath., 16 evang. lak., kik csekély bor-, és földmivelésből élnek, fuvaroznak. Kath. paroch. templom, 5 vízimalom. F. u. Pozsony városa.”[3]

1866. július 22-én nagy csata dúlt itt a poroszok és az osztrákok között. A falu önkéntes tűzoltóegylete 1882-ben alakult.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Ezután Csehszlovákia része lett. Postahivatala 1922-ben létesült. Lamacsot 1946. április 1-jén csatolták Pozsony városához.

Népessége

[szerkesztés]

1837-ben 919 volt a település népessége.

1910-ben 1381, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 6544 lakosából 6143 szlovák, 138 magyar, 116 cseh volt.

2011-ben 6670 lakosából 6151 szlovák, 150 magyar, 88 cseh.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres személyek

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]