Wikipédia:Komolyzenei műhely/Zeneművek megnevezése a szócikkcímekben
Az irányelv szövege
[szerkesztés]Megállapodás: A zeneművek nevét a legismertebb formájukban – egyértelműsítés esetén a szerzőjük vezetéknevét zárójelben megadva – kell használni: Les Préludes, Hegedűverseny (Csajkovszkij), 4. szimfónia (Brahms).
- Az irányelv 2003. október 29-e óta van érvényben, amikor az angol Wikipédiából vettük át.[1] Eredeti szövege: "Convention: Name the article in its most common form, adding the composer's surname in parentheses after it if more than one piece has that title. For example, War Requiem, Violin Concerto (Berg), Symphony No. 6 (Mahler)."[2]
Az irányelv alkalmazása
[szerkesztés]Zeneszerző nevének helye a szócikk címében
[szerkesztés]Az egyértelműsítés szabályait követve először meg kell jelölni a szócikk tárgyát (pl.: 3. szimfónia), és ha több szerzőnek is van azonos című műve, akkor utána zárójelben egyértelműsíti a szerző vezetéknevével (pl.: Beethoven), így a szócikk címe 3. szimfónia (Beethoven) lesz. Amennyiben nincs több azonos című mű, akkor nem tesszük ki a szerző nevét (tehát nem alakulhat ki Liszt: Les Préludes vagy Les Préludes (Liszt) alak).
A jelenlegi szabályozás megfelel
- a Wikipédia fokozatos szűkítés elvének
- a magyar Wikipédia szokásainak, miszerint alapértelmezetten irodalmi műveknél, képzőművészeti alkotásoknál, színdaraboknál, filmcímeknél sem tesszük ki a szerző nevét (pl.: Toldi estéje, Rőzsehordó nő, A padlás, Keménykalap és krumpliorr)
- a társwikiknél teljesen egységesnek tekinthető gyakorlattal:
Fokozatos szűkítés a zeneművekről szóló szócikkek címében
[szerkesztés]Szükség esetén a zeneművekről szóló szócikkek címe zárójeles kiegészítéssel egyedíthető. Ha több zeneműnek is azonos írásképű vagy azonosan kiejtett vagy összetéveszthető címe van, akkor a cikk címét először a szerző megadásával igyekszünk egyedivé tenni. A szerző vezetéknevét zárójelben írjuk a mű címe után.
Ha így sem sikerül az egyedi címadás, akkor a cikkek címének megkülönböztetéséhez további egyedítésre is szükség van; ilyenkor egy vessző után a szerző születési évét is (elhunyt szerző esetén pedig egy nagykötőjel után a halálozás évét is) belevesszük a zárójelen belüli toldalékba. (A születési és halálozási év megadásával történő egyértelműsítés megoldás azokra az esetekre is, amikor a keresztnév is megegyezne (pl. Johann Strauss, Miguel Aguilar, Michael Bach).)
A műhöz tartozó további információk feltüntetése
[szerkesztés]A zeneművek ragadványnevét, hangnemét és katalógusszámát (op., K., BWV, RV, stb.) nem a szócikk címében, hanem a szócikk bevezetőjében tüntetjük fel, az alábbi módon:
- Ludwig van Beethoven 6. „Pastorale” szimfóniája (F-dúr, op. 68.) 1808-ban készült el.
- A 9. (d-moll) szimfónia (op. 125.) Ludwig van Beethoven utolsó befejezett szimfóniája, amely 1824-ben készült el.
- A Hármasversenyt (teljes címe: C-dúr hármasverseny zongorára, hegedűre és csellóra zenekarral, op. 56.) Ludwig van Beethoven 1803 és 1805 között írta.
A zeneművekkel kapcsolatos fontosabb helyesírási szabályok
[szerkesztés]A moll hangnemű zeneművek kis kezdőbetűvel írása a címben
[szerkesztés]Magyarországon az a kialakult gyakorlat, hogy amíg a dúr hangnemű zeneművek hangnemét nagy kezdőbetűvel írjuk, addig a moll hangnemű zeneművek hangnemét kis kezdőbetűvel (pl.: A-dúr zongoraverseny (Liszt), c-moll adagio és fúga).[3]
A szokást alátámasztja az Osiris kiadványában “A kezdőbetű” fejezetben kategorikusan megfogalmazott egyértelmű szabály is:[4]
„Ha egy betű önmagában áll jelzői pozícióban vagy összetételi előtagként, általában nagybetűsen írjuk ... ’C-kulcs’, ’H-dúr’, ’G-dúr’, de: ’d-moll’, ’e-moll’ stb. (mivel a nagybetű a nagytercet, a kisbetű a kistercet jelöli, a ’d-moll’, ’e-moll’ stb. formák még mondatkezdő helyzetben vagy címek első elemeként sem lehetnek nagybetűsek.)”
Ennek megfelelően a moll hangnemű zeneművek hangnemét még akkor is kis kezdőbetűvel írjuk, ha az a szócikk címének kezdőbetűje. Kis kezdőbetűs szócikkekre vannak egyéb példák is a Wikipédián (pl. iWiW, eMeRTon-díj, eBay, iPhone).
A kis kezdőbetűs cím gyakorlati megvalósítása: illesszük be a paraméter nélküli {{Kisbetűscím}}(?) sablont a szócikk első sorába.
Nagybetű használata a címekben
[szerkesztés]A zeneművek címét az egyedi címek szabályozása szerint írjuk: az egy szóból álló egyedi címeket nagy betűvel kezdjük, a többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel (AkH. 198.).[5]
Számok használata a címekben
[szerkesztés]A zeneművek címében a számokat arab számokkal írjuk.[3]
Kötőjel használata a hangnemeknél
[szerkesztés]A zenei hangot kötőjellel illesztjük a hangnem megjelölése elé.
Dúr hangnemű zeneművek hangnemét mindig nagybetűvel írjuk
[szerkesztés]A dúr hangnemű zeneművek hangnemét mondat közben is nagybetűvel írjuk (OH. 238.).[3][4]
- Példák:
- "A nyitány Esz-dúr hangneme a darab emelkedett szellemét jelzi."
- "Liszt az A-dúr zongoraversenyből készített egy kétzongorás átiratot is."
Moll hangnemű zeneművek hangnemét mindig kisbetűvel írjuk
[szerkesztés]A moll hangnemű zeneművek hangnemét minden esetben (így még a szócikk címének kezdőbetűjeként is) kisbetűvel írjuk (OH. 238.).[3][4]
- Példák:
- "Ez a rész b-mollban írt megrázó gyászindulóval kezdődik."
- "Hétévesen már két polonézt (g-moll és B-dúr) szerzett."
Opusszám
[szerkesztés]Az opusszámot mondat közben kis betűvel, a számtól szóközzel elválasztva, a szám után ponttal (rövidítés esetén a rövidítés után is ponttal) tüntetjük fel (OH. 1141.).[3]
- Példák:
- opus 146.
- op. 146.
Zenei fogalmak helyesírása
[szerkesztés]- C, D, E, F, G, A, H (kivéve: c-moll, d-moll, e-moll, f-moll, g-moll, a-moll, h-moll)
- Cisz, Disz, Eisz, Fisz, Gisz, Aisz, Hisz (kivéve: cisz-moll, disz-moll, eisz-moll, fisz-moll, gisz-moll, aisz-moll, hisz-moll)
- Cesz, Desz, Esz, Fesz, Gesz, Asz, B (kivéve: cesz-moll, desz-moll, esz-moll, fesz-moll, gesz-moll, asz-moll, b-moll)
- Dó, Ré, Mi, Fá, Szó, Lá, Ti, Dó
- dúr, moll
Gyakori elírások:
Hibás alak Helyes írásmód Á, á → A, a É, é → E, e Áisz, áisz → Aisz, aisz Ász, ász → Asz, asz Bé, bé → B, b dur → dúr mol → moll opus szám, opus-szám, Opusszám → opusszám Op., Op, op → op.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Grin: Wikipédia:Elnevezési szokások. hu.wikimedia.org, 2003. október 29. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
- ↑ Wikipedia:Article titles. en.wikimedia.org, 2003. október 21. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
- ↑ a b c d e Balázs Géza: Zeneművek címe. Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
- ↑ a b c Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás (.pdf) pp. 129. Iskolakultúra, 2006. 06. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
- ↑ A magyar helyesírás szabályai (.pdf). Magyar Tudományos Akadémia, 1985. (Hozzáférés: 2017. február 20.)