Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív163

---

« előző

158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168

következő »

Gulden

Német nyelvű, a középkori-újkori Erdélyről szóló szövegekben minek lehet fordítani a Gulden és a Florin (fl) pénznemeket, továbbá ezek váltópénzeit (Aspern, Denare)? Köszönöm, Whitepixels ^vita 2019. február 13., 17:41 (CET)

Nálunk is volt a Monarchia korában österreichischer Gulden, magyarul forint. Korábbi vonatkozásokban szoktam találkozni az aranyforinttal is. A florint nem tudom (magamtól azt gondoltam eddig, hogy az is forint, sőt, az az igazi.) Pasztilla 2019. február 13., 17:48 (CET)

Az Akadémiai Kiadó Német Nagyszótára szerint mindkettő (Gulden, Florin) „gulden, (holland) forint”. A Denar-t ugyanez „dénár”-ra fordítja. Asper nincs benne. - Gaja   2019. február 13., 23:40 (CET)

Péter-Pál

Péter-Pál-székesegyház, Péter-Pál-templom (Palotás) és hasonlók: a két név közé (szerintem) hosszú kötőjel kellene, „és” értelemben, mert két különböző személy. Minták Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Lajos–Miksa Egyetem. De a mostani rövid kötőjel mellett szólhat esetleg, ha „Péter-Pál” (nap, ünnep) állandósult, szoros szókapcsolatot képviselne. Van erre szabály, eligazítás? Akela ^vita 2018. július 11., 07:06 (CEST)

Ünnepnapként talán valóban állandósult, de számomra kétséges, hogy az ünnep maga volna a templomok névadója az apostolok helyett. Tulajdonképpen mi akadályoz meg bennünket abban, hogy a hasonló elnevezések mintáján Szent Péter és Pál templom legyen a név? Azt sem tudom, hogy ilyenkor az “és” miatt már köznévi-e a szerkezet, és nem jár a kötőjel? @Bennó: Pasztilla 2018. július 11., 07:30 (CEST)

De, sztem se nagyon indokolt, hogy az ünnep (és kettejük egyéb összefonódásai P&P) okán népies nevén szerepeljen a templom, ezek Szent Péter és Pál-templomok, kettős patrocíniummal (védszent/titulus), és sztem definitely kötőjellel. Bennó^fogadó 2018. július 11., 11:30 (CEST)

Köszönöm, akkor átnevezem Péter–Pál-székesegyház-ra, Péter–Pál-templom (Palotás)–ra, egy hosszú+egy rövid kötőjellel. Akela ^vita 2018. július 13., 11:48 (CEST)

@Akela:, pontosan mi alapján lett ez a megoldás? Sem Bennó, sem én nem ebben az iranyban válaszoltunk. Pasztilla 2018. július 13., 13:28 (CEST)

Olyannyira, hogy ezt a nagykötőjeles változatot még csak támogatni sem nagyon lehet. Bennó nagyon helyesen mutatott rá, hogy ez a Péter-Pál népi rövidítés, és valójában Szent Péter és Pálról van szó. (Lásd még.) Pasztilla 2018. július 13., 13:31 (CEST)

Elnézést, csak a rövid kötőjelet gondoltam meghosszabbítani, a Babeș–Bolyai és Lajos–Miksa analógiájára. Ha túl hamar módosítottam, mert "és" lesz a helyes döntés, természetesen korrigálom az összeset. @Pasztilla, Bennó: válaszokból az "és"-t szövegmagyarázatnak értettem (az "és" kapcsolat a nyelvtani oka annak, amiért a kötőjel hosszú és nem rövid). Ha tévedtem, elnézést, függőben hagyom és megvárom a döntést türelemmel. Akela ^vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Nem, a Szent Péter és Pál kiírása volt az ajánlás. Csak abban voltam bizonytalan, hogy ehhez a templom utótag kötőjellel vagy anélkül járul-e (az és miatt), de Bennónak igaza van, hogy kötőjellel. Pasztilla 2018. július 13., 13:56 (CEST)

• A palotási templom „teljes neve” az infoboxban Szent Péter és Pál-templom? Ez lehet a szócikk címe is. Legyen?
• A szentpétervárinak a szokásos neve: „Petropavlovszkij szabór” azaz Péter–Pál-székesegyház. Teljes hivatalos neve „Собор во имя первоверховных апостолов Петра и Павла”, azaz kb. „Péter és Pár magasztos apostolokról nevezett székesegyház”. Próbáljuk-e követni magyarul valamennyire: pl. „Szent Péter és (Szent) Pál apostol(ok) (-) székesegyház(a)”. Vagy legyen egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház? Akela ^vita 2018. július 13., 18:22 (CEST)

Az első esetben igen, a második esetben a Szent Péter és Pál apostolok székesegyház elegendőnek tűnik, vagy ahogy írod, egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház. Pasztilla 2018. július 13., 18:37 (CEST)

@Akela, Bennó, Pasztilla: hadd ajánljak figyelmetekbe még néhány olyan templomot vagy hasonlót, amit egyszerre több személyről neveztek el, de nem mindet pont szent Péter és Pálról. A legtöbbel nincs teendő, de inkább felsorolom őket, elsősorban a magyarországiakat.

• Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda).
• Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom (Esztergom), római katolikus.
• Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templom (Baja), római katolikus.
• Szent János és Pál-kápolna, Szekszárd.
• Péter-Pál-plébániatemplom (Szentendre), Szerb ortodox templom, ezt lehet, hogy a fenti beszélgetés alapján át kell nevezni.
• Szent Andronikosz és Júnia szerb ortodox templom, Pécs.
• Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő), római katolikus.
• Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplom, Budapest 13. ker., római katolikus.
• Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia, római katolikus, hu.Wikipédián nincs cikk; külföldön is vannak templomok ilyen néven.
• Magyar Szentek temploma, Budapest 11. ker., Lágymányos, római katolikus, nincs róla hu.Wikipédia cikk, de a Budapest XI. kerülete cikk “Magyar Szentek Temploma” néven említi.
• Sok “Szent Család-templom”, köztük
  • Szent Család-plébániatemplom (Zugliget);
  • Budapesti Szent Család templom (6. ker., hu.Wikipédián nincs cikk).
• Sok “Mindenszentek” templom köztük sok magyarországon is különféle írásmódokkal említve, köztük
  • Mindenszentek-plébániatemplom, Budapest 12. ker., római katolikus;
  • Mindenszentek templom így írva a Nagypall szócikkben;
  • Mindenszentek templom így írva a Karancsbercsény szócikkben;
  • Mindszentek templom vagy Mindszentek temploma vagy Mindenszentek római katolikus templom a Csehimindszent szócikk szerint;
  • Mindenszentek plébániatemplom, Pinkamindszent, római katolikus;
  • Mindenszentek-temploma a Rábakethely (Szentgotthárd) cikkben, római katolikus
  • Mindenszentek temploma, Kőszegszerdahely, római katolikus, Kőszegszerdahely cikk ilyen néven említi;
  • Mindenszentek temploma, a Tettye (városrész) cikk adja ezt a nevet, Pécs;
  • Mindenszentek templom, Alsóvámos, plébániatemplom, Vámosszabadi cikk használja ezt a nevet;
  • Valamint több olyan Mindenszentekről elnevezett templom, ahol a hu.Wikipédián nincs cikkünk a templomról (az eo.Wikipédián néha van), és a hu.Wikipédián a településről szóló cikk nem ad meg nevet, csak “római katolikus templom” vagy hasonló köznévi elnevezéssel említi, esetleg megjegyezve, hogy Mindenszentekről nevezték el: Nagyunyom, Balogunyom, Cibakháza, Ecseg, Fertőszéplak, Heréd, Jászfényszaru, Nógrádmarcal, Nógrádmarcal, Nyúl, Serényfalva, Vámosgyörk.
• Krisztus Király és Mindenszentek-templom, Verpelét, plébániatemplom, File:Church, Verpelét.JPG fotó leírása használja ezt a nevet, Verpelét cikk szerint Krisztus Király tiszteletére felszentelve.
• Ferences Mária Missziós Nővérek temploma, név a Budapest XIV. kerülete cikk szerint. (@Globetrotter19: File:Franciscan Missionaries of Mary, 2017 Zugló.jpg leírásában 5. kerületet írtál, ugye az csak elírás?)
• Szent Simon és Júda római katolikus templom, Bajót, File:Bajót.JPG leírása adja meg a nevét.

Még van, de itt abba kell hagynom a keresést.

– b_jonas (üzenj) 2018. október 30., 23:46 (CET)

Ez egy jó gyűjtemény, köszönöm. Ennek tükrében nézzük újra a petrográdi Péter–Pál-székesegyházat: Lehetőségek: Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház vagy Szent Péter és Pál-székesegyház (mindkét esetben kötőjellel). Első kérdés: apostolokkal vagy anélkül? Másik kérdés: a második „Szent”-et ismételjük-e vagy sem? Mindkettőre van példa a listában. (azaz „Szent Péter és Pál” vagy „Szent Péter és Szent Pál”). Próbáljunk a végére jutni. Van-e egységes megoldás, vagy lehetnek eltérések? @Pasztilla, Bennó, B jonas:. Véleményteket köszönöm. Akela ^vita 2018. október 31., 11:47 (CET)

A listát később majd folytatni kell, mert sok templom van, és nem néztem őket végig.

A helyesírási kérdés itt az, hogy hol használunk egybeírást, különírást, és kötőjelet. A „Mindenszentek-temploma” nyilván elírás, kötőjel helyett szóköz kéne, de a nehezebb esetekben nem tudok hozzászólni.

A nehéz rész az, hogy milyen néven említsük a templomot, ha olyanok közül lehet válaszatani, hogy „Mindenszentek temploma” vagy „Mindenszentek-templom” vagy „Bármilyenfalva római katolikus temploma” vagy „bármlyienfalvi római katolikus templom”. Akár több is lehet helyes közöttük.

Szintúgy nehéz, hogy „szent Péter és szent Pál apostolok” vagy „szent Péter és szent Pál” vagy „szent Péter és Pál apostolok” vagy „szent Péter és Pál” vagy „Péter-Pál” a szentek neve. A magyarországi római katolikus templomok esetén ehhez a Katolikus Lexikont nézném meg, de ez a többi egyház esetén nem lesz elég. A Péter-Pál szócikk nem igazán segít, azt leszámítva, hogy ők nem használják a nagykötőjeles „Péter–Pál” alakot, de a nagykötőjel vs. kötőjelet pont nem a lexikon dönti el, az helyesírási kérdés. Reméltem, hogy a konkrét templomok nevét a lexikon gyakran megadja, de nem egészen így van.

• Óbudai Szent Péter és Pál főplébánia külön szócikk, ezért itt legalább tudjuk a pontos nevet.
• az Esztergom szócikk, ha jól értem, azt mondja, hogy a Belvárosi Szent Péter és Pál plébánia „a török idők alatt megszűnt”, és helyette 1762-re máshol építettek föl egyet, de az újabb templomnak nem mondja külön a nevét. Ez nagyjából stimmel a Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom (Esztergom) cikkel, de a lexikon cikk (nyomtatott lexikon lévén) olyan tömör, hogy igazából nem tudom belőle biztosan megmondani az új templom helyes elnevezését.
• A Baja szócikk szerint „Barokk tp-át 1765: Szt Péter és Pál tiszt. sztelték”, ebből szintén nem derül ki a templom neve.
• A Pilisborosjenő szócikk szerint a plébánia „Mai Tizennégy segítőszent és Szt Vid tp-át 1765: építették”, ebből azt gondolom, hogy a Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) cikket nevezzük át Tizennégy segítőszent és Szt Vid plébániatemplom (Pilisborosjenő) címre, de azért át kell gondolni, mert a mostani cím a főegyházmegye honlapjáról származik.
• A Vizafogói Tours-i Szent Márton plébánia külön szócikk, e szerint „1987: fölépült a Tours-i Szt Márton és Flüei Szt Miklós-tp.”. Ez alapján a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplom cikk címe jó, de ezen a fotón a templom bejárata fölött csak „Vizafogói Tours-i szent Márton plébánia” szerepel, szóval tudja a csuda. Viszont gyanús a cikkben a fölszentelés 1985-11-06-ös dátuma (a hivatkozott 2017-es Kurír cikkből szármaik), mert az állami megrendelésekkel ellentétben a templomokat nem szokták két évvel a fölépülés előtt fölszentelni, és ez az emléktábla is azt mondja, hogy 1986-ban épült fel.
• A Csehimindszent szócikk szerint „Tp-át 1314 e. Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait késő barokk stílusban 1756: építették. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1756: alapították újra.” ami stimmel a Csehimindszent cikkel.
• A Verpeléti plébániatemplomról a katolikus lexikon szócikke csak a „Mindenszentek”-et említi.

– b_jonas (üzenj) 2018. október 31., 15:18 (CET)

Megpingeltettem, de túl sok a betű, ehhez most fáradt vagyok. Mi pontosan a kérdés? Pasztilla 2018. november 1., 20:40 (CET)

@Pasztilla: jogos. Íme a kérdések.

1. Csehimindszent templomban maradhat-e a “Mindszentek temploma” képaláírás, vagy hiba?
2. Pilisborosjenőn a templom neve Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) a főplébánia honlapján szereplő név alapján, vagy Tizennégy segítőszent és Szt Vid plébániatemplom (Pilisborosjenő) a Katolikus Lexikon után?
3. Mikor szentelték föl a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplomot (Budapest 13. ker.), hihető-e a 2017-es újságcikkben írt 1985-ös dátum, amikor a Katolikus Lexikon szerint a templom 1987-ben épült, egy emléktábla szerint 1986-ban.
4. @Rakás: honnan tudjuk, hogy Verpeléten a katolikus templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték, amikor a Katolikus lexikon azt állítja, hogy Mindenszentek tiszteletére?
5. Helyes-e a Péter-Pál-plébániatemplom (Szentendre) név?

– b_jonas (üzenj) 2018. november 1., 21:53 (CET)

@B jonas: Abban a forrásban, amit én néztem, az az adat szerepelt. De igazad van, a verpeléti templom valóban Mindenszeteknek van szentelve. Mea culpa. – Rakás ^vita 2018. november 1., 22:02 (CET)

Szerintem:

1. A mindszentek elavultnak mondható, népies eredetű változata a mindenszenteknek (október a régiségben például Mindszentek hava volt), 19. századi kontextusban még talán gyakoribb volt, mint a mindenszentek. Nem tartom kizártnak, hogy – talán hagyományőrzésből – ez legyen a templom neve, de utánajárni nem tudok.
2. Tizennégy segítőszent és Szent Vid plébániatemplom. A Szt rövidítést szerintem címszóban ildomos kerülni. Hogy kell-e Pilisborosjenővel egyértelműsíteni, azt nem tudom, de ha máshol is van ilyen nevű templom, akkor hosszan és ütemesen tapsolni fogok.
3. Hát ez aligha nyelvhelyességi kérdés, utána kell járni, az évszám körüli zavart a szövegben addig is jelezni. Tapasztalatból tudom, hogy emléktáblán is állhat hülyeség.
4. Passz.
5. Már a múltkor is a Szent Péter és Pál-plébániatemplom alakot tartottam helyesnek, sem a kis-, sem a nagykötőjeles megoldást nem tudtam teljes mellszélességgel támogatni. Ma sem tudom, írjuk ki. Nem helyesebb vagy helytelenebb, ha a Szent szót mindkét névhez kiírjuk, így is, úgy is jó, kicsit talán általánosabb a Szent egyszeri szerepeltetése, jellemzően az ortodoxia szereti a szenthalmozást templomnevekben: Szent Konstantin és Ilona, Szent Andronikosz és Júnia, Szent Flóra és Laura stb. Pasztilla 2018. november 2., 09:29 (CET)

Laureus Év Sportolója Díj

Sziasztokǃ A Laureus Év Sportolója Díj szócikkel munkálkodok és ha kész szeretném majd jó szócikknek jelölni, az enwikis szócikk mintájára. A cím helyességében nem vagyok biztos így kell ezt írni? vagy kisbetűsen vagy kötőjellel? – Gerry89 ^vita 2019. február 21., 13:40 (CET)

Fentebb van egy szakasz ezzel a címmel: Az év afrikai labdarúgója díj. Tehát: Laureus Év Sportolója díj. – Vépi ^vita 2019. február 21., 16:16 (CET)

Brueghelek

Valaki tud ebbe bármilyen értelmet csempészni, és elmagyarázni? Adott két flamand festő, apa és fia. Mindkettejük neve Pieter Brueghel, nyilván egyértelműsítendő gondolná az ember. Ehhez képest van nekünk róluk két szócikkünk így:

• Pieter Bruegel (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) (apa)
• Pieter Brueghel (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) (fia)

Ez így hogy?!?! Én készséggel elhiszem, hogy a névírásuk ingadozott, de hogy az apa lenne az egyértelműen h-tlan, a fia meg a h-s, azt kétlem-gátolom. Egyértelműsíteni pedig mindenképpen kell, képzelem, mekkora random káosz lehet belső hivatkozások terén. Pasztilla 2019. február 21., 08:44 (CET)

Bruegel szócikkében egyértelműen olvasható, hogy a családjában csak ő hagyta el a h-t. Görgei is egyedüli volt a családban, aki az y-t i-re változtatta. Van ilyen. Voxfax ^vita 2019. február 21., 09:07 (CET)

Mint írtam, nem a névingadozás a probléma, hanem az, hogy ezt ilyen egyértelműen kezeljük, mint ahogy nem is egyértelmű. Az apa nem egyértelműen h-tlan, sőt, a fia sem egyértelműen h-s. A Király_László_(író) szócikkben például az idősebbikre gondolunk, de h-val írtuk a nevét, ezért a fiára linkel. Azt mondom, hogy egyértelműsíteni kellene, máskülönben időről időre szálazhatjuk szét, melyik említés az apa, melyik a fia. Pasztilla 2019. február 21., 09:22 (CET)

Vagy például itt: Habsburg Ernő osztrák főherceg. Hiába szerepel Brueghel a szócikkben, ezért linkel a fiúra, az évszámok alapján erős a gyanúm, hogy valójában az apjáról van szó. Pasztilla 2019. február 21., 09:24 (CET)

Akkor a hivatkozást kell tisztázni. (Id.) Bruegel egyértelmű. Voxfax ^vita 2019. február 21., 09:44 (CET)

Habsburg Ernőnél – az életrajzi adatokat tekintve – jó helyre mutat. A főherceg 16 éves volt, amikor Bruegel meghalt. Voxfax ^vita 2019. február 21., 16:21 (CET)

De az nem elég. Ha most átírom Pieter Bruegelre, semmit nem számít, mert a Pieter Bruegelre mutató linkek között ugyanúgy szerepelhet a fiú, ahogy a Brueghelre mutatók között az apa. Ez egy újratermelődő probléma, amíg nem vesszük tudomásul, hogy a névírásuk nem olyan egyértelmáű, mint ahogy mi címszó szintjén be szeretnénk állítani. Egyértelműen egyértelműsíteni kellene már a címszavakat, hogy ne lehessen véletlenül rosszul linkelni akár a Brueghel, akár a Bruegel alakot, és ne legyen mindig egy újratermelődő probléma. Pasztilla 2019. február 21., 09:47 (CET)

Párhuzamos példával érzékeltetve a problémát. Hiába írta Széchényi Ferenc két é-vel a nevét, a többi pedig Széchenyiként, nem elégedhetünk meg azzal, hogy ő majd Széchényi Ferenc név alatt fog szerepelni, mert ez a különbség egyáltalán nem triviális, és mindig különböző emberek fognak felgyűlni a hivatkozás mögött. Erre, ennek megelőzésére lett kitalálva az egyértelműsítés intézménye, amit itt is érvényesítenünk kell. Pasztilla 2019. február 21., 10:02 (CET)

A szócikkek nevére mi a javaslatod? Volt korábban a személynevekről több hosszú megbeszélés, ott nem alakult ki valami ajánlásféle?

Az "idősebb", "ifjabb" kiírása nem lenne jó? "Pieter Bruegel (idősebb)", "Pieter Brueghel (ifjabb)". misibacsi*^üzenet 2019. február 21., 18:33 (CET)

Én erről már lemondtam, nem annyira fontos. Pasztilla 2019. február 22., 10:27 (CET)

Most volt a nagy durranás, úgyhogy ez eléggé trivia hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2019. február 22., 19:51 (CET)

Fernão de Magalhães

Csak, hogy most téma volt Kopernikusz, az jutott eszembe, milyen jó, hogy van átirányításunk, mert kíváncsi lennék Magellánt hány ember keresné ilyen néven: Fernão de Magalhães... Gg. Any^Üzenet 2019. február 22., 19:08 (CET)

Nagyszerű lesz ezt újrakezdeni.

1. Véleményrovat Magellán-ügyben.

2. Nem gondolnám, hogy egy lexikonnak volna olyan feladata, hogy kitalálja, milyen formában keresnének egy szócikket a legtöbben, arra ott van az utalószó vagy az átirányítás. A lexikon feladata, hogy a lehetőleg leghelyesebb és legszabatosabb címszó alatt szerepeltesse a szócikket. Ezzel ugyanis hat és orientál, például abba az irányba, hogy ne hívjuk már Jules Verne-t Verne Gyulának. Pasztilla 2019. február 22., 19:15 (CET)

Humanista nevek

Az utóbbi időben több 16–17. századi humanista, reformátor, kora újkori tudós stb. életrajzával kerültem szemközt. Az eddigi olvasmányaimtól megbéklyózva fel sem merült bennem, hogy az eredeti, nemzeti nevüket használjam címszóként a latinos nevük helyett, viszont mostanára sikeresen elbizonytalanodtam. Ezek az emberek, franciák, németek, angolok, hollandok stb. jobbára egész életükben latinul publikáltak, latin nyelvű filozófiai, teológiai, tudományos írásaikról lettek nevezetesek, és többnyire latinos nevüket használja a nyomtatott szakirodalom, lexikográfia stb. is. Az interwikik alapján más népek is így járnak el, kevés kivételtől eltekintve a latinos nevén hozzák létre az illető szócikkét, frissen írt példák, ha valaki körbe akar nézni: Gisbertus Voetius vs Gijsbert Voet, Henricus Regius vs Hendrik de Roy, Abraham Heidanus vs Abraham van der Heyden, Johannes Coccejus vs Hans Koch.

Ezzel a többnyirével van a baj, mert mégis vannak kivételek. René Descartes helyett ember nem ír ma már Renatus Des Cartust, vagy Giordano Bruno helyett Iordanus Brunust, Johannes Kepler helyett Johannes Keplerust. Nem sorolom fel mindet, de tapasztalatom szerint a szakirodalomban mintha az volna a tendencia, hogy a nagyon ismert nevek (definíció??) esetében visszaállítjuk eredeti nemzeti nevüket, a kevésbé ismertek esetében pedig maradnak a latin alakok (kivéve persze a magyarokat, Pázmány nyilván nem lesz Petrus Pazmanus). Ez utóbbinak néha praktikus oka, hogy valóban csak latin nevükről ismert némelyikük, eredeti nevüket nem tudjuk, és a latin névből való visszaállításuk puszta spekuláció volna.

(Van a harmadik, amikor konkrétan magyar nevet adunk az illetőnek, Kálvin János, Luther Márton, de ezt itt most fel se vetem, csupán annyit, hogy az egészen borzalmas hibridnek és avíttasnak mondható Nikolausz Kopernikusz névalaktól azért szerintem sürgősen meg kellene szabadulni.)

A kérdésem, hogy tud-e bárki bármilyen újabb névírási fejleményről a művelődés- és irodalomtörténeti munkákban, ami a fentieket felülírja vagy éppen támogatja, vagy továbbra is spontán átgondolatlansággal mehetek előre a latin nevek elsődlegességével? És ez esetben William Ames is Gulielmus Amesius lenne stb. Also: @Bennó: Pasztilla 2019. február 19., 08:09 (CET)

A kivételeknél említeném még Leonhard Eulert. Elsősorban latinul publikált, Leonhardo Eulero néven, de van német nyelvű írása is Leonhard Euler néven.

Luther Márton esetén lehet, hogy pont indokolt a kivétel, mert ő azért harcolt, hogy a miséket a nép nyelvén lehessen tartani, ne csak latinul. Publikált is németül, köztük Bibliát fordított.

– b_jonas (üzenj) 2019. február 19., 10:39 (CET)

Nem akarok én hozzányúlni Lutherékhoz, egyedül Copernicus böki a szemem. Pasztilla 2019. február 19., 10:49 (CET)

+ Euler már bőven felvilágosodás korabeli, én az eggyel korábbi művtörténeti korszakról beszélek, a reneszánsz és a felvilágosodás közötti korszakról. Egyébként Leonhardus Eulerus lesz az, a Leonhardo Eulero már ragozott alak. Pasztilla 2019. február 19., 10:52 (CET)

A Konkrét Matematika magyar kiadása (1998) a Leonhardo Eulero nevet adja meg a latin nyelvű cikkeihez. – b_jonas (üzenj) 2019. február 26., 21:08 (CET)

Lehet, hogy eszperantó kiadás. la:Leonhardus Eulerus. Pasztilla 2019. február 26., 21:31 (CET)

Viccet félretéve, simán szerepelhet egy-egy munkája címlapján a Leonhardo Eulero forma, de mint mondtam, az ragozott forma, jó eséllyel ablativus, kb. Eulertől, Euler által. Nincs olyan latin névszóragozási paradigma, amiben Eulero nominativus lenne. Pasztilla 2019. február 26., 21:35 (CET)

Nem látok gondot abban, ha alkalmazzuk a korábban és más hasonló típusú problémáknál bevált mintázatot: 1) van egy alapelv (itt az, hogy a korszak alkotói elsődlegesen latinos nevükön szerepelnek), 2) vannak a kivételek, ahogy írtad fentebb, mert elterjedtebb, mert így szokásos stb. Nem tudok olyan fejleményről, ami ezt felülírná. A Kopernikusz viszont tényleg védhetetlen hibridnek tűnik. Vajon mi mögötte a megokolás? Bennó^fogadó 2019. február 19., 23:21 (CET)

Мариинский

A címben szereplő néven van színház Szentpéterváron, annak hasonnevű híres balettársulata és palota Kijevben és Szentpéterváron. A kérdésem az, hogy ennek az orosz névnek a helyes magyar átírása Mariinszkij (ahogy én gondolom), vagy Marijinszkij (ahogy néhány helyen látom). A WP:CIRILL-ben nem látok olyat, ami a j betoldását indokolná, bár kétségtelen, hogy a szó a Marija (Мария) névből származik, amiben persze helyesen szerepel a j. Malatinszky ^vita 2019. február 22., 13:58 (CET)

Egyszerűen, az átírási szabály szerint kell átírni: Mariinszkij. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című kézikönyv példatára (58. oldal) így hozza, bár csak vezetéknévként. Semmi nem indokolja a j-t. (Egyébként van Мариинск város, járás, falu is). – Vadaro ^vita 2019. február 22., 18:58 (CET)

Én az előző szakaszban említett szócikkben Marijinszkij Színházként linkeltem, mert ezt dobta ki a Google. [1] Most ezt csak amolyan plusznak szántam, vagy érdekességnek, hogy a google is helytelenül (?) hozza, de persze ha nem ez a helyes, akkor majd átjavítom. – Gerry89 ^vita 2019. február 22., 20:02 (CET)

Friss hírek, Google: [2], [3], [4]. – Vadaro ^vita 2019. február 22., 20:12 (CET)

Vadaro, engem meggyőztél! Gerry89 ^vita 2019. február 22., 20:29 (CET)

Mariinszkij a helyes alak. Az oroszban az "и" csak "ь" után veszi fel a "ji" átírási alakot. – Dodi123 ^vita 2019. február 22., 23:36 (CET)

Mint erről a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása félreérthetetlenül tájékoztat. – Pagony ^foxhole 2019. február 23., 00:26 (CET)

Köszönöm, akkor kijavítom azokat a cikkeket, ahol Marijinszkijnek van írva. Malatinszky ^vita 2019. február 23., 02:23 (CET)

A kijevi viszont Marijinszkij-palota (ukr.: Маріїнський палац). – VargaA ^vita 2019. február 23., 21:39 (CET)

Ez egy érdekes felvetés. Ukránból átírva valóban Marijinszkijnek kellene írnunk, azonban ez – szerintem – csak abban az esetben állja meg a helyét, ha "Marijinszkij palac" alakban történik az átírás. A kijevi Mariinszkij palotát ugyanis Nagy Péter orosz cár lánya, Erzsébet építtette. Később II. Sándor cár építtette némileg át, és ezután nevezték el feleségéről Hesseni Marija Alekszandrovna orosz cárnéról Mariinszkij palotának. Az elnevezés tehát orosz eredetű, és ha a magyar "palota" szót illesztjük a névhez, akkor az eredetihez kellene ragaszkodnunk. De ez csak az én véleményem, és lehet, hogy erősebb az, hogy milyen nyelvet beszélnek most ott, ahol az épület áll. A Szentpéterváron található Mariinszkij palotát viszont Marija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnőről nevezték el. Mivel ez a palota Oroszországban található, ennek a magyarra átírása egyértelmű. – Dodi123 ^vita 2019. február 23., 22:38 (CET)

Szerintem az aktuális ország nyelv a releváns, különben Hadrianus faláról Vallum Hadriani néven kellene cikket írnunk :) – Hollófernyiges ^vita 2019. február 27., 15:32 (CET)

Az az észak-angliai fal eredeti nevén Vallum Hadriani, az aktuális ország nyelvén Hadrian's Wall, mi viszont a tulajdonnévi komponens eredeti írásmódját és a köznévi komponens magyar megfelelőjét kombináljuk, és Hadrianus falának nevezzük azt az építményt. Hasonló a helyzet a kijevi palotával, amelynek eredeti neve Mariinszkij dvorec, az aktuális ország nyelvén Marijinszkij palac, mi pedig a tulajdonnévi komponens eredeti írásmódját és a köznévi komponens magyar megfelelőjét kombináljuk, és Mariinszkij palotának nevezzük azt az építményt. Malatinszky ^vita 2019. február 27., 15:58 (CET)

Felemás?korlát

Jól gondolom, hogy a felemás korlát nevű tornaszert így, külön kell írni, nem pedig egybe, mint ahogy azt tucatnyi cikkben látom? (Nyilván most nem a mozgószabály által összerántott, felemáskorlát-gyakorlat típusú alakokra gondolok.) Malatinszky ^vita 2019. február 25., 14:39 (CET)

Az OH-ban külön van. – Pagony ^foxhole 2019. február 25., 14:58 (CET)

Köszönöm. Malatinszky ^vita 2019. február 25., 15:03 (CET)

Az AkH szótári részében is külön írják. – PZoli ^vita 2019. február 25., 17:40 (CET)

Köszönöm a megerősítést. @Szaszicska: neked külön köszönöm a javításokat. Malatinszky ^vita 2019. február 27., 15:12 (CET)

Műcímek egyértelműsítése

Lehet, hogy tök hülyeségeket csináltam a közelmúltban, de a rendszerben is nagy a káosz. Tud valaki arról valamiféle iránymutatást mutatni, miként üdvös a műcímeket egyértelműsíteni?

Elkezdtem létrehozni a Műcím (szerzővezetékneve-mű) típusú szócikkeket, ahol egyértelműsítési kényszer van, például Tanács (Apáczai-mű), meg egyértelműsítő lapokon is hintettem el az ezt a képletet lekövető, egyelőre piros hivatkozásokat. Korábban láttam ugyan az Isztambul (Orhan Pamuk-regény), Emma (Jane Austen-regény), A láthatatlan ember (H. G. Wells-regény) stb. típusú egyértelműsítéseket, és ugyan kellően szabatosnak éreztem ezt a fajta szerző + műfaj megjelölést, de kissé túlzásnak éreztem a teljes név kiírását. Elsősorban mert Apáczainak hosszú a neve , ráadásul a műveinek műfaji meghatározhatósága sem egyszerű kérdés, így a túlzó Tanács (Apáczai Csere János pedagógiai kompendiuma) megoldás helyett maradtam az egyszerűsített Apáczai-mű formánál.

De mostanára elfogott a kényelmetlen érzés, hogy ezt biztosan nem így kellene csinálnom, de körbenézve csak jobban elbizonytalanodtam: Haláltánc (Liszt), Bölcsődal (Schubert), Égi és földi szerelem (Tiziano) (csak családnév); Magyarország (Dupéré–Geszti-dal) (csak családnév, műfaj kötőjellel); Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) (csak családnév és vesszővel eltagolt műfaj); Napraforgók (Van Gogh festményei), Aratók (Bruegel festménye) (családnév, birtokos szerkezet); Gyökerek (Alex Haley), A menekülő ember (Stephen King), Függöny (Agatha Christie) (teljes név, nincs műfaj); sőt Utazás a Holdba (regény, 1836) és Utazás a Holdba (regény, 1865) (Ney és Verne szerzőisége sehol, csak a műfaj + évszám).

Van minden, mint a búcsúban. Akarunk, van-e energiánk ezzel valamit kezdeni, kritikusnak látjuk-e, vagy folytathatom random saját kútfővel, amit elkezdtem? Pasztilla 2019. február 26., 20:29 (CET)

Zeneművekre és filmekre vannak elnevezési szokások. Egyéb műveknél alkalmazhatjuk (analóg módon) a fokozatos szűkítés elvét: cím (teljes név). Teljes név, mert valahogy másképp hangzik a zeneszerzők neve, mint mondjuk az írók/költőké (Beethoven vs. King) – de ez lehet egyedi döntés. – Vépi ^vita 2019. február 26., 21:18 (CET)

Vépi+1. – Pagony ^foxhole 2019. február 26., 21:24 (CET)

Tehát azt mondod, hogy Tanács (Apáczai Csere János)? Pasztilla 2019. február 26., 21:43 (CET)

Igen. – Vépi ^vita 2019. február 26., 21:45 (CET)

Mi a haszna vagy jelentősége a teljes név kiírásának, ha csak egyértelműsítésről van szó? A zeneszerzőnév vs írónév közötti különbségtételt nem értem, szerintem ilyen nincs is, az a névtől függ, nem a szakmától, hogy önmagában mennyire közvetlenül utal az emberre (Petőfi vs József, Kosztolányi vs Szabó). Pasztilla 2019. február 27., 06:46 (CET)

Egyedi döntés alatt én is valami ilyesmire gondoltam. Pl. Shakespeare elég volna így. – Vépi ^vita 2019. február 27., 06:52 (CET)

Ja, értem. Pasztilla 2019. február 27., 07:04 (CET)

Kopernikusz

A fenti szakasz folytatásaként indítványoznám a Nikolausz Kopernikusz (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) szócikk átnevezését. Elnézést, ha ismétlésekbe bocsátkozom, de nem tudom, mikor mi fog archiválódni.

A külhoni kora újkori tudósok stb. esetében a névírásnak háromféle megoldása ismert:

• Eredeti nemzeti név: René Descartes, Giordano Bruno, Galileo Galilei, Johannes Kepler, Francis Bacon, Baruch Spinoza.
• Latin név: Johannes Coccejus, Johannes Amos Comenius, Henricus Regius, Gisbertus Voetius.
• Magyarosított név: Luther Márton, Kálvin János, Rotterdami Erasmus.

Meglátásom szerint ennek megfelelően lehet Nicolaus Copernicus, Mikołaj Kopernik vagy *Kopernik Miklós. Utóbbi természetesen nem létezik sehol, ezért ki is esik (jóllehet, a 19. századi Verne Gyula-korszakban emlegették Copernicus Miklós néven). Ésszerű döntésként maradna a latin vagy a lengyel név. Azt én tudom, hogy a 20. század közepe táján elkezdtük magyarul leírni a latin nevet, ebből lett a Nikolausz Kopernikusz, de véleményem szerint ez egy meglehetősen szubsztandard megoldás (hasonló példa sem jut eszembe, hogy valakinek a latin nevét kiejtéskövető magyar helyesírással írnánk, még Janusz Pannóniuszt sem tettük ily módon magyarabbá), és a recens lexikográfia sem látszik támogatni elsődleges használatát (az MNL.-ben pl. lengyel nevén szerepel). Hogy az OH. milyen alapon tette le a garast a még ennél is hibridebb és védhetetlenebb Nikolaus Kopernikusz mellett, azt végképp nem értem. Azt gondolom, hogy a lengyel névváltozattal járnánk a legjobban, mert a latinban van ingadozás (hol Copernicus, hol Coppernicus). Pasztilla 2019. február 19., 08:38 (CET)

Jó évtizede volt téma ugyanez a cikk vitalapján, ahol már @Gaja: indokolt sírógörcsöt kapott az OH. megoldása kapcsán. Pasztilla 2019. február 19., 08:54 (CET)

Szerintem is az eredeti lengyel név lenne a legjobb, de a Kopernikusz alakról mindenképpen szükséges lenne egy átirányítás, mert a köznyelvben elég gyakran előforduló alak, és vélhetően sokan ebben a formájában keresnek rá. – Dodi123 ^vita 2019. február 19., 10:26 (CET)

Persze, nyilván, redirektet nem kell száműzni, az OH.-sról is lehet átirányítás vagy a 19. századi Copernicus Miklósról is. Az eredeti lengyel név körül azért vannak bizonytalanságok is, én nem tudom megítélni, mennyiben eredeti, mennyiben rekonstruált, ettől függetlenül én is ezt támogatnám. Pasztilla 2019. február 19., 10:49 (CET)

Azóta is zokogok... No de arra azért vigyázni kellene, nehogy ez is egy Magellán vs. Magalhães eset legyen az átnevezés után. Én is a lengyel nevet támogatom. És @Pasztilla: Észszerű!!! Tessék már megjegyezni! - Gaja   2019. február 19., 12:52 (CET)

Az észszerű a büdös életben nem lesz ésszerű. Kopernikusznál az a probléma, hogy így magában a Kopernikusz nagyon is bevett, de a keresztnevét nem szokás emlegetni. Természetesen a lengyel eredetire szavaznék, és a cikkben minden létező formát fel kell sorolni. – LA^pankuš 2019. február 19., 13:07 (CET)

Nekem a latinos tűnik elsődlegesnek, de azzal sincs semmi bajom, ha a lengyel névforma lesz az elsődleges, föltüntetve és átirányítva a többit. Bennó^fogadó 2019. február 19., 23:24 (CET)

Én mostanára nem tudok dönteni a latin és a lengyel között, úgyhogy demokratikus alapon mozgatom a lengyelre. Pasztilla 2019. február 21., 08:33 (CET)

Vagy inkább nem tudom. Abban is van valami, amit LA mond, hogy simán Kopernikusz. Pasztilla 2019. február 21., 09:00 (CET)

Pont tegnap találkoztam valahol Kopernikusszal meg Kant kopernikuszi fordulatával így, ebben a formában. Laszlovszky Andrásnak tényleg igaza van abban, hogy a Kopernikusz elég bevett, ezért én a Kopernikuszra szavazok első körben, keresztnév nélkül. A második helyezett nálam a latinos alak. – Crimea^vita 2019. február 21., 09:16 (CET)

Ha Kopernikusz, akkor csakis simán így, keresztnév nélkül. Hogy őszinte legyek, a keresztneve lehet, hogy eszembe se jutott volna. – Dodi123 ^vita 2019. február 21., 09:54 (CET)

Én elhiszem, hogy mindenki így ismeri keresztnév nélkül, de pl. a fentebb említett Kantot is kevesen ismerik a teljes nevén (Immanuel Kant), vagy akár Linnét (Carl von Linné) is csak kevesen említik a teljes nevén. És még rengeteg példát lehetne említeni, de ez egy lexikon, itt azért csak megilletne mindenkit a teljes neve. A többiről természetesen átirányítás, mert én is egyetértek azzal, hogy a nagytöbbség csak Kopernikusz néven fogja keresni, mert így terjedt el nálunk. Gg. Any^Üzenet 2019. február 21., 13:18 (CET)

Számomra gyötrelem a Nicolaust Nikolausz formában, eredeti névsorrendben látni. Két napja gondolkodom, de semmi hasonló precedens nem jut eszembe (eredeti latin név magyarul leírva), a Kálvin-analógián számomra még a Kopernikusz Miklós is kevésbé fájdalmas. Pasztilla 2019. február 21., 13:57 (CET)

@Pasztilla: Jaj, ezt tényleg ne: Kopernikusz Miklós. Eredetileg én is a C-t akartam elsőnek, de megjelent Palotabarát és elgondolkoztam, hogy mindenki így ismeri: Nikolausz Kopernikusz Gg. Any^Üzenet 2019. február 21., 14:05 (CET)

Persze, értem, hogy ízlés meg tudomás, én csak azt mondom, hogy az agyam mindig igyekszik rendszerszerűen gondolkodni, és egy Kopernikusz Miklós legalább illeszkedik a rendszer egy halmazába, a Nikolausz Kopernikusz meg nem (vagy csak nem jutnak eszembe hasonló esetek). Pasztilla 2019. február 21., 14:48 (CET)

@Laszlovszky András: Ilyet ne csináljunk már, hogy szavazás közben beteszünk még egy opciót. Különösen nincs jelentősége, hogy nálad sem tűnik favoritnak. Pasztilla 2019. február 22., 10:26 (CET)

Miért, mit változtat? Elölről kezdeni ezért nem lenne érdemes, de azért hiányzott. Csak a teljesség kedvéért. – LA^pankuš 2019. február 22., 10:33 (CET)

Szavazástechnikai szempontból gyakorlatilag érvényteleníti az első tizenhárom szavazást, nyilván nem kell ezt ennyire szigorúan venni ezen a helyen. Pasztilla 2019. február 22., 11:02 (CET)

Ú, kár, hogy a szavazás előtt nem vettem észre, de én Mikolaj Kopernikuszként ismertem... Alensha 2019. február 23., 02:39 (CET)

Ha senki többet, lassan lezárom. Pasztilla 2019. február 26., 21:28 (CET)

Szavazás

Akkor szavazzunk!! Az OH.-féle megahibridet, a Nikolaus Kopernikuszt nem teszem be opcióként. @Crimea:, ha nem bánod megismételni.

A – Kopernikusz • B – Nikolausz Kopernikusz • C – Nicolaus Copernicus • D – Mikołaj Kopernik • E – Kopernikusz Miklós

1. CAD Pasztilla 2019. február 21., 09:39 (CET)
2. ACD – Hkoala 2019. február 21., 09:48 (CET)
3. ACD – Crimea^vita 2019. február 21., 09:51 (CET)
4. ADC – Dodi123 ^vita 2019. február 21., 09:54 (CET)
5. DCA - Gaja   2019. február 21., 12:50 (CET)
6. BAD - akár a mókusok elé is vethettek Palotabarát ^vita 2019. február 21., 12:59 (CET)
7. BCA - Megyek én is Palotabaráttal. Gg. Any^Üzenet 2019. február 21., 13:25 (CET)
8. ACD Ogodej ^vitalap 2019. február 21., 15:17 (CET)
9. CAD - Akela ^vita 2019. február 21., 16:07 (CET)
10. BDC – Csurla ^vita 2019. február 21., 16:56 (CET)
11. BAC - misibacsi*^üzenet 2019. február 21., 18:26 (CET)
12. ABC – Jávori István ^{Itt a vita} 2019. február 21., 18:36 (CET)
13. BAC Gerry89 ^vita 2019. február 22., 08:55 (CET)
14. DCE – LA^pankuš 2019. február 22., 10:04 (CET)
15. BAC – JSoos ^vita 2019. február 24., 13:21 (CET)
16. BC – Vépi ^vita 2019. február 26., 21:38 (CET)

Az alábbiak alapján A Kopernikusz változatra szavaztunk, úgyhogy ha senki többet harmadszor, veszem magamnak a bátorságot az átnevezésre. Pasztilla 2019. március 4., 19:10 (CET)

Névváltozat	A	B	C	D	E	Győzelem	Helyezés
A. Kopernikusz	X	8	9	12	13	4	1.
B. Nikolausz Kopernikusz	7	X	8	8	8	1	3. holtversenyben
C. Nicolaus Copernicus	7	8	X	11	15	2	2.
D. Mikołaj Kopernik	3	8	5	X	10	1	3. holtversenyben
E. Kopernikusz Miklós	1	1	0	0	X	0	5.

Hol lehet olvasni a szavazás kiértékelési módjáról, mert nem értem. Wikizoli ^vita 2019. március 4., 19:26 (CET)

Condorcet-módszer. Ha az A. sort nézed, így kell olvasni: Kopernikusz saját magával nem versenyzett, ezért az X az A:A-ban. A:B-ben a 8-as szám szerepel, ez azt jelenti, hogy 8 szavazatban szerepelt előrébb a Kopernikus (A), mint a Nikolausz Kopernikusz (B), ellenben egy sorral lejjebb, a B:A metszetben azt látod, hogy Nikolausz Kopernikusz 7 szavazatban szerepelt előrébb, mint Kopernikusz. Ez tehát Kopernikusz:Nikolaus Kopernikusz 8:7, egy győzelem Kopernikusznak, bezöldítve, beszámolva. Az A:C és a C:A rubrikák alapján Kopernikusz:Nicolaus Copernicus 9:7, újabb győzelem Kopernikusznak. A:D és D:A – Kopernikusz:Mikołaj Kopernik 12:3, újabb Kopernikusz-győzelem. És így tovább, végig a táblázaton. Pasztilla 2019. március 4., 19:31 (CET)

Köszönöm. Wikizoli ^vita 2019. március 4., 21:01 (CET)

Hakim Ziyech

Sziasztokǃ Most találtam rá Hakim Ziyech szócikkére. Holland származású marokkói válogatott. Arabul: حكيم زياش. Át kell írni a nevét? És ha igen, hogyan? – Gerry89 ^vita 2019. március 3., 14:13 (CET)

Az enwiki szerint Dronthenben született, ami Hollandiában van, holland-marokkói kettős állampolgár, én nem bántanám. - Gaja   2019. március 3., 21:40 (CET)

@Gaja: Direkt megfigyeltem ma magamnak a Real–Ajax meccsen. A kommentátor is Zijecsnek ejtette és az online közvetítésbe meg a meccsösszefoglalóban is Zijecsnek írták. Ám így is volt létrehozva, csak át lett nevezve. Gerry89 ^vita 2019. március 5., 23:24 (CET)

A Zijecs alak szerintem biztosan nem helyes. A Wikipédia:Arab nevek átírása szerint Hakím Zijes lenne. De szerintem is ha holland származású, ott született és ott anyakönyvezték Hakim Ziyech néven, akkor ilyen alakban kellene használni a nevét – függetlenül az arab alakú nevétől. De azt hiszem, @Ogodej jobban ért ehhez. – Dodi123 ^vita 2019. március 5., 23:44 (CET)

 megjegyzés Itt volt egy nagyon hasonló megbeszélés egy másik hollandiai születésű, holland állampolgárságú, marokkói születésű labdarúgóval kapcsolatban. A végén ott is az volt a konszenzus, hogy semmilyen átírásra nincs szükség; mint a többi holland ember nevét, úgy az övét is egy az egyben átvesszük úgy, ahogy Hollandiában anyakönyvezték. Malatinszky ^vita 2019. március 5., 23:53 (CET)

Igen, de ellenpéldának ott van Mubárak Busszufa, Mehdi Benatija, Karim el-Ahmadi, Marván as-Samáh vagy Uszáma asz-Szaídi. Ők mind holland, vagy francia születésű, marokkói válogatottak, kettős állampolgárságúak. De tény, hogy nem minden esetben lett átnevezés, ahogy Mounir el Hamdaoui esetében sem. – Gerry89 ^vita 2019. március 6., 07:58 (CET)

Ha holland születésű, akkor biztosan nem kell átírni a nevét. Ogodej ^vitalap 2019. március 6., 08:23 (CET)

@Ogodej: Ok, rendben! A többiek, akiket linkeltem maradhatnak így, átnevezve? Holland születésűek és marokkói válogatottak. Van amelyik francia születêsű. Eleve emiatt voltam egy ? Gerry89 ^vita 2019. március 6., 08:30 (CET)

A származás, a születési hely számít, hogyan van anyakönyvezve. Ha itt át van írva, vissza kell írni eredetire, a vitás eseteket meg megbeszélni. Ogodej ^vitalap 2019. március 6., 09:08 (CET)

A lényeg,hogy Ziyech ügyét tisztáztuk. Hát, arra biztos emlékszem, hogy Busszufa esetében volt megbeszélés, a többire nem. Köszönöm a segítséget! Gerry89 ^vita 2019. március 6., 09:12 (CET)

Csak idegesít, hogy magyar cikkekbe mindenhol Hakim Zijesnek írják. Mondjuk már nem Zijecsnek. Lásd az összes mai, a tegnapi Real–Ajaxszal foglalkozó netes és írott sajtócikket. Gerry89 ^vita 2019. március 6., 12:08 (CET)

Csinálj egy átirányítást a Hakim Zijesről, és akkor aki így keresi, az is megtalálja. – Dodi123 ^vita 2019. március 6., 12:47 (CET)

Racionális egész?függvény

Nem kellene a Racionális egész függvény szócikket átnevezni arra, hogy Racionális egészfüggvény, a Racionális törtfüggvény mintájára?

Malatinszky ^vita 2019. március 5., 19:37 (CET)

Szerintem is inkább egybe. Máshol is javítandó (különírva) JSoos ^vita 2019. március 6., 11:58 (CET)

Egyetértek. – Vépi ^vita 2019. március 6., 12:46 (CET)

A közösségi közlekedés cikkcímei

Lehet, hogy az utóbbi tíz évben elkerülte a figyelmemet, hogy volt-e szó erről a témáról. A magyar nyelv logikája nem teszi szükségessé az olyan túl szabatos címeket, mint pl. a Budapest villamosvonal-hálózata, elég volna a Budapest villamoshálózata is. Voxfax ^vita 2019. március 7., 12:37 (CET)

A magyar nyelv logikája szerint számomra a villamoshálózat szó azt jelentené, hogy kiküldünk egymáshoz csatolva több száz villamost és azok így egy hálózatot fognak alkotni. Kemenymate ^vita 2019. március 7., 14:52 (CET)

Hasonlóképp fejeztem ki magam én is itt. A vonalakból áll a hálózat és nem a járművekből. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2019. március 7., 14:56 (CET)

Ez a kettő véletlenül maradt így: Olaszország villamoshálózatai, Franciaország villamoshálózatai? – Vépi ^vita 2019. március 8., 06:48 (CET)

Igen. Kemenymate ^vita 2019. március 8., 07:16 (CET)

Szerintem is véletlen, minden más esetben átirányítás a villamosvonal-hálózatra.

Nem tudom, kinek mi a logikus. Szerintem egy lexikon legyen szabatos, hogyan is lehetne definiálni azt, hogy "túl szabatos"? A villamoshálózatot akár úgy is lehet érteni :villamosenergia-hálózat (pl. Magyarország villamosenergia-átviteli hálózata). Szóval, szerintem szükséges szabatosan fogalmazni. De mégis mi lenne a célja a rövidítésnek? 6 karakter megspórolása a szócikkek címből? Van átirányítás is, akinek a nyelvi logikája azt diktálja, az is megtalálja. Nem látom igazán mi a probléma. JSoos ^vita 2019. március 8., 13:14 (CET)

Túl szájbarágós. Az is helyesen villamosenergia-hálózat lenne. Az említett rövidebb cím is tökéletesen kifejezi a cikk tárgyát, senki sem fogja úgy érteni, hogy a villamos-, autóbusz-, trolibusz-, metróhálózat szerelvényt jelentene, hacsak nem autista. A jelentéstömörítés teszi lehetővé, hogy ne kelljen minden fogalmat túl hosszan vagy túl bonyolultan leírni. Ugye a halászlevet se mondja a köznyelv hallének, nehogy valaki úgy gondolja, hogy az a halásznak valamilyen leve? Voxfax ^vita 2019. március 8., 15:13 (CET)

Attól függ. Neked szájbarágós, másnak meg nem. Miért pont a te véleményed alapján kéne legyen? Továbbra sem értem hogy ez mire lenne jó. Kemenymate ^vita 2019. március 8., 16:41 (CET)

Nem csak szerintem, a „szakma” is normális magyarsággal használjaː [5], [6], [7] stb. Voxfax ^vita 2019. március 8., 19:53 (CET)

A harmadik linken nem egy, a Wikipédia könyvkészítője által összeállított könyv címoldala van? – balint36 ^{🚌 buszmegálló} 2019. március 8., 20:02 (CET)

Az elsőn meg egy hány éves térkép? Kemenymate ^vita 2019. március 8., 20:09 (CET)

Annyiban egyetértek Voxfax-szal, hogy ez a kategória- és cikkcím túl bonyolult. Budapest villamosvonal-hálózata és Budapest villamoshálózata helyett szerintem egyszerűbb lett volna a XXXX villamosvonalai. De erről már nem érdemes beszélgetni, mert ez a ...hálózatai nálunk régóta "behálózza" a villamosközlekedés összes cikkét. – Vadaro ^vita 2019. március 8., 20:22 (CET)

A villamosvonalai címmel meg az a baj, hogy nem csak arról szól a szócikk. Kemenymate ^vita 2019. március 8., 20:25 (CET)

Igaz, de nem is a hálózatról, hiszen sok villamoskocsi-típust ír le (nagyon szépen, részletesen). De Szegednek pl. miért nem lehetnek villamosvonalai? Ami más nyelveken Trams in Szeged, Straßenbahn Szeged, Tramway de Szeged, Tramwaje w Segedynie, az nálunk Szeged villamosvonal-hálózata. A Sopron villamosvonal-hálózata cikkből az derül ki, hogy nem hogy hálózata, de villamosa sincs, régen pedig egyetlen villamosvonala volt. De mindegy is, szerintem ezt ma már nem érdemes firtatni. – Vadaro ^vita 2019. március 8., 20:56 (CET)

Szerintem egységesítés miatt lett Sopronnak is ez a neve. Abban mondjuk egyetértek hogy a villamosvonalai még mindig jobb megoldás mint a villamoshálózata. Viszont pont az egységesítés miatt akkor is lennének olyan szócikkek, amik nem teljesen lennének összeillőek a címmel. Kemenymate ^vita 2019. március 8., 21:05 (CET)

OK, tökéletes megoldás nincs, ne is akarjunk. – Vadaro ^vita 2019. március 8., 21:41 (CET)

Nedzsef vagy Nadzsaf?

Nedzsef vagy Nadzsaf .. az iraki település neve? Az arab után egyértelműen Nadzsaf.

Mathae, Ogodej? – M. V. ✉ 2019. március 13., 04:57 (CET)

Nedzsef, rögzült alak, lásd KNMH. Az átírásunk szerint valóban Nadzsaf lenne, de nem az. Ogodej ^vitalap 2019. március 13., 07:57 (CET)

Házaiak vagy háziak?

Most találkoztam a [Kategória:Medgyesegyházaiak]-kal. Maradjon-e így vagy inkább írjam át a hagyományos 'Medgyesegyháziak' alakra? – Holdkóros ^vita 2019. március 19., 19:14 (CET)

Ha ezen a falon az archívumban rákeresel erre: falvi, többek között ezeket találod: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív5#Nyíregyházai kistérség és Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív121#-patakai vagy -pataki?. Nagyjából: mindkét alak jó, illetve függ a helyi nyelvhasználattól. Vépi ^vita 2019. március 19., 20:03 (CET)

És még: Kiskunlacháziak vagy Kategória:Kiskunlacházaiak. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. március 19., 20:22 (CET)

Helyi nyelvhasználat? Nem valószínű, hogy mostanában a Viharsarokba utazom. Nekem a 'házaiak' rokonszenvesebb. Részben Veresegyháza miatt is.– Holdkóros ^vita 2019. március 19., 20:55 (CET)

Nem hiszem, hogy ezért el kell utazni. 1950 : 109 arányban a saját honlapjukon a medgyesegyházi tűnik uralkodó formának. Pasztilla 2019. március 19., 21:01 (CET)

Közben megírtam a [Kategória:Kétegyházaiak]-at. Még csak egyvalaki van benne. Nevezzem át? Egyebként az angol Wikiben van már ilyen kategória.– Holdkóros ^vita 2019. március 19., 21:15 (CET)

Talán érdemes lenne, de mint HuFi, én sem gondolnám, hogy bármelyik is hibás. Csodálkozom, hogy még nem írtak helynévragozási szótárt, azt sem tudom sokszor eldönteni, hogy Kerekin vagy Kerekiben jártam, Bagamérról vagy Bagamérból jövök-e. Gondolom, a wiki és minden egyéb tele van így-úgy toldalékolt hazai helynevekkel. Pasztilla 2019. március 19., 22:36 (CET)

OFF-UFF: Pasztilla, megtisztelő, hogy nekem tulajdonítod ezt a gondolatot, de sajnos nem én mondtam, és nem szeretnék az írókéz törzsben én lenni az, aki Idegen Toll néven ismeretes. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. március 20., 10:51 (CET)

Egyszer valahol olvastam, hogy a magyar helynevek vonzzák az onenön/rólről-t, de Sopronon/Debrecenen vagyok, vagy Győrről/Veszprémről jövök tuti nincs. Na mindegy, ez off, de nagyon èrdekes. Pasztilla 2019. március 19., 22:39 (CET)

Győrről biztosan nincs. De Diósgyőrről már lehet, hogy van. – Holdkóros ^vita 2019. március 20., 05:40 (CET)

A Magyar helyesírási szabályzat szótár (2017) 298. oldalán kiskunfélegyházi v. kiskunfélegyházai olvasható, vagyis a szabályzat szótár mindkettőt helyesnek tartja. --Sphenodon ^vita 2019. március 19., 23:02 (CET)

Polónisták

Ez a kategória rendben van így? Én eddig csak polonistákról hallottam. – Pagony ^foxhole 2019. március 19., 21:22 (CET)

Egyértelműen polonisztika, polonista. Pasztilla 2019. március 19., 22:29 (CET)

Nurszultán

MegoldvaGaja   2019. március 21., 14:42 (CET)

Biztosan jó ez így: Nurszultán? A névadó Nurszultan Abisuli Nazarbajev, miért is akkor az ékezet? Ugye átjavíthatom? - Gaja   2019. március 21., 08:35 (CET)

Szerintem se kell az ékezet. Nem kell átírni akkor sem, ha tudjuk, hogy nálunk hogy írják/mondják. Ogodej ^vitalap 2019. március 21., 12:58 (CET)

Szerintem máris mehet átnevezésre. Semmi nem indokolja az ékezetet. Más kérdés, hogy a névváltozás vajon életbe lépett-e már. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. március 21., 13:15 (CET)

Tegnap, amikor az új elnök beterjesztette a javaslatot: A kazah parlament azonnal döntött a névváltoztatásról. Azt persze nem tudjuk (és nyilván nem is fogjuk tudni), hogy az ottani hivatalos közlönyben ez mikor jelent/jelenik meg. – Vadaro ^vita 2019. március 21., 13:37 (CET)

Köszönöm a közreműködéseteket, átneveztem. - Gaja   2019. március 21., 14:41 (CET)

Mi van azokkal a cikkekkel, amik tartalmazzák a régi nevet? Pl. Asztana villamosvonal-hálózata, Asztanai nemzetközi repülőtér (ez utóbbinak már nem is ez a neve...), Asztana FK, Asztana-1964 FK stb. - Gaja   2019. március 21., 15:01 (CET)

Megvan a hivatalos: A kazah elnök hivatalos honlapja (2019-03-23). Eszerint: A város neve: Nur-Szultan (Нур-Султан). Az átnevezés hivatalos dátuma: 2019. március 23. – Vadaro ^vita 2019. március 23., 09:43 (CET)

Hát, jó. Akkor átnevezem. Megint. Beteszem ezt a kinket, hátha kötekedik valaki... Köszönöm a segítségeteket! - Gaja   2019. március 23., 10:24 (CET)

Hopp, @Vadaro: beelőzött. Köszönöm! - Gaja   2019. március 23., 10:32 (CET)

:-) – Vadaro ^vita 2019. március 23., 10:52 (CET)

Mongol név - nem személy

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2019. március 24., 06:49 (CET)

Sziasztok!

A magyar helyesírás szerinti átírása és kiejtése érdekelne, továbbá a jelentése:

цагаан мангас 

Egy kihalt állat neve. Köszönöm előre is. misibacsi*^üzenet 2019. március 23., 19:44 (CET)

Szia! A Wikipédia:Cirill betűs mongol nevek átírása lap szerint az átírása: cagán mangasz. A цагаан jelentése tudtommal: 'fehér'. A мангас-ra a ru-ban csak egy növény cikkét találtam (de ez nem cagán): Цербера мангас, angol megfelelője: Cerbera manghas. – Vadaro ^vita 2019. március 23., 20:15 (CET)

Köszönöm az infókat! misibacsi*^üzenet 2019. március 24., 06:49 (CET)

Görög labdarúgók nevei

Sziasztok! A Görög labdarúgó-válogatott szócikkben lefrissítettem a jelenlegi keretet amit neveztek a 2 márciusi mérkőzésre,+ a bőkeretet is beillesztettem. Segítséget szeretnék kérni aki tud görögül, próbáltam amennyire lehetett magyarra átírni őket, de sajnos rövid ideig és már az is több éve volt, hogy találkoztam a görög nyelvvel és tanultam is valamelyest,de már nem sokra emlékszem. Egy áttekintést szeretnék kérni, hogy amelyik labdarúgóból nincs magyar szócikkünk azt kérem javítani ahol kell. Köszönöm.

Attila1486^üzenet 2019. március 24., 18:54 (CET)

@Attila1486: Asszem, kész. Pasztilla 2019. március 24., 19:49 (CET)

@Pasztilla: Hálásan köszönöm!

Attila1486^üzenet 2019. március 24., 19:51 (CET)

Tel Aviv, Tel-Aviv

MegoldvaPalotabarát ^vita 2019. március 26., 13:17 (CET)

Sziasztok, vissza tudná igazolni valaki, hogy Tel-Aviv település nevét kötőjellel írjuk? Nekem csak egy '96-os Cartographia Világatlaszom van, de abban nincs kötőjel. Ugyanakkor a Tel Aviv-Jaffa már kötőjeles (mármint az Aviv és a Jaffa között). Megnéztem a Wikidatán is (Tel-Aviv (Q33935) ): ránézésre olyan 80-20 százalék az arány a Tel Aviv javára a Tel-Avivval szemben. 2019. március 26., 10:41 (CET)

Az AkH. 222. pontjában leírja, hogy "tel-avivi". – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. március 26., 10:56 (CET)

A 12. kiadású MHSZ szótárrészében is „Tel-Aviv, tel-avivi” van. - Gaja   2019. március 26., 11:40 (CET)

Burumbátor, Gaja kösz! Palotabarát ^vita 2019. március 26., 13:17 (CET)

Én csak a „tel-avivi”, nyilván téves alakot találom a 222. pontban. Voxfax ^vita 2019. március 28., 19:21 (CET)

@Palotabarát: A 2016-os Cartographia Világatlasz "Tel Aviv" formában írja, kötőjel nélkül. Eddig azt hittem, ez a mérvadó földrajzi nevek terén.

Egyébként a https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/predict kötőjellel és kötőjel nélkül is helyesnek jelöli (zöld pipa). misibacsi*^üzenet 2019. március 26., 17:22 (CET)

misibacsi kösz. Mivel a szószedetekben is kötőjeles (meg mert már átjavítottam egy cikkcímet kötőjelesre ) most már úgy maradnak. De az érdekes, hogy ez is jó, meg az is. Palotabarát ^vita 2019. március 26., 17:26 (CET)

Maga a szabályzat a 222-es pontjában egyértelműen a kötőjelest hozza. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. március 26., 17:55 (CET)

Egyébként 2016 előtt is Tel-Aviv formát hozott az OH, úgyhogy nem igazán értem az atlaszt. – Pagony ^foxhole 2019. március 26., 18:00 (CET)

Meg tudná nekem magyarázni valaki, hogy milyen jelentéstartalmat hordoz a kötőjel ebben az esetben? Sierrahun ^vita 2019. március 27., 06:15 (CET)

Semmilyet, egyedül a huwikin szerepel így, a héberen, jiddisen sem! (Meg a cirill-betűsek többségén.) Még a kötőjelpárti francián sem. A Wikidata nem mérvadó, mert a magyar beírást tükrözi. Lehet, hogy orosz örökség, amelyet még az „átkosban” vettünk át? Voxfax ^vita 2019. március 28., 17:45 (CET)

[8]. – Pagony ^foxhole 2019. március 28., 18:16 (CET)

Köszönöm, én is @Karmela: véleményét osztom. A 11. Kiadás nyilván az orosz alakot vette át, amit 2010-ben felülvizsgáltak. Eredetileg csak a Yafo vs. Jaffa volt kérdés, az meg kötőjeles a hewikin is. A Cartographia tudta jól. Indokolathatatlan a kötőjel. Voxfax ^vita 2019. március 28., 18:56 (CET)

"Nyilván"... JSoos ^vita 2019. március 28., 19:13 (CET)

Természetesen a helyesírása héberül eredetileg kötőjeles, jobban mondva nem kötőjel van ott, hanem "maqaf", csak azt elég nehézkes használni. Nem véletlen, hogy a Keleti nevek magyar helyesírása (KNMH) és az Osiris is így hozza. JSoos ^vita 2019. március 28., 18:55 (CET)

Akkor lécci nézd meg Pagony fenti linkjét. A 2010-es FNB-határozat felülírja a 2006-os Osirist. Voxfax ^vita 2019. március 28., 19:02 (CET)

Nincs olyan, hogy felülírja... Ha abban a megbeszélésben úgy döntött volna a közösség, hogy nem az itt szent és sérthetetlen OH-t követi (megjegyzem én nem tekintem annak, és szerintem is az FNB lenne a követendő), akkor azt kőbe véste volna, mint pl az Orosz Föderáció esetén is tette (WP:OHELTÉR) JSoos ^vita 2019. március 28., 19:22 (CET)

Bocsánat, nem a legfrissebb „akadémiai” álláspontot kellene követnünk?ǃ Voxfax ^vita 2019. március 28., 19:37 (CET)

Magura

Nemrég átneveztem ezt: Szilágysomlyói-Magura erre: Szilágysomlyói Magura, de utána vettem észre, hogy az egyértelműsítő lapon több hasonló név is kötőjeles. Mi az oka ennek? Köszönöm, Vépi ^vita 2019. március 28., 09:27 (CET)

Földrajzi nevek esetében az előtag jelzői bővítményei kötőjellel kapcsolódnak, Júliai-Alpok, Pápai-Bakonyalja, mondjuk ezekben az esetekben feltétel, hogy az új földrajzi nevek az Alpok, Bakonyalja résztájegységi tovább-bontásai legyenek, amit a Magura esetében innen nem tudok megállapítani. Pasztilla 2019. március 28., 11:39 (CET)

Négysáncverseny

Rátévedtem erre: Négysáncverseny, és úgy látom, sok szócikkben szerepel. Nem négysánc-verseny lenne a helyes írása? – Pagony ^foxhole 2019. március 30., 19:12 (CET)

Nem, mert hat szótagnál nem hosszabb, többtagú összetett szó (AkH. 139). Voxfax ^vita 2019. március 31., 07:11 (CEST)

Pagony természetesen a mozgószabályra gondol. Négy sánc -> négysánc-verseny. Pasztilla 2019. március 31., 09:40 (CEST)

Kairuán/Kajraván

MegoldvaOgodej ^vitalap 2019. április 2., 11:50 (CEST)

Nem tudja valaki, hogy ez a viszonylag jelentős világörökségi helyszín miért lett Kajraván? A KNMH-ban el-Kairuán, arabul القيروان ami átírás szerint el-Kairuán, az enwikin dewikin stb. Kairouan. A Cartographia Világatlaszban mindkettő szerepel, azaz Kairouan, illetve el-Kairuán. Visszanevezhetem Kairuánnak? Ogodej ^vitalap 2019. április 1., 14:01 (CEST)

A vilagorokseg.hu-n Kairouan, de akkor valószínűleg a Kerkouane sem a KNMH szerinti átírás... JSoos ^vita 2019. április 1., 17:34 (CEST)

Igen, mert a vilagorokseg.hu az angol elnevezéseket veszi át. Akkor visszanevezem Cartographia illetve a KNMH szerinti alakra. Ogodej ^vitalap 2019. április 1., 19:33 (CEST)

A Kerkouane helyesen Kerkuán lenne az átírásunk szerint, sem a KNMH-ban, sem a Cartographiában nem találom. Ogodej ^vitalap 2019. április 1., 20:14 (CEST)

A 2016-os Cartographiában Kairouan. A névjegyzékben én sem találtam, de a térképen rajta van. Tegyük hozzá, hogy Tunézia egyik települése. misibacsi*^üzenet 2019. április 2., 16:45 (CEST)

@Misibacsi: Nem a Kairuánt nem találni a Cartographiában, mert az ott van a névjegyzékben (már az 1986-osban is), hanem a Kerkuánt. Ogodej ^vitalap 2019. április 9., 21:11 (CEST)

Görög átírás

Hogyan kell átírni a következőket:

• Νικηφόρος Βρεττάκος / Nikiforos Vrettakos
• Κροκεές / Krokeas
• Πλούμιτσα / Ploumitsa
• Γύθειο / Gytheio
• Calliope Apostolidou

köszönöm, Whitepixels ^vita 2019. április 9., 17:34 (CEST)

• Nikifórosz Vretákosz
• Krokeész
• Plúmica
• Gíthio

– Dodi123 ^vita 2019. április 9., 17:57 (CEST)

Ha újgörögből kell átírni – gondolom igen – akkor a Γύθειο magyarosan Jíthio lesz. Az utlosó, ha Καλλιόπη Αποστολίδη-re gondolsz (ezt találtam a görög wikin), akkor az Kaliópi Aposztolídi lesz. A többi stimmel. - Gaja   2019. április 9., 18:15 (CEST)

Γύθειο egy érdekes problémát vet fel. A WP:GÖRÖG-ben a gammánál azt látjuk, hogy általában g, és felsorolja az üpszilont is, mint ahol g. Ugyanakkor a legvégén a γυ meg azt írja, hogy ji. A görög átíró szerint Gíthio lenne a helyes, és ha téved, ez az első eset, amikor tévedni látom. De nem tudom a megoldást. – LA^pankuš 2019. április 9., 18:45 (CEST)

Nagyon köszönöm! Whitepixels ^vita 2019. április 9., 19:49 (CEST)

@Bennó: @Pasztilla: Vélemény esetleg? – LA^pankuš 2019. április 9., 20:27 (CEST)

A magam részéről nem tudok olyat, hogy a γ átírása υ előtt g lehetne. Pasztilla 2019. április 9., 20:34 (CEST)

A Cartographia-atlaszban is Jíthio néven szerepel. Pasztilla 2019. április 9., 20:35 (CEST)

LA, szerintem te az ógörög részt nézted a WP:GÖRÖG-ben, az újgörög résznél világosan le van írva, hogy a γ átírása αι, ε, ει, η, ι, οι és υ (magas mgh.) előtt j. Pasztilla 2019. április 9., 20:38 (CEST)

Köszi. Az újgörögöt néztem, csak úgy látszik, szemüveget kell erősítenem. Nem láttam a sor végén a J-t. Akkor viszont a görög átíró első általam észlelt hibájáról van szó. – LA^pankuš 2019. április 9., 21:12 (CEST)

Nem olyan régen már belefutottam valami gikszerbe, ha a Ligeti-féle átíróról van szó, de már nem emlékszem, pontosan mi jött ki rosszul a gépből. Pasztilla 2019. április 10., 07:27 (CEST)

Ilja/Ilia Csavcsavadze grúz költő

Rab Zsuzsa Ívótülök (100 grúz vers) kis kötetében Ilja szerepel. De itt WP-n Ilia formában is láttam. Jó lenne még a cikk elkészülte előtt tisztázni a helyes alakot, hogy ne kelljen később átnevezni. Tulipanos ^vita 2019. április 11., 09:04 (CEST)

Az ილია (Ilia) grúz nėvben nem szerepel j betű, az csak az oroszos változatában van. Vélhetően a kötetbe is az oroszos változat került be. – VargaA ^vita 2019. április 11., 09:19 (CEST)

Köszönöm.Tulipanos ^vita 2019. április 11., 09:23 (CEST)

Kerámia rezonátor

Anyagnévi jelzős kapcsolat, egybeírandó (AkH12 116.), nemde? Köszönöm, Vépi ^vita 2019. április 14., 08:23 (CEST)

Igen. Wikizoli ^vita 2019. április 14., 10:53 (CEST)

Persze. – Pagony ^foxhole 2019. április 14., 11:00 (CEST)

Nemzeti bankok neve

Ahogy látom, kb. fele-fele arányban lefordítjuk őket (Szász Nemzeti Bank, Bolgár Nemzeti Bank, Belga Nemzeti Bank stb.), illetve eredeti névvel hagyjuk (Danmarks Nationalbank, Národná banka Slovenska, Banca Națională a României stb.). Nem kellene egységesíteni? – Pagony ^foxhole 2019. április 15., 22:14 (CEST)

Ramszari egyezmény helyszínei

MegoldvaSzenti Tamás ^vita 2019. április 16., 22:30 (CEST)

A Kategória:Magyarország ramsari helyszinei kategórianév hibás. Javítani kellene. Szenti Tamás ^vita 2018. december 26., 18:37 (CET)

Amellett, hogy magyarul elég szerencsétlenül jön ki az igazán helyesen átírt névalak (Rámszar), van okunk rá, hogy ne ezt, hanem a ramszari/ramsari alakokat használjuk? Pasztilla 2018. december 26., 19:11 (CET)

A helyszinei szó biztos rossz. Szenti Tamás ^vita 2018. december 27., 22:30 (CET)

„A ramszari egyezmény magyarországi helyszínei”, esetleg? Ha már ezt tárgyaljuk, a Kategória:Ramsari területek és Ramszari egyezmény így együtt jó-e? Akela ^vita 2018. december 28., 15:09 (CET)

De miért ramszari? (Önmagában a Magyarország rámszari helyszínei/területei, magyarországi rámszari helyszínek/területek stb. egyszerűbb szerkezeteket pártolnám a túlbonyolítás helyett, de jó alkalom lenne ez az egyezmény nevének magyar írásmódját rendezni. A város maga Rámszar.) Pasztilla 2018. december 28., 15:25 (CET)

Ellenzem a "Magyarország rámaszari területei" szerkezetű kifejezést annak ellenére, hogy van egy hasonlónk, "MO világörökségi helyszínei". A különbség az, hogy (a "világörökség" szóval ellentétben) Rámszar ("egyezmény" szó nélkül) egy konkrét földrajzi név, és számomra a "rámszari terület" a Rámszar városában fekvő területeket jelent. "MO rámszari területei" lehet(ne) pl. a Rámszar városában lévő magyar konzulátus, vagy magyar ENSZ-kontingens által Rámszarban működtetett checkpointot, koncessziós területet, offshore raktárat, kórházat, ilyesmit, de a "MO-nak a rámszari egyezmény hatálya alá területeit" nem szívesen nevezném a rövid földrajzi jelzős szerkezettel. (A szó egységes írásmódja másik kérdés, az "Rámszar/rámszari" írásmóddal teljesen egyetértek). Akela ^vita 2018. december 28., 19:44 (CET)

Szerintem nehezen félreérthető, mert ezt így hívják. A rámszari terület (same in english: Ramsar site) nem más, mint a rámszari egyezmény védő hatálya alá eső vadvízi terület. Abban egyetértek, hogy egyszerűsítő kifejezés, de törvényekben és más jogi szövegekben is így hivatkoznak rá (például). Pasztilla 2018. december 28., 19:56 (CET)

Na jó, ha senki többet, megyek és mozgatom át a szócikkeket a saját fejem után Kategória:Magyarország rámszari területei alá. Pasztilla 2019. január 14., 09:36 (CET)

Annyi megjegyzésem azért lenne: hogy a Ramsar site magyarul nem ramszari terület hanem ramszar/ramszari hely/helyszin Texaner ^vita 2019. január 14., 10:55 (CET).

Előzetesen megnéztem. A fent linkelt mkogy.jogtar.hu lapon ilyen arányban fordul elő a szókapcsolat: ramsari terület(ek):ramsari helyszín(ek):ramsari hely(ek) = 10:0:0. A termeszetvedelem.hu lapon ugyanez 128:6:0, ugyanitt kifejezetten területek néven listázza őket az állami természetvédelem. Pasztilla 2019. január 14., 11:11 (CET)

Ha ez a magyar hivatalos szóhasználat, akkor legyen @Pasztilla: javaslata szerint "terület", és redir a "helyszín". Írásmód "rámszar(i)", a kategória is, a szócikk is. Akela ^vita 2019. január 14., 11:43 (CET)

(Kissé megkésve, ha még lehet.) Javaslom a ramszari írásmód meghagyását. Amire hivatkozhatok: az MTA Helyesírási Bizottságának jóváhagyásával is készült A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása c. kézikönyv 35. oldala. Ott az orosz Аня, Таня és társai átírásánál – „a nem kívánatos homonímia elkerülésére” – a szabályos Anya és Tanya helyett az Аня – Ánya, Таня – Tánya alakot, vagyis az átírási szabálytól való eltérést javasolják. Szerintem „a nem kívánatos homonímia elkerülése” a ramszari esetében is indokolt. – Vadaro ^vita 2019. március 7., 13:35 (CET)

@Vadaro: Nem látom a kapcsolatot az orosz nyelvvel, a Rámszar perzsából átírt alak. A perzsa átírásban és általában az átírásban hála égnek nincsenek ilyen prűd elvek. Pasztilla 2019. március 7., 13:43 (CET)

Ha jól tudom, a magyarországi kiadó bele akart kötni egy perzsa lexikon nevében a latin betűkkel is ráírt farhang szóba, pedig szerencsétlen szó csak kultúrát jelent... Alensha 2019. április 16., 22:01 (CEST)

@Pasztilla: Az orosszal persze nincs kapcsolat. De „a nem kívánatos homonímia elkerülését” a könyv nem is konkrétan az oroszból való átírásra vonatkoztatva említi. – Vadaro ^vita 2019. március 7., 13:51 (CET)

Minden tiszteletem az akadémikusoké, de ilyen megfoghatatlan, sületlen átírási elvet még nem pipáltam. Azért írjunk át valamit az átírási elvektől eltérően, mert az a szóalak a magyarban már foglalt?! És ha nincs ékezet a rendesen átírt alakban, akkor mit változtassunk rajta, nehogy a hülye magyar összekeverje Mását a másával, Dont a donnal, a kínai Pejt a pej lóval? Pasztilla 2019. március 7., 14:18 (CET)

Nincs kőbe vésve, részükről is csak javaslat. Úgy emlékszem, többnyire ékezet nélküli alakban olvastam róla, ehhez kerestem valami magyarázatot. Én elfogadhatónak tartom, de nem fog zavarni az ékezetes alak sem. – Vadaro ^vita 2019. március 7., 15:09 (CET)

Külföldi járás elnevezése

Egy kis megerősítést kérnék abban, hogy hogyan nevezünk egy külföldi járást...

Ha egy városnévből képzünk járásnevet, akkor ugye minden esetben -i képzővel tesszük azt? Példa: Würzburg → Würzburgi járás és nem Würzburg járás. Jól gondolom?

És mi az eljárás abban az esetben, ha valami táj/folyó/hegy/stb. a névadó? Példa: Bergstraße → Bergstraße járás vagy Bergstraßei járás? Main-Kinzig járás vagy Main-Kinzigi járás? Van olyan eset, amikor nem -i-vel képezzük?

Tud valaki (esetleg @Peyerk, Pasztilla, Bennó:???) ebben segíteni? Úgy láttam, a cseh járásokat Pasztilla már rendezte (-i-vel), de ott nem találtam nem városból képződőket... Németországban viszont kaotikus a helyzet, igazán ezért kérdezem. - Gaja   2019. április 10., 15:51 (CEST)

A mongol nyilván nem a legjobb példa európai országok esetében, de azért ideírom: a mongol járásneveknél sehol nem használtam az -i képzőt (lásd pl. Bulgan járás (egyértelműsítő lap)). Ott is elég "kaotikus" a helyzet, a járásokat többnyire nem a székhelyről nevezték el: "Bulgan" pl. folyónév, egy ajmag (tartomány) neve, több járás neve és egy (több?) település neve is. Bulgan járás (Bajan-Ölgij) székhelye pl. Dzsargalant. – Vadaro ^vita 2019. április 10., 16:43 (CEST)

A saját nevezéktanunkból, értsd mindenkori magyarországi járásnevek, azt gondolnám, hogy a megyékkel ellentétben a járásneveknél a jelzős (i képzős) megoldás az úzus, lásd Tiszáninneni, Tószigetcsilizközi, Hernádvölgyi járás. Pasztilla 2019. április 10., 16:59 (CEST)

Hát amíg a Németország járásai listájában 20 létező járáscikk körül mindössze egyet találtam i képzővel, addig nem kereskednék speciálisabb eseteket. – Porrima^eszmecsere 2019. április 10., 18:28 (CEST)

Pasztilla +1, város- és táj-, domborzati vagy vízrajzi neveknél -i képzőt szoktunk használni. Az orosz járásneveknél alakítottunk ki egy részletesebb megállapodást, ott vannak pl. személyekrő, sőt eseményekről, szervezetekről stb., illetve nemzetiségekről elnevezett járások is - részben szovjet hagyományként -, ezeknél az -i képzőt elhagytuk.

A német neveknél nem tudok ilyen kiterjedt közösségi munkáról és megállapodásról. Asszem botozás folyt nagy részt, tartalmi hozzáértés nélkül. Bocs, ha ez bántó valakinek.

Peyerk ^vita 2019. április 10., 18:35 (CEST)

Megjegyzem, terminológiai káosz van. A Würzburgi járás községeinél a csoportok neveinél "mezőváros", "községen kívüli - esetleg községhez nem tartozó - terület" és "igazgatási társulás" kellene szerepeljen a szó szerinti próbálkozások helyett. Peyerk ^vita 2019. április 10., 18:44 (CEST)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólását. Próbálom majd legjobb tudásom szerint javítgatni a neveket, de sajnos időhiány miatt lassan megy... - Gaja   2019. április 11., 10:00 (CEST)

Ugyanez felmerül a repülőtereknél, ahol az -i képzős városnevet kezdtem használni (Kairói nemzetközi repülőtér) mert az általam látott cikkekben így volt, de van, aki -i nélkül használja, mert ő olyanokat látott előbb, amiben nem volt... Alensha 2019. április 16., 21:56 (CEST)

Baskíria

Sziasztok! A baskír neveket oroszból írjuk át? A baskír cirill ábécében vannak saját betűik, ennek a wikin nincs átírási formulája. Köszönet. Xia ^Üzenő 2019. április 15., 22:56 (CEST)

A baskírt a baskírból kéne átírni, de erre nem láttam még magyar gyakorlatot. A baskír ábécé cikkében van néhány átírási forma, amiből nekem a KNAB tetszik a legjobban, mert az közelíti legjobban a kiejtést, de még az se teljesen jó, mert például a velárisokat (i, h) nem igazán egyértelműen jelöli. Nem tudom, hogy csinálni kéne-e valami sajátot, vagy van-e rá valami ajánlás akárhol. – LA^pankuš 2019. április 15., 23:48 (CEST)

A magyaros átírás mindig is nagyvonalúan kezelte az eredeti nyelvet, igazán sem a kiejtéshez, sem az íráshoz nem konzekvens, csak „közelít”. A baskír betűk nagy része átírható az oroszból. A kérdéses betűk: ғ, ҙ, ҡ, ң, ө, ҫ, ү, һ, ә. Ezek közül az ң, ө, ү, һ, ә egyértelmű: ng, ö, ü, h, e, a többi okozhat egy kis gondolkodást, de az arabot alapul véve a ғ, ҙ, ҡ, ҫ betűket g, dz, k, sz betűkkel írnám át. De természetesen ez saját kutatás, a magyar wikipédián felhasználni ezt nem ildomos... A magyaros átírásról továbbra is fenntartom a – nem túl elismerő – véleményem. - Gaja   2019. április 16., 09:48 (CEST)

Az nem egészen vágom, hogy egy cirill alapú írás átírásához miért lenne problémás a magyaros átírás, mivel ha már át kell írni, akkor egészen természetesnek gondolom, hogy nem az angolos, franciás vagy németes átírásokat választjuk. Egyébként az említett három nyelv pontosan ugyanazt teszi, hogy a saját írás- és fonetikai rendszere alapján próbálja visszaadni az idegen karaktereket. Ez a probléma egyébként átfogó rendezést kívánna, mert több más cirill ábécét használó türk nép is van, és mivel a cirill írást nem a türk hangrendszerre készítették, mindegyiknél vannak speciális karakterek. A türk hangkészlet egyébként közel áll a magyarhoz, így túl nagy gondot nem okoz az ejtés szerinti átírás, kivéve olyan hangokat, amik a magyarból már eltűntek, mint a velárisok (g, h, i), vagy egyes szibériai türköknél a félhangok. – LA^pankuš 2019. április 16., 10:23 (CEST)

Az ezen az oldalon már többször idézett A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című kézikönyv (1985) c. kézikönyv szerint (amelyről én is ki tudom számolni, hogy lassan már 35 éves):

• „… a Szovjetunió nem szláv nyelvű cirill betűs írású nyelveire és a mongolra nézve eligazítást nyújt a keleti nevek helyesírási szótára.” (19. oldal)

Ámde:

• „A földrajzi nevekkel kapcsolatban meg kell említeni még azt a szabályt, hogy a soknemzetiségű Szovjetunió összes nem latin betűs nyelvének földrajzi neveit – a hagyományos névalakok kivételével – egységesen az oroszból kell átírni.” (35. oldal)

Ugyanitt a hagyományos névalakok közé sorolja természetesen a kárpátaljai fontosabb magyar helyneveket is, valamint leírja, hogy a három balti nyelv szavait és neveit eredeti, latin betűs alakjukban kell írni.

Úgy vélem, az utóbbi kitételt érdemes általános szabályként elfogadnunk és alkalmaznunk az oroszországi földrajzi nevekre (a több országra is kiterjedő folyók-hegyek kérdését itt most hagyjuk) mindaddig, amíg újabb akadémiai vagy földrajzi bizottsági szintű szabályozás nem születik. (Én eddig ehhez tartottam magam, pl. folyók Baskíriában: Jurjuzany, Aj, Szim). – Vadaro ^vita 2019. április 16., 10:39 (CEST)

Hát ez még valóban szovjet érában keletkezett. Ma már miért kéne a nem létező Szovjetunió összes földrajzi nevét oroszból átírni? Ez maximálisan elavult. – LA^pankuš 2019. április 16., 10:50 (CEST)

Sok olyan jogszabály van, amely régi érában keletkezett, a szabályozása elavult, mégis érvényben van. Mert még nincs másik. Amint lesz, az érvényessége megszűnik. De nem "ragaszkodom" ahhoz, hogy a fenti megfogalmazást fogadjuk el általános szabályként, hanem csak javasoltam, és eddig ezt alkalmaztam (másokkal együtt). Ha van másik konkrét javaslat, ami a gyakorlatban általánosan használható, megfelel az eddigi szokványoknak (térképek, tananyagok, más európai nyelvek gyakorlata, stb.), és itt a közösség elfogadja, akkor meg fogom próbálni azt alkalmazni (miután megértem a újabb nyelvi átírásokat).
Egyébként más európai nyelvű Wp-k nem ismerik a fenti megfogalmazású "szabályt", mégis az oroszból írják át az ottani földrajzi neveket. Pl. Tatárföld egyik járásának székhelye:

• ru:Камское Устье (orosz Wikipédia)
• tt:Кама Тамагы (tatár Wikipédia)
• en:Kamskoye Ustye (Russian: Ка́мское У́стье; Tatar: Кама Тамагы)
• de:Kamskoje Ustje (russisch Ка́мское У́стье; tatarisch Кама Тамагы/Kama Tamağı)
• pl:Kamskoe Ust'e (in russo: Ка́мское У́стье?, in tartaro: Кама Тамагы)
• it:Kamskoe Ust'e (in russo: Ка́мское У́стье?, in tartaro: Кама Тамагы)

Nem a tatárból írják át. Vajon miért? Ez is elavult? – Vadaro ^vita 2019. április 16., 12:47 (CEST)

Mindkettő Oroszország része, így ha nagyon akarjuk, az ország hivatalos nyelve miatt írhatjuk át oroszból. Én csak a Szovjetunió ellen tiltakoztam, mert az már jó régen értelmezhetetlen és értelmetlen, hogy egykori szovjet tagköztársaságok, amik ma esetleg önállóak még mindig a Szovjetunió és egy régi szabály miatt legyenek oroszosak. (Lásd Kazahsztán, kazak nyelv és írás.) Az orosz átírás önmagában védhető álláspont a mai Oroszország területén, bár én amanda vagyok, hogy ennek ma már nem kéne akadálynak lenni a nemzeti nyelvek saját kiejtésének és írásának megfelelő átírásokban. – LA^pankuš 2019. április 16., 17:15 (CEST)

Valóban. Ha az indoklás az ország hivatalos nyelve, akkor az eredményt tekintve ugyanoda jutunk, ahol most is vagyunk. (Tehát az átírásnál nem vesszük figyelembe, hogy az egyes oroszországi ún. köztársaságokban a saját nemzeti nyelvük is hivatalos nyelv). – Vadaro ^vita 2019. április 16., 18:39 (CEST)

Ami azért is érdekes, mert például az olyan országokban, ahol az angol is hivatalos nyelv meg a helyi is, az angolt preferáljuk, lásd Szingapúr, ahol nem kínaiból írjuk át a kínai etnikumú személyek nevét, pedig a kínai is hivatalos nyelv. Hongkong esetében viszont kínaiból írunk át, pedig az angol is hivatalos nyelv. Jó lenne ezt a hozzáállást egységesíteni. Xia ^Üzenő 2019. április 16., 20:00 (CEST)

Valószínűleg azért, mert ország szintjén döntjük el, és Szingapúr külön ország, Hongkong meg nem... Alensha 2019. április 16., 21:54 (CEST)