Wikipédia:Jegyzetelés
 |
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. |
 |
Az oldal tartalma dióhéjban: A jegyzetek a szócikkek szövegébe ágyazott megjegyzések és közvetett hivatkozások a szócikk forrásaira, egyéb információkra. A jegyzetek egy-egy konkrét állításhoz vannak hozzárendelve és a lábjegyzetben válnak láthatóvá. |
A lábjegyzetelés két szokásos technikáját szembesíti ez az útmutató. A külön-külön ismertetést a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel és a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika sablonokkal útmutatók tartalmazzák. Az egyes források részletes leírásáról a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! útmutató szól.
Jegyzetek elhelyezése a szócikkek szövegében
[szerkesztés]A jegyzetelés technikájának főbb alternatívái:
- 1) Ref elemekkel:
<ref>és</ref>között Ez a korábban is alkalmazott technika, ami továbbra is használható. A beleírt szövegek a lábjegyzetben válnak láthatóvá. - 2) Az új cikkszerkezethez kialakított technika a jegyzeteléstechnika sablonokkal: a hivatkozások a sablon:refhely és a megjegyzések a sablon:megjegyzés segítségével. A sablonok a beléjük írt hivatkozásokat és megjegyzéseket nem csak a lábjegyzeteben, de a buboréksúgóban is láthatóvá teszik, kattintás nélkül.
A lábjegyzeteknek tartalmi szempontból két típusa fordulhat elő:
- A) megjegyzések – szöveges megjegyzések, amik a szócikk szövegét egészítik ki, teszik érthetőbbé.
- B) hivatkozások – utalás egy konkrét szövegbeli állítást alátámasztó forrásra megjegyzés kíséretében vagy anélkül.
Általában közösen, a Jegyzetek szakaszában jelenítjük meg az összes lábjegyzetet, de bizonyos esetekben a megjegyzéseket és a hivatkozásokat elkülönítve, a Jegyzetek szakasza helyett külön Megjegyzések és Hivatkozások szakaszban is megjeleníthetjük (lásd: Wikipédia:Szócikkek felépítése). Ez a szétbontás opcionális, de érdemes az alábbi ajánlásokat figyelembe venni:
- Ha a cikkben hivatkozások vannak, megjegyzések nincsenek, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
- Ha a cikkben megjegyzések vannak, hivatkozások nincsenek, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
- Ha a cikkben hivatkozások és megjegyzések is vannak, de együttes terjedelmük vagy arányuk nem indokolja a két szakaszra bontást, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
- Ha a cikkben hivatkozások és megjegyzések is vannak, és együttes terjedelmük és arányuk indokolja a két szakaszra bontást, akkor a két szakasz címe Megjegyzések és Hivatkozások (ebben a sorrendben).
- Az is tisztázandó, hogy mikor indokolja a két szakaszra bontást a megjegyzések és a hivatkozások együttes terjedelme vagy aránya:
- Ha a cikkben kevés hivatkozás és kevés megjegyzés van, akkor együttes terjedelmük kevés, ezért nem indokolt a szakasz kettébontása.
- Ha a cikkben sok hivatkozás és kevés megjegyzés van (vagy fordítva), akkor a kettő aránya nem indokolja a szakasz kettébontását.
- A szakasz kettébontása akkor indokolt, ha a cikkben sok hivatkozás és sok megjegyzés van.
- A sok és a kevés természetesen szubjektív fogalmak, ezért ennek eldöntésében nagyobb a szerkesztők mozgástere, a szétbontás akkor is megfontolandó lehet, ha egy egy megjegyzés jóval hosszabb terjedelmű, mint a hivatkozások általában, és a szokásos kéthasábos felsorolás formája nem alkalmas megjelenítés.
Technika
[szerkesztés]Az összes lábjegyzet a Jegyzetek szakaszában
[szerkesztés]- A cikk szövege (cikktörzs)
Sablonokkal:
{{refhely | hivatkozás | megjegyzés }}és{{jegyzet | megjegyzés }}
- ismétlődéskor használhatunk egy azonosítót, erről lásd a leírást a jegyzetcsalád dokumentációjában.
A ref elemekkel való jegyzeteléstechnikával:
<ref>megjegyzés v. hivatkozás</ref>
- A refek közé kerülő hivatkozásként megadhatjuk a teljes részletes forrásleírást, általában ez a jellemző, ha csak egyszer fordul elő, és nem annyira alapvető forrás, amelyet a Források szakaszban szeretnénk felsorolni.
- A Források szakaszban felsorolt, alapvető források részletes leírására való utaláshoz elegendő egy rövideb hivatkozást a refek közé megadni, de ilyenkor az elejére írjunk egy azonosítót, amely alapján a forráslistában megtalálható, melyik hivatkozásra utalunk. (Lásd még: Wikipédia:Szócikkek felépítése).
- ismétlődéskor a refek elején megadhatunk egy azonosítót (refnév), amelyet többször előforduló azonos hivatkozás esetén használhatunk:
<ref name="név">megjegyzések és hivatkozások</ref>
- az azonos hivatkozásnál ismétlésekor így már elegendő csak a
<ref name="név"/>rövid alakkal hivatkozni.
A Jegyzetek szakaszában csak a <references/> szerepel, vagy ami hatásában ugyanaz, a {{jegyzetek}} sablon, amely automatikusan kilistázza a korábbi szakaszokban elhelyezett hivatkozásokat, és az azonos ismétlődéseket egy csoportba gyűjti.
A Források szakaszában, amiben a részletes forrásleírásokat soroljuk fel, a sorok elejére írjuk a hivatkozáshoz az azonosítót (refnevet). Ez sablonnal így történik:
{{hely |azonosító }}hivatkozás (részletes leírás)
- azonosítónak (refnévnek) olyan rövid, de egyedi szöveget érdemes megadni, amely a hivatkozásra jellemző (pl. szerző, weboldal neve) és a későbbi szerkesztők számára is könnyen kezelhető (emiatt egy egyszerű szám technikailag sem lehetséges a refnév megadásánál).
Kettébontott lábjegyzet
[szerkesztés]A puszta hivatkozások és a megjegyzéssel kísért hivatkozások technikája megegyezik a jegyzetek kevert megjelenítéséről fentebb leírtakkal, a Források szakaszával is ez a helyzet, a hivatkozás nélküli megjegyzések technikája és a lábjegyzeteket megjelenítő szakaszok kialakítása viszont más:
- Hivatkozás nélküli megjegyzések a cikk szövegében (cikktörzs)
Sablonokkal:
{{jegyzet* | megjegyzés }}(a jegyzet szó utáni csillag jelöli, hogy ez egy megjegyzés, nem hivatkozás!)
A ref elemekkel való jegyzeteléstechnikával:
</ref>megjegyzés</ref>
A Megjegyzések szakaszába a {{megjegyzések}} sablont írjuk (ez megegyezik a <references group="*"/> kóddal),
a Hivatkozások szakaszába pedig a {{hivatkozások}} sablont (ez gyakorlatilag megegyezik a {{jegyzetek}} sablonnal, így ezt is lehet használni).
A "Jegyzetek" nevű szakaszt ilyenkor semmiképpen se használd, hiszen ennek kettébontásáról van szó! (Lásd még: Wikipédia:Szócikkek felépítése)