Barakony (Szlovákia)
| Barakony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 13′ 33″, k. h. 17° 43′ 16″48.225967°N 17.720993°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 33″, k. h. 17° 43′ 16″48.225967°N 17.720993°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Barakony (szlovákul Brakoň) Gány településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galántától 5 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]Vályi András szerint "BARAKONY. Elegyes falu Poson Vármegyében, birtokos Ura Ambró Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantához közel, mellynek filiája, határja soványas, ’s tsekély vagyonnyai szerént, harmadik Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Barakony, kis magyar-tót falu, Pozsony vgyében, Galanthához 1/2 órányira: 127 kath., 6 evang. lak., szűk de jó határral. F. u. az Ambró örökösök. Ut. p. Szered. " [2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án visszakerült Magyarországhoz, de 1939. március 6-án a magyar kormány Barancs, Cseklész, Gány, Mikszáthfalva, Nandrás, Velejte és Zsitvaújfalu társaságában Szlovákiával más községekért elcserélte.[3]
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 140 lakosából 124 szlovák és 5 magyar anyanyelvű.
1890-ben 185 lakosából 170 szlovák és 6 magyar anyanyelvű.
1900-ban 167 lakosából 145 szlovák és 22 magyar anyanyelvű.
1910-ben 144 lakosából 98 szlovák és 46 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 162 lakosából 148 csehszlovák és 14 magyar.
1930-ban 194 lakosából 180 csehszlovák és 5 magyar.
2001-ben Gánynak 632 lakosából 600 szlovák és 28 magyar volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%A9csi%20d%C3%B6nt%C3%A9s.html
Források
[szerkesztés]- Urbar osadi Barakon, ktera gruntownemu Panowi Balogh Laslowi prinalezsi. Bratislavská stolica
- Csapodi Csaba 1943: Az északnyugati magyar-tót nyelvhatár megváltozása és a katolikus restauráció. Regnum - Egyháztörténeti évkönyv 5, 119.
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |