Bagonya

Bagonya (Bogojina)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Alsómarác
Rang	falu
Irányítószám	9222
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	539 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Terület	7,02 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 28″, k. h. 16° 16′ 50″46.674528, 16.280539
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bagonya (korábban Zalabagonya, szlovénül Bogojina) falu Szlovéniában, a Muravidéken (Prekmurje), Muraszombattól északra. Alsómarác községhez tartozik. Lakói vend nyelvet beszélnek.

Története

A település a történelmi Magyarország területén feküdt, közigazgatásilag Zala vármegyében. Írásos emlékek a faluról 1208-ból maradtak ránk, akkor latinul neve Bogin volt, így a vidék legrégebbi települései közé tartozik.

Birtokosa 1371-től a muraszombati Bánfi család volt, őket 1646-tól a Nádasdyak követték, majd az Esterházyak birtokába jutott Bagonya. Régi népszámlálási adatok szerint még 1910-ben éltek magyarok a faluban, azóta teljesen szlovén nemzetiségű.

A falu számos jelentős egyházi személy szülőhelye, közülük többen más országokban is szolgáltak, jelentős hírnévre tettek szert. 1788-ban született Bagonyán a jeles reformkori író és néprajztudós, Kossics József plébános, aki később a Szentgotthárd melletti Felsőszölnök papja lett. Családja horvát eredetű. A néprajztudomány neki tulajdonítja az első szlovén nyelvű tájmonográfia megalkotását, amely vend dialektusban szól.

Szintén a település szülöttje Maribor püspöke, Jožef Smej is, valamint Ivan Camplin magasfoki plébános. A faluban élt és dolgozott Bassa Iván aki szintén író volt, azonkívül a Trianon utáni Muravidék politikai vezetője.

1919-től a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd az egész Muravidék együtt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, amely 1929-től mint Jugoszlávia néven szerepel. 1941-ben, amikor a magyar hadsereg visszafoglalt a történelmi Magyarországból a jugoszlávoktól több területet, akkor Bagonya is újra az ország része lett, négy évvel később ismét Jugoszlávia területéhez tartozott, s 1991-től a független Szlovénia egyik falva.

1924-ben A faluban Jože Plečnik, az egyik legnevesebb szlovén építész épített modern templomot.

Források

• Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 828. o. ISBN 963-05-6800-4