Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív158

---

« előző

153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163

következő »

Ligue 1-ban

Ez valami francia focibajnokság. Ti hogy ejtitek? Merthogy ha unnek olvasom az 1-et, akkor magas hangrendű toldalék jár neki. Tele vannak a focis cikkek ilyenekkel, mintha valaki vagy gondolkodás nélkül másolgatott volna egy hibásat, vagy one-nak olvasná a francia névben. De ha sorszámnévként olvasom franciául, akkor sem jön ki a ban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 3., 21:47 (CEST)

Sorszám nem lehet, mert akkor 1^êre lenne. Szerintem franciásan kéne ejteni, ami kb. [ön], tehát magas hangrendű toldalék jár hozzá. Más nyelvű kiejtés nem játszat ebben az esetben. Maximum lefordítanám teljesen magyrra... - Gaja   2018. október 3., 23:40 (CEST)

A másik opció a magyar (Ligue egy), de akkor is -ben. Eléggé ingadozó, hogy egy számra végződő nevet ki hogyan ejt (ld. Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív131#Billboard Hot 100), de azt nehéz elképzelni, hogy érett gondolkodás után hogy juthatott valaki a mély hangrendű toldalékig. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 4., 07:03 (CEST)

Hacsak nem próbálja Première Ligue-nak olvasni, de az semmiképp nem jön össze ezzel az írásképpel. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 4., 07:08 (CEST)

A magyar helyesírást kell(ene) figyelembe venni, abban pedig nincs benne, hogy a magyar nyelvű beszélőnek ismernie kellene mondjuk 250 nyelv nyelvtanát is kiejtését.

Mivel a kifejezés "1"-re végződik (tök mindegy, hogy előtte mi van, mivel a toldalék ehhez kapcsolódik), "1-ben" a helyes írásmódja. Egy újabb nehéz problémát oldottunk meg(?). misibacsi*^üzenet 2018. október 4., 07:21 (CEST)

Sikerült megérteni a kérdés kényegét. Egyébként helyesírásról nincs szó, ez nyelvtani kérdés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 4., 07:51 (CEST)

Azért annyiból nem oktalan a felvetés, hogy esetleg előfordulhat (nem tudom), hogy ezt Lig Egynek ejtjük magyarul, ahogy a Forma Egyet vagy ahogy esetleg a román Liga Egyet. Életemben nem kapcsoltam még be sporthíreket, de biztos meg lehetne hallgatni valahol, mit és hogyan mond a magyar tudósító, amikor a francia első osztályról beszél. Hogy Ön vagy Egy, a hasonulás szempontjából lehet fontos, ha van ilyen előfordulás. Pasztilla 2018. október 4., 08:55 (CEST)

Javítottam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 4., 15:29 (CEST)

@Bináris: Az „egy” ha névelő, akkor az írásmódja és kiejtése is változik attól függően, hogy milyen nemű amit meghatároz, tehát: „un” ha hímnemű a szó, és „une” ha nőnemű, de a számjegy az „un”, tehát itt is ezt kell használni, a névelő irreleváns. Az „un” kiejtése kb. ãn (ahol a hullámvonal azt jelzi, hogy ez az egész orrhangzó), tehát mély hangrendű toldalék való hozzá. Csuja 2018. október 6., 18:01 (CEST)

Én legalábbis mindig így hallottam kiejtve. Itt meg lehet hallgatni, hogyan ejtik, szerintem inkább úgy, ahogy én mondtam, de lehet, hogy rosszul hallom, azonban ez megmagyarázná miért választották a -bant. Csuja 2018. október 6., 18:23 (CEST)

Én úgy képzelem, hogy a hangrend fogalma a magyar magánhangzókra van értelmezve, és az ilyen nyögéseket és más külföldi hangokat az ember valamilyen magyar hangzóvá próbálja transzformálni a hangrend megállapításához. Ez az ö-höz áll legközelebb a mieink közül. De lehet, hogy valaki á-nak hallja inkább. Ez olyasmi, mint a Hudson. Az is az emberek felének ö, a másiknak á. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 6., 19:29 (CEST)

Sértene valakit, ha ezt egyszerűen és magyarul 1. ligának neveznénk? Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. október 7., 14:58 (CEST)

Semmeringi vagy Semmering-vasút

Semmeringi vasút: szerintem szerencsésebb lenne Semmering-vasútnak hívni, a Semmering-hágó, Semmering-bázisalagút mintájára. A cikken sokat dolgozó szerkesztők @Hkoala, Kit36a, B.Zsolt, Misibacsi:. Véleményeket mindenkitől köszönettel veszek. Akela ^vita 2018. október 8., 17:26 (CEST)

Jó az észrevétel. A magyar neten is Semmering vasútként hivatkoznak rá vagy Semmeringbahn-ként (ami szó szerint Semmeringpályát jelent). Ha Semmeringi vasút lenne, akkor a német neve is Semmeringer Bahn lenne szerintem. – B.Zsolt ^vita 2018. október 8., 17:44 (CEST)

A német elnevezés nyomós érv a kötőjeles alak mellett. A cikkben van egy piros link a semmeringi gyorsforgalmi útra, azt is felül kéne vizsgálni. A fő kérdés, hogy mi köze a vasútnak Semmering településhez, pl. valaha az volt-e a végállomása (mert most nem). Ugyanakkora a de:Semmering egyértelműsítő lapon meglepetésemre még Semmeringbahnból is elég sok van. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 8., 18:26 (CEST)

Semmering település a Semmeringbahn legmagasabb pontja, onnan mindkét irányba lejt a vonal. Talán emiatt kapta ezt a nevet, ha odáig eljut a vonat, onnan már csak gurulni kell lefelé! :) – B.Zsolt ^vita 2018. október 8., 18:40 (CEST)

Az OH-ban egy analóg példa van rá és az -i képzős: "Győr–Sopron–Eberfurti Vasút". Én a "Semmeringi vasút" formát érzem helyesnek. A német példák nem relevánsak a magyar írásmód kapcsán (ugyanis általában nem 1:1-ben, betű szerint fordítunk). misibacsi*^üzenet 2018. október 8., 19:12 (CEST)

Az egyik egy vasútvonal, a másik egy vasúttársaság. Mi az analógia? Kemenymate ^vita 2018. október 8., 19:35 (CEST)

Semmi. Szerencsére a helyesírás nem érzés kérdése. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 09:27 (CEST)

Nem baj, legalább kiderült, hogy az egyik tulajdonnév ("Győr–Sopron–Eberfurti Vasút" - azaz gyakorlatilag úgy írják, ahogy akarják), a másik pedig szintén tulajdonnév, és egyúttal jelzős szerkezet, amit az -i képez.

Negatív analógiák:

• Bécs ember - helyesen: bécsi ember
• Nyugat pályaudvar - helyesen: Nyugati pályaudvar
• stb.

misibacsi*^üzenet 2018. október 9., 10:40 (CEST)

Szerencsére a helyesírás nem néhány rossz ellenpélda kérdése. Egyébként különírt alakról nem is volt szó. Érdemes megismerni a nyelvtan és a helyesírás szabályait, hogy ezekkel tudjon érvelni az ember. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 10:52 (CEST)

Neked a WP:CIV-vel való beható ismerkedés (lenne) ajánlatos, és annak maradéktalan betartása. De nyugodtan hagyd figyelmen kívül, ahogy eddig is tetted. misibacsi*^üzenet 2018. október 9., 21:27 (CEST)

Valahogy szeretném neked elmondni, hogy sorozatosan írod be ide a semmire nem jó hozzászólásokat, csak az érzéseidre alapozol, soha nem érvelsz a nyelvtan és a helyesírás szabályaival, és az elmúlt időben többször úgy szóltál hozzá, mint aki nem érti a problémát. Ha ez civilizálatlanság a részemről, akkor sajnálom, szerintem nem fogalmaztam durván. Nem tartom előrevivőnek a hozzászólásaidat ezen a kocsmafalon, ez szerintem egyszerű tényközlés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 21:39 (CEST)

Homokóra alkat

Homokóra alkat: nem homokóraalkat (mint az atlétaalkat, lásd OH)? Köszönöm, – Vépi ^vita 2018. október 9., 11:29 (CEST)

De. Jelentéssűrítő összetétel. (Az atlétaalkat egyébként az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel.) – Puskás Zoli ^vita 2018. október 9., 11:49 (CEST)

Na, már ide is begyűrűzik ez a baromság. :-( A cikk mondanivalójával sokkal súlyosabb problémák is vannak, mint a címével. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 11:57 (CEST)

Nem kattintok mindenre csak azért, mert link van benne. Csak a konkrét kérdésre fókuszáltam. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 9., 12:06 (CEST)

@Apród: Szerintem itt most a hangulat nem ok a nagy vidámságra. Csak jószándékúlag írom, neked nem kellett volna most itt megjelenned... Gg. Any^Üzenet 2018. október 9., 12:42 (CEST)

Csak az jutott eszembe, hogyha én használtam csúnya szavakat egy vitalapon, korábban olyant is mondtak nekem adminrészről, hogy nem a sarki kocsmában vagyunk. Apród ^vita 2018. október 9., 12:46 (CEST)

@Apród: Én ezt megértem, de a javaslatom mégis az lenne, hogy a hihihi-vel kezdve (az én hozzászólásomat is beleértve) töröld ki az egészet. Persze, csak ha te is így gondolod... Gg. Any^Üzenet 2018. október 9., 12:59 (CEST)

Aziz Suryal Atiya

MegoldvaPalotabarát ^vita 2018. október 10., 18:22 (CEST)

Sziasztok, segítsetek légyszi mi lehet a magyar átirata az egyiptomi Aziz Suryal Atiya nevének? (Eredeti: عزيز سوريال عطية ) Aziz Szurjal Atija? Előre is kösz Palotabarát ^vita 2018. október 10., 08:21 (CEST)

A WP:ARAB szerint Azíz Szurjál Atía lesz Ogodej ^vitalap 2018. október 10., 17:51 (CEST)

Ogodej kösz szépen! Palotabarát ^vita 2018. október 10., 18:21 (CEST)

Turfán, Turpan kínai város, hogy írjuk magyarul?

Sziasztok, egy kínai város kétféle írásmódja van jelen a Wikipédiánkon: a Turpan meg nem írt szócikkre négy link mutat (kínai neve a A Kínai Népköztársaság prefektúra szintű városai szócikk szerint 吐鲁番市). A minap elkészült Turfán cikkre a Turfan átirányítóval együtt hat link mutogat. Ez utóbbinak a Wikidata szerint van kínai szócikk megfelelője, a zh:吐鲁番市, tehát a kettő (Turpan-Turfán) ugyanaz. Nekem ránézésre a Turfán tűnik jó magyar írásmódúnak, de azért valaki szakértse meg légyszi. Kösz Palotabarát ^vita 2018. október 11., 14:36 (CEST)

A kettő valóban ugyanaz. Hogy bonyolódjon a helyzet: ujgur írással تۇرپان (Turpan), kínai írással: 吐鲁番市 (Turfan), pinjin-átírással Tulufán. Az angol wiki szócikk szerint mindhárom (Turpan, Turfan vagy Tulufan) néven ismert. Kérdés, hogy mi melyiket válasszuk a szócikk címének? – Dodi123 ^vita 2018. október 11., 15:02 (CEST)

Tapasztalatom szerint a meg nem írt cikkekre mutató linkek igen gyakran egyszerű másolmányok az enwikiből. Nem sokkal érnek többet egy ilyen kérdés eldöntésekor, mint a Google. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 11., 15:07 (CEST)

A kérdés itt szerintem nem az, hogy az enwiki szerinti alakot vegyük-e át (ezt egyébként senki nem is állította), hanem az, hogy az ujgur alak átírását, a kínai (han) alak átírását vagy a pinjin szerinti átírást vegyük-e alapul. – Dodi123 ^vita 2018. október 11., 16:47 (CEST)

Mivel a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen található, lakosságának 75%-a (angol cikkből) ujgur, szerintem az ujgur alakot kellene átvenni. - Gaja   2018. október 11., 16:57 (CEST)

Pont most futottam bele egy finn település szócikkébe, amelyik a svéd helységnevet használta, és zárójelben szerepelt a finn név, mondván: a lakosság zöme svéd. Ez, és határon túli magyarlakta települések nevének magyarul szerepeltetése alapján az ujgur név használata nekem jó ötletnek tűnik, ha van támogatottsága mások részéről is, akkor átnevezem arra. Palotabarát ^vita 2018. október 11., 20:03 (CEST)

Lexikonok neve

Kedves Kollégák!

Nem tudom felidézni, hogy volt-e egyeztetés arról, hogy mi a helyes írásmódja a lexikonok, kézikönyvek nevének. (Különös tekintettel maguknak a szócikkeknek a címére; de a folyószövegben való használat is érdekel, familiárisan írhatom-e például hogy a Pallas Nagylexikon szerint, vagy hogy a Franklin-lexikonban jelent meg.) De alighanem volt. Azért merült fel bennem a kérdés, mert egy szócikkben közreműködtem valamikor és most azt látom, kettévált. A két új szócikk címe nem ugyanazt a konvenciót követi, ez azért biztosan nem ajánlható. (Az említett két szócikk a Tolnai világlexikona és a Tolnai Új Világlexikona.)

A Wikipédia Magyar lexikonok összeállítását is megnéztem. Ott is láttam ilyent is, olyant is. Például úgy gondolom, hogy a Budapest lexikon, a Pécs Lexikon és a Magyar sörlexikon címe nem azonos logikával íródott.

A tanácsotok? – Garamond ^vita 2018. október 7., 11:52 (CEST)

Úgy gondolom, hogy a magyar lexikonok is – Könyvek, (ellentétben a Magyar szöveges művek kategória megjegyzéseivel). Ezért a lexikon teljes címét kell cikkcímnek adnunk, a könyvcímekre vonatkozó helyesírással (a kezdőbetű kivételével végig kicsivel: Tolnai új világlexikona. A cikk szövegében – szerintem – az első említéskor vagy csak egyetlen említés esetén a teljes cím szerepeljen, a második és a többi említéskor a szokásos rövidebb cím is megfelelő. (Nem tudok róla, hogy erről lett volna megállapodásunk). – Vadaro ^vita 2018. október 7., 12:37 (CEST)

Jobban meggondolva (lásd a következő szakaszt): a több éven át megjelenő nagy lexikonok könyvsorozatok, azok címe viszont nagy kezdőbetűvel írandó. – Vadaro ^vita 2018. október 8., 21:12 (CEST)

Bocsánatodat kérve: csak a felét fogadom el a véleményednek. Én úgy látom (magán az AkH.¹² köteten kívül is keresgélve álláspontokat, példákat és értelmezéseket), hogy a sorozatok terminust a szabályzat a periodikákra szeretné használni, még ha ezt így nem is mondja ki. Könyvsorozat esetében a (legalább elvileg) nyitott sorozatokra. A lexikonok kötetszáma, tipikusan, a szerkesztésükkor eldől, a mű címe nem kell, hogy úgy intézményesüljön, mint mondjuk egy Időszaki Kiadványok Repertóriuma esetében. Ezért, sajnálattal, mert nekem személy szerint jobban tetszik a nagybetűzős írásmód, a korábbi állásfoglalásodat fogom követni, a későbbit éppen hogy nem érzem kellően meggondoltnak. (A következő szakaszra viszont köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet, valóban ontja a jó szempontokat.)

– Garamond ^vita 2018. október 12., 00:29 (CEST)

Az ISSN cikkben találtam ezt a definíciót: "Sorozatnak minősül az időszaki kiadvány akkor, ha mindig önálló, monografikus művek jelennek meg az egyes részegységekben, és e műveket különböző szerzők írják." Tehát valóban, a Te értelmezésed a helyes. – Vadaro ^vita 2018. október 12., 19:49 (CEST)

Wow, köszönöm szépen! Ezt én nem találtam meg, de még inkább árnyalja a gyűjtögetés útján kialakított szemléletemet. Akkor ehhez igazítom a jövőbeli tevékenységemet. – Garamond ^vita 2018. október 12., 20:24 (CEST)

Részemről rendben. – Vadaro ^vita 2018. október 12., 20:38 (CEST)

Napsugár

Elég biztos vagyok a dolgomban, csak azért dobom fel, mert lesz belőle felhördülés, ha kijavítom. Tehát van a naptömeg (ami így, kisbetűvel és egybeírva benne van az OH-ban), és van a napsugár, amiről jelenleg Nap-sugár alakban van szócikkünk. Ennek a kettőnek a nyelvtani helyzete teljesen azonos, a különbségtétel nem indokolt. Mind a kettő mértékegységként szolgál. Bár alapvetően a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolunk utótagot, a naptömeg sem Nap-tömeg az OH-ban, ugyanis mértékegységként köznevesült. A napsugarat nem a Napnak a sugaraként használjuk, mert akkor kiírjuk, hogy a Nap sugara, hanem más csillagok méretét fejezzük ki benne a Naphoz viszonyítva. Értem, hogy van, aki szeretné látni, hogy a napsugár szó másik jelentésétől különbözik az írásmódja, de ilyen megfontolást a helyesírásunk rendszere nem ismer, ugyanúgy kell írni, és egyértelműsíteni kell. Ellenvélemény? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 11., 08:53 (CEST)

A "napsugár" így leírva mást jelent (=a Nap sugara, fénye), tehát a formális logika nem alkalmazható rá, mivel azzal egy értelemzavaró, kétértelmű kifejezést hozol létre, a jelenlegi egyértelmű ("Nap-sugár") helyett. A "naptömeg" esete csak formailag azonos ezzel, mivel ennek nincsen más értelme, csak ez az egy (=a Napnak megfelelő tömeg). misibacsi*^üzenet 2018. október 11., 12:00 (CEST)

@Bináris:"A napsugarat nem a Napnak a sugaraként használjuk, mert akkor kiírjuk, hogy a Nap sugara,...": ezt Te sem gondolhatod komolyan! A napsugár szót akár írásban, akár szóban sokkal többször használjuk köznapi értelémben, mint csillagászati szakszóként.– Porrima^eszmecsere 2018. október 11., 12:30 (CEST)

Egyáltalán nem beszéltem a köznapi értelméről, csak a csillagászatiról. Olyan könyvet, cikket még nem láttam, ahol a Nap fizikai jellemzőinél ne az a fogalmazás lett volna, hogy mennyi a sugara, hanem az, hogy „a Nap-sugár ennyi és ennyi.” Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 11., 14:03 (CEST)

Misibácsi: „Értem, hogy van, aki szeretné látni, hogy a napsugár szó másik jelentésétől különbözik az írásmódja, de ilyen megfontolást a helyesírásunk rendszere nem ismer.” Továbbra is a helyesírási szabályok talaján álló véleményeket szeretnék látni. Például kimutathatnád az AkH-ból azt a pontot, ami szerint a két jelentésű szavak egyik jelentésének másféle helyesírás jár. Nincs ilyen. A formai azonosság pontosan azt jelenti, hogy azonos a helyesírásuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 11., 14:03 (CEST)

 támogatom Binárisnak van igaza, különös tekintettel a legutóbbi hozzászólásában felhozott érvre. – Winston ^vita 2018. október 11., 17:18 (CEST)

Csillagászati témájú cikkben azért szívesebben olvasnám, hogy egyenlítői sugár. Nem csak mert akkor nem zavar be a köznapi jelentés stiláris értéke, hanem azért is, mert bár a mi napunk lapultsága történetesen roppant kicsi, de ha más csillagokkal hasonlítanánk össze, már pedig a csillagászatban ezt megtesszük, akkor illik azonos fogalmakat alkalmazni. – Garamond ^vita 2018. október 12., 00:49 (CEST)

Tekintve, hogy a Nap tulajdonnév, szerintem megoldaná a helyzetet, ha a naptömeg is Nap-tömeg lenne, de tudom, hogy az OH-val esélytelen szembemenni, szóval szerintem legyen napsugár a Nap sugara akkor, más szavaknak is van gyökeresen eltérő köznyelvi jelentése és nem zavaró (ez ráadásul valószínűleg főleg olyan cikkekben fordul elő, amit nem teljesen laikusok olvasnak.) Persze aki a tudományos értelmében használja a szót, az be kell, hogy linkelje az első előfordulását és akkor egyértelmű, miről van szó. Alensha 2018. október 12., 01:23 (CEST)

A fogalmak tisztázása érdekében.

A "Nap-sugár" fogalom valóban a Nap sugarát jelenti, de ezt sohasem a Nap leírásánál használjuk, hanem kizárólag más csillagoknál, ti. azoknak a sugara hányszorosa a Napénak.

Ugyanígy: a "naptömeg" sem arra vonatkozik, hogy a Napnak mennyi a tömege (hány kg), hanem egy bizonyos másik csillagnak mekkora a tömege a Naphoz viszonyítva.

Tehát mindkét fogalom arányt fejez ki.

Pl. "A Capella tömege 2,5-szerese a Napénak, azaz tömege 2,5 naptömeg". "A sugara 10-szerese a Napénak, azaz 10 Nap-sugár".

Egy sablonparaméter nevéről van szó: Sablon:Csillag infobox.

Én szövegben nem használnám a "Nap-sugár" (pláne nem a "napsugár") kifejezést a félreérthetősége miatt, helyette pl. : "A Nap sugarának tízszerese", vagy: "Átmérője 10 napátmérő". De valami miatt a csillagászatban a "sugár" fogalmát használják és nem az átmérőt.

http://astro.u-szeged.hu/ismeret/bigest.html Egy csillagászati obszervatórium oldala, ahol a "Nap-sugár" előfordul a szövegben.

misibacsi*^üzenet 2018. október 12., 07:05 (CEST)

@Garamond, nagyon jó meglátás, és pont azt támasztja alá, amit mondtam: ezt a szót nem arra használjuk, hogy magának a Napnak a sugarát leírjuk vele. Abban az esetben ugyanis csak a te kiegészítéseddel lenne értelmes. Értelmetlen, hibás fogalmat pedig nem használna a szakma! Ilyenkor érdemes azt a logikát követni, hogy a szakma miért használ mégis egy szót. Azért, mert másképp értelmes. Ez egy mértékegység, amelynek valahol van a definíciója. Mértékegységek: watt, newton, newtonméter, joule, napsugár, siemens... A sor mutatja, hogy a mértékegységek nevét kisbetűvel írjuk akkor is, ha tulajdonnévből származnak, és akkor is, ha tulajdonnévi előtaghoz köznévi utótag tartozik. A naptömeget tehát mértékegységként kell kisbetűvel írnunk, az pedig természetszerűen vonzza a kötőjeltelenítést is (mivel közönséges szóösszetétel). @Alensha,, neked is ez a válasz: azért köznevesül, mert mértékegység. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 08:35 (CEST)

Misibacsi, remekül érveltél az én mondandóm mellett. Te is azt támasztod alá, hogy miért kell a napsugarat a naptömeggel azonosan írni. Az is nagyon jó dolog, ha szövegben körülírod, én is ezt tenném, mert valóban van egy kis sutaság benne. De az már nem teljesen igaz, hogy egy sablonparaméterről beszélünk, hiszen a második mondatomban belinkeltem a szócikket, aminek a címéről és egy fogalom nevéről beszélünk. Egy szakmai weblap pedig nem irányadó helyesírási kérdésben, ezt szerintem számtalanszor tisztáztuk már.

Összefoglalva:

• A napsugár nem magának a Napnak a sugarára vonatkozik, hanem egy mértékegység, amely ugyanúgy nem a szó alakjában hordozza a definícióját, mint a pascal meg a watt meg a méter, hanem valahol definiálva van,
• mértékegységként kisbetűvel és egybe kell írni,
• a napsugár és a naptömeg minden tekintetben azonos jellegű és szerepű fogalmak,
• ezért a napsugár írásmódjára is a naptömeg OH-ban megtalálható írásmódja irányadó.

Ahogy más azonos alakú szópároknál, itt sincs semmi okunk csak a homonímia miatt kétféle írásmódot alkalmazni. Kezdve rögtön magán a sugár szón, amely Nap nélkül is ugyanezt a kettősséget hordozza, mégis ugyanúgy írjuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 08:47 (CEST)

Ez volt az első mondatom: Elég biztos vagyok a dolgomban, csak azért dobom fel, mert lesz belőle felhördülés, ha kijavítom. Lett is. De idáig egyetlen nyelvtani vagy helyesírási érvet sem láttam a nagybetűs és kötőjeles írásmód mellett. Félreértéseket láttam, ezeket remélhetőleg sikerült tisztázni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 08:49 (CEST)

Rendben, elfogadom az érvelést, mert formálisan igazad lehet (bár engem zavar a szó alakjának kétértelműsége), nevezd át a cikket (ha amúgy is javítod a szöveget ). misibacsi*^üzenet 2018. október 12., 15:24 (CEST)

Köszönöm! Tudom, hogy sokaknak hülyén néz így ki, és nehéz elfogadni, de mégis ez lesz szabályos. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 16:15 (CEST)

Zárszóul: ugye tudjátok, hogy vonultak fel az emberek 1986. május elsején? Hát sugárzó arccal. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 16:24 (CEST)

au... Fauvirt ^vita 2018. október 12., 16:25 (CEST)

Days of our Lives

Ennek biztos, hogy jó a címe: Days of our Lives? Nem Days of Our Lives (ha már mindenáron angol linkcíme kell hogy legyen, miközben több magyar szócikkben csak a magyar szócikkcíme szerepel: Ármány és szenvedély lapváltozatai lives nélkül, Életünk napjai lapváltozatai lives nélkül) és nem Days of our Lives? Apród ^vita 2018. október 10., 22:59 (CEST)

Az angol változat mindkét alakot megadja. Wikizoli ^vita 2018. október 11., 08:27 (CEST)

Rendben, akkor nem változtatok rajta. Apród ^vita 2018. október 15., 17:31 (CEST)

Türkisztan

Ebben a cikkben keveredik Türkisztan, Türkistan, Türkesztan, Türkisztán... Köszönöm, – Vépi ^vita 2018. október 12., 06:48 (CEST)

Szerintem a cikk címe a helyes. Jelenleg még cirill írású a kazak nyelv, ezért a cirillből átírjuk a nevet. A cikk címében számomra helyesnek tűnik az átírt alak a kazak cirill alapján, a többit is erre kellene javítani. - Gaja   2018. október 15., 09:51 (CEST)

Köznév egy villa nevében

MegoldvaFauvirt ^vita 2018. október 14., 16:25 (CEST)

Sziasztok! Anno 4,5 éve én írtam meg és azóta nem piszkálta a címét senki, de elbizonytalanodtam, hogy jó címet adtam-e a szócikknek, vagy át kell-e nevezni. Mivel most kapunk hozzá képeket került elém újra és szeretném rendezni. A Patkó-villa a szócikk... és azon morfondírozom, hogy nem Patkó villa lenne-e a helyes... vagy esetleg más...? Segítsetek kérlek, a szabályok megnevezésével. Fauvirt ^vita 2018. október 12., 15:13 (CEST)

Az OH a 220–221. oldalon magyarázza, annak alapján Patkó villa. – Vépi ^vita 2018. október 13., 17:56 (CEST)

Köszönöm, Vépi! Voxfax pár óra múlva a szócikket át is nevezte... én meg igyekszem a többi hivatkozást és említést... Fauvirt ^vita 2018. október 14., 16:25 (CEST)

Budapesti városrészek neve

Átneveztem a Századosnegyedet, Magdolnanegyedet és Orczynegyedet egybeírt formára az AkH.¹² 174. b) alapján, és módosítottam a szintén hivatkozott, de még megíratlan Csarnoknegyed, Ganznegyed, Losoncinegyed és Népszínháznegyed nevét. A Corvin-negyednél azonban megtorpantam, hiszen erre ugyanaz a szabály vonatkozna, viszont már pl. metrómegálló is viseli a nevét. Úgy láttam, az anomália másoknak is feltűnt:

• „A Corvin-negyed írásmód számos tömegközlekedési eszközön, a BKK honlapján is megtalálható. Ettől még „hivatalosan” helytelen: a városrészeket ugyanis elvileg egybe kellene írni, így: Corvinnegyed. Lehetséges tehát, hogy egy helyesírási hiba továbbiakat szül.” (Nyest), ez pedig egy korábbi cikkükre linkel, ami röviden érinti a kérdést.
• „(…) A Corvin köz esetében további „rizikófaktor” lehet a hagyományőrző írásmódú előtag. De ez sem magyarázza például, hogy a Corvinnegyedet – városrész neveként – miért írják kötőjellel, a Corvin sétányt nagy S-sel. (Előbbi témával egy későbbi írásunkban részletesen is foglalkozunk.) Sajnos kijelenthető, hogy a hivatalos helyeken – például a jogszabályokban – sem mindig a szabályszerű írásmód olvasható. Persze mindenhol illene a helyességre törekedni, de a hivatalos szövegekben különösen.” (Magyar Nemzet)
• „87/803. (2014. III. 11.) FNB. Áf.: Korábbi híradások szerint a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszámmegállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. jelzetű rendeletet. Tekintettel a jogszabályban szereplő, eltérő írásmódú névformákra (pl. Palotanegyed, Corvin negyed), egyéb helyesírási hibákra (pl. Hármashatár-hegy, Gloriett telep) stb., a Bizottság javasolja, hogy elnöke ajánlja fel a Fővárosi Közgyűlésnek a földrajzi nevek egységes írásmódjára vonatkozó bizottsági segítséget.” (A Földrajzinév-bizottság határozatai)

Egy hosszabb részlet:

3.1. A Fővárosi Közgyűlésnek a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló rendelete (FővKgy1) a 3. mellékletben felsorolja a budapesti kerületeken belüli városrészek nevét azok pontos kiterjedésével. A hagyományos városrésznevek (pl. Alsórákos, Istenhegy, Lipótváros, Németvölgy, Pestújhely, Sashegy, Tisztviselőtelep, Törökőr) mellé számos újonnan elfogadott név került, mint Infopark, Corvin negyed.

A VIII. kerület a korábbi jogszabályok szerint (FővKgy2) négy városrészből állt, ezek le is fedték az egész kerületet: Józsefváros, Istvánmező, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep (RÁDAY szerk. 2003: 37). Ezt szüntette meg a jelen változtatás azzal, hogy a kerület területét negyedekbe osztották be, melyek megnevezése egy újabban feljövő névtípust képvisel.

Közszói elterjedtsége ellenére a negyed csak ritkán fordul elő a magyar tulajdonnevekben, talán ez is okozhatta a helyesírási bizonytalanságot. A kilenc negyed közül csak a Palotanegyed nevét írták a helyesírási szabályozás vonatkozó pontja (FNH. 3.6.) szerint, a többit külön: Csarnok negyed, Corvin negyed, Ganz negyed, Losonci negyed, Magdolna negyed, Népszínház negyed, Orczy negyed, Százados negyed. (Más kérdés, hogy a metrómegálló nevében egy harmadik, kötőjeles megoldást választottak valakik: Corvin-negyed.) A Józsefvárosban szakvéleményt igényeltek a nevek írásmódja tárgyában, de nem az erre felhatalmazással bíró bizottsághoz fordultak. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvi közönségszolgálata részéről szakvéleményezésre felkért, helyesírási kérdésekkel foglalkozó szakember viszont – az interneten elérhető dokumentum tanúsága alapján – nem tudta elkülöníteni a településrész (városrész) és a közterület fogalmát (JvJav., 4. melléklet), így az írásmódra is alapvetően hibás – és azóta immár széles körben így használt – javaslatokat tett. Valamennyi esetben az egybeírt forma lenne helyes. A fővárosi rendeletben további városrészneveket is kötőjeles írásmóddal határoztak meg az egybeírás helyett, pl. Belső-Ferencváros, Külső-Ferencváros, Hármashatár-hegy, Óbudai-sziget. (Az utolsóról nem tudni, valóban városrészi funkcióban, vagy pedig természetföldrajzi objektumként, rendszerkényszer folytán került a felsorolásba.) Ahol viszont kötőjel kellett volna, különírták: Gloriett telep. A már idézett határozatban (FővKgy2) még helyesen állt a megnevezés. (…)”

A jogszabályi helyek egy-egy nem kellő körültekintéssel megformált alakját akár egy szűk szakmai környezetben ható névalaknak gondolhatnánk. Valójában azonban a legtöbb információs kiadványban, kihelyezett táblákon és az internetes térképi felületek többségén az itteni alakok élnek, ugyanis nemcsak a földrajzi névre, hanem a rendeletben szereplő teljes névalakra értik a hivatalos név kifejezést. Szerencsére találhatunk példákat a jogszabályi hely bátor felülírására is.⁴

⁴  https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pi%C3%B3%E2%80%93Hajta_Vid%C3%A9ke_T% C3%A1jv%C3%A9delmi_K%C3%B6rzet (2016. 11. 21.)

(Mikesy Gábor: Földrajzi nevek a közigazgatásban, Névtani Értesítő)

„Mártonfi Attila, az Osiris-Helyesírás (OH) egyik szerkesztője úgy becsüli, hogy az ő 2004 óta megjelenő kötetükben az eddigi javítások után is maradhatott egy-két tucatnyi véletlen hiba, és reméli, hogy ezekben az esetekben a dolgozatjavító vagy vizsgáztató magyartanárok nem a könyv, hanem az érvényes helyesírás alapján osztályoznak.” (Homokba vésve, HVG). Ha ezt az OH. egyik szerzője elismerheti, akkor a jogszabályi szövegekre miért ne vonatkozna ugyanez az eshetőség, legalább ugyanennyire? Ha nincs belső konzisztencia, akkor még szándékosságot sem gyaníthatunk részükről, így egyértelműen csak tévedésről lehet szó.

Remélem, a fenti módosítások elfogadhatóak a többségnek. De mi legyen a Corvinnegyeddel? Ezek nem is intézménynevek, nem is műcímek, amelyeket még esetleg berakhatnánk a Szándékosan hibás alakban hagyott szócikkek kategóriába. Ádám ✉ 2018. október 15., 17:18 (CEST)

Ezzel egyszer sokat foglalkoztam én is, és a VIII. kerület honalpjának mély bugyraiból akkor elő tudtam keríteni a jegyző figyelmeztetését, hogy itt helyesírási probléma adódhat a városrésznevekkel, meg kell kérdezni az MTA-t. Sőt, azt a levelet is megtaláltam (beszkennelve), amit egy nyelvész írt az önkormányzat megkeresésére válaszul, aki bátran és derűsen bátorította az önkormányzatot a Corvin-negyed név, ill. írásmód használatára. Sőtsőt, még írtam is ennek a nyelvésznek, de nem válaszolt így itt abbamaradt a szál felfejtése. Sajnos nem valószínű, hogy elő tudnám keríteni a nyelvész levelét, de majd keresgélek (ha valaki fellené az önkormányzat honlapján az előterjesztések közt, visítson). Palotabarát ^vita 2018. október 15., 17:29 (CEST)

Magam is csodálkozom, de igaz: megvan a nyelvész e tárgyban írt levele: erről a linkről letöltődő pdf-dokumentum 13. olvalán érvel amellett, hoyg ez a név nem városrészi, hanem inkább közterület-elnevezési formát követ, és eképp is érdemes írni. Szóval ez a magyarázat. Érdekel mások véleménye is. Palotabarát ^vita 2018. október 15., 17:39 (CEST)

"Lóvátett lovagok"

Sziasztok!

Valaki a napokban felhívta rá a figyelmemet, hogy művészeti munkák esetén is nyelvileg helyesen kell írni a címet, azaz a mai helyesírás szerint, tehát nem számít, hogy a könyv címlapján (film főcímében, stb) hogyan jelenik meg.

A fenti cím ezek szerint nem jó, mivel az OH szerint "lóvá tesz" a helyes írásmódja. Vélemények, kinek van igaza? (egy másik műnél kaptam a visszajelzést: Vita:3 : 1 a szerelem javára). misibacsi*^üzenet 2018. október 15., 18:09 (CEST)

@Bináris: szócikke foglalkozik a témával. Úgy látom, ebben az esetben nem muszáj kijavítani, mert az egybeírás-különírás vitatható terület. Például Jókai: Az arany ember c. regénye címét sem javítjuk. Viszont A tanú (film) címe évekig vita tárgyát képezte, hogy a hibásan rövid u-val írt cím javítható-e. Voxfax ^vita 2018. október 18., 07:01 (CEST)

Fax modem

MegoldvaHungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. október 16., 13:30 (CEST)

Jól sejtem, hogy a fax (a Fax modem szócikkben) nem tulajdonnév, azaz nem nagy kezdőbetűvel kéne írni ahányszor csak előfordul? A Fax szócikkben is kisbetűvel van, valamint az ebben a szócikkben található külső hivatkozásokban is következetesen kisbetűs az írásmódja. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. október 16., 03:49 (CEST)

Nem tulajdonnév, és nem is külön szó. Az már 20 éve is faxmodem volt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 16., 07:02 (CEST)

Köszönöm, ennek megfelelően javítottam. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. október 16., 13:30 (CEST)

Arborétum

Sziasztok! A Folly Arborétum nevében az arborétum kis vagy nagy kezdőbetűs? (Földrajzi névnek vagy intézménynévnek minősül?) Az MTA keresője szerint az arborétum földrajzi név. A Magyar Helyesírás nevű oldal két példát hoz (Szarvasi Arborétum, Zirci Arborétum), mindkettő nagybetűs. Az e-nyelv keresője az „Erdészeti arborétum” példát dobja ki. Az Arborétum szócikkben teljes a káosz. Köszönöm, – Antissimo ^vita 2018. október 16., 08:02 (CEST)

Nagybetű az OH szerint is, az erdészeti arborétum szerencsétlen példa. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 16., 08:08 (CEST)

Jó a példa, ha nem tulajdonnév része. Az erdészeti arborétum mint fogalom olyan mintakert, ahol csak erdei növények vannak, termesztett virágok, gyümölcsök nincsenek. Voxfax ^vita 2018. október 18., 07:48 (CEST)

Csehországi járások nevének írása

Megoldva– Porrima^eszmecsere 2018. október 21., 09:58 (CEST)

Nem túl régen volt szó arról, hogy a csehországi járások neveit hogyan kell helyesen írni; egy hozzáértő szerkesztő vállalt is valamit, de most nem találom, talán nem is kocsmafalon volt róla szó. Pl. a Mirošov_(Jihlava_járás) cikk címe "i" nélküli, viszont maga a járás címe már Jihlavai járás, ahogy a település bevezetőjében is olvasható, tehát látótávolságban van az ellentmondás. Tudna-e valaki segíteni? – Porrima^eszmecsere 2018. október 20., 13:28 (CEST)

Több ez, mint gondolnád. Ez a lista évek óta várja a szócikkek százait előzetes egyeztetés nélkül felfosó botgazdát, hogy bottal rendes címükre mozgassa a cseh településeket. Pasztilla 2018. október 20., 13:55 (CEST)

@Pasztilla:Ezt a listát nem ismertem eddig; még lehet meg is csinálnám (AWB-s botom van), csak nem tudom AWB-vel hogyan kell cikket átnevezni. Azonban mégis segítettél, mert így már tudom, hogy mi a helyes írásmód, így a Mirošov-ot kézzel átnevezem. Látom ilyen átnevezés az eltelt két és fél év alatt történt már néhány; ezeknek a listából törlése talán azért lenne jó, hogy csak a ténylegesen módosítandó eseteket tartalmazza, ha egyszer valaki rászánja magát. Kérdés továbbá, hogy ezeknél a településeknél valóban szükséges-e az egyértelműsítés? – Porrima^eszmecsere 2018. október 20., 14:50 (CEST)

Persze, nyugodtan ki lehet szedni. A korábbiakban messzebbről indult a dolog (azaz hosszabb volt a létrehozott és rendberakandó településszócikkek listája), és annak részeként rendeződtek az olyan szócikkek, ahol egyértelműsítési kényszer nem állt fenn. Azaz ezeknél elviekben valóban kell egyértelműsíteni. Az más kérdés, hogy nagyon sok esetben a huwikin nincs kapcsolódó egyértelműsítő lap, csak az interwikikből lehet tudni, hogy egyértelműsítésre van szükség. Pasztilla 2018. október 20., 17:22 (CEST)

@Porrima: Az alsó középső panel Start fülén van egy Move gomb, azzal lehet átnevezni. Sajnos egyenként kell rákattintani a gombra, majd beírni az összefoglalót (bár lehet, hogy megjegyzi; persze ellenkező esetben is ott a vágólap), úgyhogy kevésbé hatékony, mint a szerkesztés. (Még soha nem próbáltam használni az AWB-es átnevezést, úgyhogy közvetlen tapasztalataim nincsenek. Egyszer, évekkel ezelőtt töröltem tömegesen, ami hasonlóan működik, de már eléggé elhalványultak az emlékeim.) – Tacsipacsi ^vita 2018. október 20., 18:08 (CEST)

Köszi, remélem még ma ki tudom próbálni. – Porrima^eszmecsere 2018. október 20., 19:28 (CEST)

@Tacsipacsi:Sajnos nagyon ügyetlen vagyok! Ha forrásnak kiválasztom a Wiki search (title)-t és beírom pl. azt, hogy járás, akkor listát nem csinál. Ha direktben beteszem a listát, akkor nem a cím jelenik meg szerkesztésre, hanem a cikktörzs. Emellett már nincs is jelentősége, hogy a Move gomb szürke... – Porrima^eszmecsere 2018. október 20., 23:20 (CEST)

Úgy tűnik, csak adminoknak működik (?). Az előbb olyan helyen próbáltam, ahol admin vagyok, így nem tűnt fel ez a kissé meredek megoldás. – Tacsipacsi ^vita 2018. október 21., 00:24 (CEST)

Hát akkor ez a feladat megoldatlan marad számomra, de nem nagy baj, mert úgy látom, hogy az átnevezés nélkülem is elkészül. – Porrima^eszmecsere 2018. október 21., 09:57 (CEST)

Minden kéz számít, közel ötszáz lap átmozgatása után az ön-tökön-bökés módozatain gondolkodom már, és még mindig több mint 700 van. Pasztilla 2018. október 21., 10:19 (CEST)

Mivel csinálod, teljesen kézileg? Mert úgy láttam, hogy egy perc alatt 5-6-ot is átneveztél, ami számomra fantasztikus sebesség! – Porrima^eszmecsere 2018. október 21., 14:36 (CEST)

Nem olyan ördöngös, előre megnyitok húsz fülön egy-egy szócikket átmozgatási nézetben, shift+tabbal végig, i betű begépel, ctrl v-ről átnevezési szerköf, enter, shift+tabbel következő fül. Igazából meglep, hogy csak hat van meg 1 perc alatt. :) Pasztilla 2018. október 21., 15:32 (CEST)

Igazából már egy órája töröm a fejem, hogy mi lehet az átmozgatási nézet? Remélem nem valami admin-kiváltság? – Porrima^eszmecsere 2018. október 21., 18:50 (CEST)

Nem. Csak arra gondolok, hogy előre kinyitok cirka húsz lapot megbuherált linkekkel, azaz Excel segítségével listanézetben minden címszó elé beillesztem a lap-átnevezős https://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_%C3%A1tnevez%C3%A9se/ url-t. Pasztilla 2018. október 21., 19:39 (CEST)

Micsoda trükkös! Érdemes volt megkérdezni. Kösz, hogy beavattál a titokba. – Porrima^eszmecsere 2018. október 21., 20:40 (CEST)

Magam sem hiszem el, de tegnap este hatkor még 1225 szócikk volt rossz címmel a főnévtérben, @Akela, VargaA: (bocs, ha mást nem vettem észre) segítségének hála ebből mára csak egyetlenegy maradt. Van még némi bíbelődnivaló belső hivatkozásokkal, de az már hab a tortán. Pasztilla 2018. október 21., 21:00 (CEST)

Szentbékkállai-kőtenger

Helyes ez így kötőjelesen? Vagy csak Szentbékkállai kőtenger? Ogodej ^vitalap 2018. október 21., 11:36 (CEST)

helyes. a kőtenger földrajzi köznév. Pasztilla 2018. október 21., 12:40 (CEST)

Köszönöm! Ogodej ^vitalap 2018. október 21., 12:49 (CEST)

Magyar írás és ábécé

Csak úgy érdeklődők, hogy szüség van két cikkre kb. ugyanarról? Lásd: Magyar írás és Magyar ábécé - Gaja   2018. október 17., 20:01 (CEST)

Semmi. Nem véletlen, hogy a magyar írásnak interwikije sincs, lexikográfiailag értelmezhetetlen fogalom. Pasztilla 2018. október 17., 21:31 (CEST)

@Pasztilla: Szerinted a Régi magyar írást is hozzátegyem, vagy az maradjon külön cikk? - Gaja   2018. október 21., 20:22 (CEST)

Ez a régi magyar írás szintén nem magyar, hanem latin írás, de egyébként a szócikket elolvasva több ponton zavarban vagyok. Mindegy is, itt régi magyar helyesírásról (és írásjelhasználatról) van szó, ami bízvást bedolgozható a magyar helyesírás szócikkébe mint történeti vetület, de ha külön szócikk marad, a címszónak valahogyan erre kellene reflektálnia, nem írásra. Elő kellene bányásznom Keszler írástörténetét, de talán @Bennó:nak kéznél van, és meg tudja nézni, hogy a régi magyar helyesírás (vagy írásjelhasználat) valóban megfelelő címszó ehhez a szócikkhez. Pasztilla 2018. október 21., 20:30 (CEST)

Szerintem egyszerűen magyar helyesírástörténet, annak az akadémiai kodifikáció korszakát megelőző része. Alapvetően a magyar helyesírás része kéne legyen, annak a "Története" c. szakaszához lehetne belinkelni, ha önálló cikkre szorul, a címe pedig A magyar helyesírás története? Bennó^fogadó 2018. október 22., 11:03 (CEST)

@Bennó: Köszönöm, én is így gondoltam átvariálni a dolgot. Nagy lélegzet, aztán majd... - Gaja   2018. október 22., 11:17 (CEST)

Ismét csehszlovák, csak most betűrend

A csehszlovák téma örvén kérdezem. A csehországi községek listája eredetileg a cseh betűrendi szabályok szerint sorolta fel a településneveket, ezt már elkezdtem megpiszkálni, most zavarbaejtően köztes az állapot, de rendbeteszem vagy előre, vagy vissza. Csak hogyan?

A magam részéről a magyar betűrendet támogatnám. Alapvetően azt gondolom, hogy noha – az egy Prága kivételével – cseh településnevekről van szó, miután a magyar Wikipédián vagyunk, a magyar betűrendi szabályok alkalmazásával kellene kialakítani a betűrendet. Az alábbi kis példasorok bemutatják, mennyire zavarbaejtő lehet a cseh betűrend az azt nem ismerő magyar olvasó számára.

Csehül           Magyarul
Prace            Prace
Prackovice       Práče
Práče            Prachatice
Prádlo           Prackovice
Prachatice       Prádlo

Ezen felül a magyar nyomtatású lexikonokban, atlaszokban sem a cseh, hanem az egyszerűsített magyar betűrendi helyüknek megfelelő helyen találhatóak meg a cseh címszavak, igaz, ott más nyelvi címszavak miatt máshogy nem is lehetne megoldható, hogy magyar, cseh, spanyol, albán stb. betűrendeket egyszerre figyelembe vegyenek. Kifejezetten cseh témájú listáink vagy a cseh betűrendet követik (Cseh költők, írók listája), vagy nem követik (Cseh építészek listája, Cseh zeneszerzők listája). A cseh témájú kategórialapokon a „normál” betűrend érvényesül, de ennek technikai oka is van (nem is lennénk képesek a CH betűsöket külön szakaszban a H után megjeleníteni). Mi legyen? Pasztilla 2018. október 22., 16:27 (CEST)

Arról volt egyáltalán egyezség, hogy magyarul a szoros ábécét követjük vagy egynek tekintjük az a/á-t? Én eddig abban a hiszemben voltam, hogy az előbbi. Alensha 2018. október 22., 18:19 (CEST)

Nincs miről egyezségnek lennie, a magyar betűrend szabályai eleve nem tesznek különbséget a-á stb között, csak akkor nézzük, ha a var és vár szó egymáshoz képesti viszonyát nézzük, de a vár megelőzi a betűrendben a vatta szót. Pasztilla 2018. október 22., 18:38 (CEST)

Én úgy gondolom, hogy ha nem csak magyar szavakat/neveket tartalmazó listáról van szó, akkor az általános lexikonszerkesztési alapelvek szerinti rendezést kellene alkalmazni. Természetesen, ha csak magyar listáról van szó, akkor a magyar rendezés szerint rendezzünk. - Gaja   2018. október 22., 23:06 (CEST)

Cseh és szlovák szóvégi y/ý toldalékolása

MegoldvaPasztilla 2018. október 24., 08:41 (CEST)

Lehet (majdnem biztos), hogy ezt túlvariáltam. Ha adott az eredeti tulajdonnév Klatovy vagy Klatový, akkor az -i képző hogyan járul a tőhöz? Ez még egy sima eset, és simán ráhúzhatnánk, hogy ez az y egyelemű, és legyen klatovyi (vagy klatovýi). Sok esetben azonban Semily vagy Liuny az alapalak, és ez természetesen nem a magyar ly vagy ny, azaz szorosan értelmezve a szó végén a magyarban szokatlan betűkapcsolat áll, és úgy gondoltam, helyesebb kötőjelezni, louny-i vagy semily-i, és ha így teszünk, az adott nyelv más szóvégi y-előfordulásainál is dukál a kötőjel. Viszont ez az, amit túlvariálhattam, és ezek is simán lounyi és semilyi Hm? Pasztilla 2018. október 21., 13:44 (CEST)

Az AkH.¹² 217. d. pontja az, ahol ez a "szokatlan betűkapcsolat" fordulat előjön. Itt konkrétan az áll, hogy "ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz". A példáidban (Semily és Liuny) az utolsó hang az 'i', amelyet az y betű jelöl. Ez nem "betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese", ez egyetlen betű, ami ráadásul nem is különösebben szokatlan az írásrendszerünkben. A kötőjeles írásmód tehát nem indokolt; a lounyi és semilyi írásmód a helyes. – Veszprém ^vita 2018. október 21., 14:32 (CEST)

így világos Pasztilla 2018. október 21., 15:29 (CEST)

Kiegészítésként annyit tennék hozzá, hogy a szlovák és cseh szóvégi „ý” ejtése „ij”, azaz például a klatový szó ejtése klatovij. Emiatt indokolt lehet(ne) a kötőjel a Klatovy szócikk infoboxában, ha a járás nevét Klatový-i járásnak írnánk. Az ý viszont jelzős szerkezetet takar (ahogy a magyarban is van Debrecen és a Debreceni járás). A magyar alakban nem használunk kettős jelzős szerkezetet (azaz együtt az eredeti cseh vagy szlovák, és a magyar jelzőt is). Ezért helyes a Klatovyi járás alak (kötőjel nélkül), mert a Klatovy településhez kapcsolódó járás. Tehát a település eredeti szóalakját kell venni, például a Plzeňi kerületet sem Plzeňský-i kerületnek írjuk, hiába Plzeňský kraj a cseh alakja. – Dodi123 ^vita 2018. október 21., 17:04 (CEST)

Még pontosabban, az AkH.¹² 215. utolsó bekezdése szerint. – Pegy22 ^vita 2018. október 21., 17:11 (CEST)

A tévedések elkerülése végett: Klatovy, Louny, valamint Bílý kiejtése a Forvón. Egyáltalán nincs „-ij” hangzásuk, ezek mind a magyar hooszú -í-vel ejtendőek! Ezért tehát itt sem indokolt a kötőjel, akárcsak a -ly és -ny végződésű neveknél. - Gaja   2018. október 21., 18:54 (CEST)

Így van. Az ý egy hosszan ejtett szimpla i, nincs itt semmiféle -ij végződés. – VargaA ^vita 2018. október 21., 19:43 (CEST)

Ezen aztán igazán nem szeretnék vitatkozni, de a Klatovy és a Louny ipszilonján nincs ékezet, ez valóban sima í, de a Bílý esetében én most is ij-végződést hallok (de lehet, hogy csak a fülem nem az igazi). – Dodi123 ^vita 2018. október 21., 21:16 (CEST)

Na jó. Igazatok van, hosszú í. Utánanéztem. Én eddig mindig a fülhallásom után mentem ebben a kérdésben. Ezek szerint részemről ez egy tévhit volt. – Dodi123 ^vita 2018. október 21., 21:28 (CEST)

Köszönöm mindenkinek, holnap sort kerítek rá, és rendet rakok magam után. Pasztilla 2018. október 21., 18:38 (CEST)

Ne felejtsd el, hogy akkor majd a kategóriák között is rendet kellene tenni... - Gaja   2018. október 21., 18:54 (CEST)

Ritkán vagyok slendrián. A rendrakás magában foglalja a belső hivatkozásokat, kategóriákat, wikidata-leírásokat. A Kategória:A Svitavyi járás települései már kész, a többi majd holnap. Pasztilla 2018. október 21., 19:42 (CEST)

Bocs, csak jeleztem. Magam részéről köszönöm a munkád, nem lehetett könnyű... - Gaja   2018. október 21., 20:25 (CEST)

Nem vettem magamra. Pasztilla 2018. október 21., 20:54 (CEST)

@Kobeat: segítségével ez is alakul, a Wikidata már tényleg csak holnap. Pasztilla 2018. október 21., 21:03 (CEST)

A Wikidatán is végigjavítottam, ezzel azt hiszem, ennek a történetnek vége, mindenhol yi szerepel (lounyi, semilyi, rokycanyi stb.). Pasztilla 2018. október 24., 08:41 (CEST)

Orosz birkózók

Van néhány orosz, fehérorosz és ukrán birkózó, akiknek a neve szerintem rosszul van írva és át kellene nevezni a jóra.

1. Zavur Uguev (Заур Ризванович Угуев)
2. Zaurbek Szidakov, (Заурбек Казбекович Сидаков)
3. Zalina Szidakova, (Заліна Черменівна Сідакова) fehérorosz
4. Akhmed Csakaev (Ахмед Османович Чакаев)
5. Viktar Szaszunouszki (Віктар Міхайлавіч Сасуноўскі) fehérorosz
6. Lenur Temirov (Ленур Серверович Теміров)
7. Sztyepan Marjanjan (Степан Маилович Марянян)
8. Okszana Livacs (Оксана Василівна Лівач)
9. Jullia Osztapcsuk (Юлія Анатоліївна Ткач (Остапчук))

A segítséget előre is köszönöm! Engusz ^vita 2018. október 27., 14:26 (CEST)

1. Zaur Rizvanovics Ugujev
2. Zaurbek Kazbekovics Szidakov
3. Zalina Csermenivna Szidakova
4. Ahmed Oszmanovics Csakajev
5. Viktar Mihajlavics Szaszunovszki
6. Lenur Szerverovics Temirov
7. Sztyepan Mailovics Marjanyan
8. Okszana Vaszilivna Livacs
9. Julija Anatolijivna Tkacs (Osztapcsuk)

– Dodi123 ^vita 2018. október 27., 15:37 (CEST)

Kötőjeles vagy sem?

Sziasztokǃ Van egy ilyen kézilabdatorna, hogy IHF Super Globe. Ez a hivatalos neve. Ugye a mi elnevezési szokásaink szerint (is) ilyen esetekben kötőjelezünk, lásd EHF-kupa, EHF-kupagyőztesek Európa-kupája vagy EHF-bajnokok ligája. Vannak azonban ellenpéldák is, igaz mindössze ennyit találtamː EHF Challenge Cup és EHF Klubcsapatok Európa-bajnoksága.

1. Utóbbi kettő is helyes lenne, vagy csak rosszul lett létrehozáskor írva?
2. IHF Super Globe, IHF Szuper Globe vagy valamelyik kötőjeles alakban legyen ennek a magyar elnevezése? – Gerry89 ^vita 2018. október 17., 17:38 (CEST)

Csak ötletelek (mert nagy a csend): az EHF Challenge Cup a cikkben már Challenge-kupa. Ha marad az EHF Challenge Cup, akkor pont így, mert ez az eredeti, angol neve. Ha marad a Challenge-kupa, az is jó így.

Az EHF Klubcsapatok Európa-bajnoksága az UNCAF-klubcsapatok kupája mintájára lehetne EHF-klubcsapatok Európa-bajnoksága.

Az IHF Super Globe jó így, mert ugyanaz az eset, mint az EHF Challenge Cup (eredeti angol). – Vépi ^vita 2018. október 21., 09:07 (CEST)

@Vépi: Sziaǃ Hát nem jött sok válasz, neked köszönöm, hogy állást foglaltálǃ

1. Challenge-kupa
2. EHF-klubcsapatok Európa-bajnoksága
3. IHF Super Globe

Szerinted ezek így akkor jók lesznek? Szerintem ahol lehet és van értelmes alternatíva, ott magyarul adjuk a címet, de az IHF Super Globe-ra nincs alternatívám. – Gerry89 ^vita 2018. október 28., 18:23 (CET)

Az elsőben nem vagyok biztos, mert nem néztem utána, hogy a különböző kézilabdakupák le vannak fordítva vagy sem. Mert ha nem, maradhatna az is EHF Challenge Cup. – Vépi ^vita 2018. október 28., 18:30 (CET)

@Vépi: Le vannak, nagyjából ezek vannak, amiket felsoroltam, plusz a női változatok persze. Mi legyen akkore vele? Nekem mindegy, csak a bevezetőt vagy a címet kell javítani, de én a Challenge-kupa felé hajlok. Gerry89 ^vita 2018. október 28., 18:42 (CET)

Tégy belátásod szerint. – Vépi ^vita 2018. október 28., 19:50 (CET)

Elhunytak születésnapja

(@Voxfax:) Szerkesztői összefoglalóban felmerült, hogy "halottnak nem lehet születésnapja", gondolom arra utalva, hogy a "születésnap" szó jelentése kizárólag abban az értelemben használható, mint születésnapi ünnepség. Bár maga a (forrásolatlan) születésnap szócikk is szinonimaként használja a születési évfordulóra, én nem találok olyan értekezést, stilisztikai kifogásokat, hogy elhunytak esetén ne lehetne ezt a szót használni, pl. hogy a Jókai-díjat a költő születésnapján adják át (az e-nyelv is így használja). Miért jobb az a kifejezés, hogy a "születése évfordulóján", szerintem a születésnap pontosabban kifejezi, hogy mely napról van szó.

Valóban helytelen lenne ilyen esetekben a születésnap használata, amit el kell kerülni/javítani kell a szócikkeben? JSoos ^vita 2018. október 27., 15:23 (CEST)

Különösebben indokolni nem tudnám, de az én nyelvérzékem is azt diktálja, hogy születésnapja csak élőknek van. Pasztilla 2018. október 27., 15:36 (CEST)

Nekem teljesen egyértelmű a kérdés: hogy jönne ki, ha azt mondanánk, hogy idén van Mátyás király 575. születésnapja? Nagyon szerencsétlenül hangzik; idén van Mátyás király születésének 575. évfordulója.

Tavaly Kodály-emlékév volt: 2017-ben volt a zeneszerző születésének 135. illetve halálának 50. évfordulója. Semmiképpen sem mondanám azt, hogy Kodály 135. születésnapja alkalmából volt az emlékév (és azt sem, hogy az 50. halálnapjára). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 27., 15:42 (CEST)

Nézem közben az e-nyelves linket: az valóban megfontolandó, hogy ha nem valakinek az x-edik születésnapjára hivatkozunk, hanem egy adott napra egy évben, akkor esetleg lehetne használni, de én akkor sem születésnapján-t, hanem születésének napján-t használnék (pl: a Jókai-díjat minden évben május 5-én, Jókai Mór születésének napján adják át). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 27., 15:54 (CEST)

Azt értem, hogy az "x. születésnapja alkalmából" rosszul hangzik egyeseknek, csak azt nem értem, miért. Számomra semmivel sem jelent mást, mit hogy a "születésének a napján". Ezek szerint van valami többletjelentése is, amit én nem érzek, csak gondolok, hogy a születésnapi ünnepléssel lehet összefüggésben. JSoos ^vita 2018. október 27., 16:40 (CEST)

Lehet, hogy csak mögé képzelünk valamit, nehéz objektíven megindokolni a dolgot, valóban csak érzés van az eddigi vélemények mögött. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 28., 00:43 (CEST)

Talán az állhat mögötte, hogy általában valamely élő ember kontextusában használjuk a születésnap szót, ezért némileg idegenül hangozhat, ha másképp kerül szóba. Az agyunk tiltakozik, mert a halott emberről a halál, a születésnapról pedig akár a születés is eszünkbe juthat (tudat alatt), tehát: születés <-> halál. Kb olyan, mintha egy mondatban emlegetné az ember az "ízletes" és a "tehénlepény" szót :). Na persze ez kicsit sarkított... de most jobb példa nem jutott eszembe.

Szerintem nem feltétlenül helytelen a születésnap használata halott ember esetében, de sokkal precízebb, ha inkább születési évfordulót vagy hasonló kifejezést írunk, amely mentes az ellentétes asszociációktól. Assaiki ^vita 2018. október 28., 03:27 (CET)

Valóban, amikor az szerepel, hogy az "x. születésnapja alkalmából", ott lehet mondani, hogy a születésnapokat csak a halálig számoljuk, utána már nem, és ebben az esetben talán tényleg jobb évfordulót írni, de amikor az szerepel, hogy valakinek a születésnapján történik valami (díjátadás, koszorúzás stb) ott nem gondolom, hogy ez feltétlenül javítandó lenne. Kíváncsi vagyok, hogy aki tömegesen ilyen javításokat tesz, neki mik lehetnek erre az érvei... JSoos ^vita 2018. október 28., 13:40 (CET)

Dehogyis vagy rá kíváncsi, csak fáj, hogy nem neked jutott eszedbe! Voxfax ^vita 2018. október 28., 14:00 (CET)

Persze, ha nincsenek érveink, akkor az is jó helyette ha személyeskedünk, igaz? JSoos ^vita 2018. október 28., 14:02 (CET)

Nem én kezdtem a „személyeskedést”, de a Többiek elmondták, amit én is tudtam volna. Nekem úgysem hiszel. Én azt tartom: Tanulj tinó, ökör lesz belőled! Voxfax ^vita 2018. október 28., 14:30 (CET)

Semmilyen személyeskedés nem volt a részemről: Te tömegesen szerkesztettél valamit, azzal a felkiáltással, hogy "halottnak nem lehet születésnapja". A fenti példából és a véleményekből, nem az derült ki, amit megpróbálsz következtetni, hogy ne lehetne, hanem az, hogy bizonyos esetekben jobb elkerülni, de más esetekben meg maradhat. (Olyan ez, mint a mely/amely, ami szintén csak érzésre megy...) Milyen jó is lenne, ha a POV szerkesztéseidből tényleg tanulnál, de sajnos nem így van. De ha nincs érved, akkor miért is kellene "hinni" Neked? JSoos ^vita 2018. október 28., 15:34 (CET)

Bocsánat, hogy közbeszólok, de szerintem mindkettőtök jót akar, és azon nemes célért áldozza a szabadidejét, hogy a jobbá tegye a Wikipédiát, ami rengeteg ember számára teszi hozzáférhetővé a tudást és ismeretanyagokat. Ennek sokkal nagyobb kohéziós erőnek kéne lennie, mint az apró részletkérdéseken alapuló széthúzó erőnek, amit a fentebb demonstráltatok. Egy olyan vitában, ahol kicsit mindkét félnek igaza van, elég nehéz igazságot tenni, szinte garantált, hogy a végkifejlet nem fogja elnyerni mindenki tetszését. Nyilván tisztában vagytok vele ti is, hogy nem kifizetődő, ha érzelmeket viszünk bele a vitába, hiszen nem azoktól fogunk logikailag helytálló érveket találni. Érveljünk, tiszteljük a másik véleményét, és fordítsuk konstruktív dolgokra az energiát. Tekintsünk úgy a másikra, mint egy csapattagra :) Assaiki ^vita 2018. október 28., 16:07 (CET)

Amen. Szerintem se keressünk a kákán csomót! Voxfax ^vita 2018. október 28., 16:28 (CET)

Akkor már csak az a kérdés, hogy az keres a kákán is csomót, aki a saját ízlése szerint hibának vélt szófordulatokat javítgat, vagy az aki meg meri kérdezni, hogy ez valóban kerülendő/javítandó nyelvi fordulat-e, hogy tanulni lehessen belőle... JSoos ^vita 2018. október 28., 16:54 (CET)

Mondottam ember, hass, alkoss, gyarapíts! A rossz szomszédság (civakodás) török átok. Anyanyelvet tanulgatni – szép csöndben – sosem késő. Voxfax ^vita 2018. október 28., 17:14 (CET)

Ukrán Szaharov-díjas

Mi a helyes átírása Олег Геннадійович Сенцов filmrendező nevének? (Be kellene írni a Szaharov-díj cikkbe, mint idei kitüntetettet.) – Hkoala 2018. október 28., 08:09 (CET)

Ukránul Oleh Hennagyijovics Szencov, orosz nyelven Oleg Gennagyjevics Szencov. A vezetékneve legalább egyezik. – Rosszkornyifog ^vita 2018. október 28., 08:48 (CET)

Biztos, hogy az i itt is lágyítja a d-t, mint az oroszban? Mert az e pl. nem: Одеса. Voxfax ^vita 2018. október 28., 17:39 (CET)

Lásd itt, itt vagy itt. – Rosszkornyifog ^vita 2018. október 28., 17:44 (CET)

Még jobb ez: WP:CIRILL - Gaja   2018. október 28., 18:00 (CET)

Köszönöm, akkor ez a másik (Воло)ди(мирович)-re igaz. Voxfax ^vita 2018. október 28., 18:08 (CET)

Most írtam be, de akkor javítom. – Vadaro ^vita 2018. október 28., 08:57 (CET)

Nemeš Viktor, Nemes Viktor vagy Viktor Nemeš ?

Sziasztok? Melyiket használjuk? Csak mert két külön címmel is létre lett hozva. Szerintem Nemes Viktor, ha nem magyarosan , akkor meg Viktor Nemeš. Szerintetek? – Gerry89 ^vita 2018. október 28., 18:20 (CET)

Az enwiki szerint magyar nemzetiségű, etnikumú. – Rosszkornyifog ^vita 2018. október 29., 09:44 (CET)

„Van magyar útlevelem, persze. Ismerem a magyar ünnepeket, a nyelvet, a meséket, a történelmet, persze. De épp a történelem hozta úgy, hogy nem Magyarországon, hanem Szerbiában születtem. Nagyon szeretek Zentán élni, szeretem a Vajdaságot, az itteni őszinte és nyíltszívű, segítőkész embereket. Hogy mehetnék el innen olyan egyszerűen? Nekem a Vajdaság jelenti a hazámat. Amikor kicsi voltam, minden más lett volna. Most már nem olyan könnyű váltani. Magyar vagyok, de mindkét országot ugyanúgy szeretem. Egyiket se jobban, egyiket se kevésbé, pontosan ugyanúgy, és ez így van rendjén.” index.hu interjú 2017. Fauvirt ^vita 2018. október 29., 13:10 (CET)

@Fauvirt, Rosszkornyifog: Köszi a válaszokatǃ Közben megoldódott, igen az előbb létrehozott Nemes Viktor alakban maradt meg. Szerintem is ez a helyes. – Gerry89 ^vita 2018. október 29., 18:46 (CET)

A 2018-as Leicester City helikopter-baleset

Megint énǃ Sziasztokǃ Ezen a címen írtam meg a szombati helikopter-balesetről szóló szócikket. Az angol 2018 Leicester City F.C. helicopter crash szócikket vettem fordítási alapul. Azonban valamiért nekem nem tetszik így ez a cím, de azt se tudom mi lehetne magyarul a legjobb.

1. Angol wikinː 2018 Leicester City F.C. helicopter crash
2. Spanyol wikinː Accidente del AgustaWestland AW169 en Leicester en 2018
3. Francia wikin ː Accident d'hélicoptère du King Power Stadium de Leicester
4. Thai wikinː เหตุเฮลิคอปเตอร์สโมสรฟุตบอลเลสเตอร์ซิตีตก พ.ศ. 2561
5. Kínai wikinː 李斯特城足球會直升機墜毀事故
6. Arab wikinː حادث تحطم مروحية ليستر سيتي 2018

Nos, van valami javaslatotok vagy maradhat ez? – Gerry89 ^vita 2018. október 29., 18:44 (CET)

Javaslom elhagyni az évszámot. Ha még lesz egy baleset ugyanott, akkor egyértelműsítő tagként be lehet tenni (2018). – Pegy22 ^vita 2018. október 29., 18:49 (CET)

Vagy csak szimplán leicesteri helikopter-baleset. Ennél pontosabb helyszínt szerintem nem szoktunk megadni címben. Kemenymate ^vita 2018. október 29., 19:01 (CET)

Még annyit, hogy a jelenlegi cím szerintem azt sugallja, hogy a Leicester City, mint csapat szenvedett balesetet. Kemenymate ^vita 2018. október 29., 19:05 (CET)

@Gerry89:, legjobb lenne a leicesteri légibaleset, -i képzővel, névelő nélkül. A magyar nyelv logikája szerint mindenképp ki kell tenni az -i képzőt. Példa: Lockerbie-i merénylet, nem pedig Lockerbie-merénylet, bármennyire is elterjedt az utóbbi. – Rosszkornyifog ^vita 2018. október 29., 19:03 (CET)

Valóban leicesteri légi baleset (különírva) vagy leicesteri helikopter-baleset a legegyszerűbb cím. Pasztilla 2018. október 29., 19:52 (CET)

Köszi a segítséget, leicesteri helikopter-baleset lett. Gerry89 ^vita 2018. október 29., 20:13 (CET)

Stadionok elnevezése

Sziasztok, lenne pár kérdésem a stadionok nevének helyesírásával kapcsolatban (mivel az ide tartozó kategóriák nem igazán adnak támpontot /vagy csak hülye vagyok és nem látom át a logikáját?/):

1. Mindent Nagy Kezdőbetűvel Írunk? (pl Jokohama Stadion)?
2. Mit fordítunk le és mit nem (pl Meidzsi-dzsingú (-?) Baseballstadion vagy Meidzsi-szentély (-?) Baseballstadion vagy Meidzsi-dzsingú jakjúdzsó)?
3. Mikor használjuk a „hivatalos” nevet, és mikor a szponzori nevet (Hirosima Városi Stadion vagy Mazda Zoom-Zoom Stadion Hirosima)? Sillent DX ^vita 2018. október 25., 11:15 (CEST)

Sillent DX csak magánokoskodás: azt írja az akh. 189-190. pontja, hogy ami nem intézménynév, az nagy kezdőbetűs, egyebekben kisbetűs. Ami intézménynév, az csupa nagybetű. Mond is példát, mint:

• Vadszőlő szálloda, de Vadszőlő Szálloda, Sport- és Rendezvényközpont
• Corvin mozi de Corvin Budapest Filmpalota

Most ezzel konkrétan nem vagyunk kisegítve, mert ki tudja, mi az intézményesített neve egy japán stadionnak? A konkrét létesítménynek egyébként már van szócikke Yokohama Arena címen (már ha a kettő ugyanaz). Mindenesetre a Budapest Sportcsarnok nevét még sosem láttam kis s-sel írni, noha a neve valamikor Népstadion és Intézményei volt. Még egy lehetséges tényező: a Kaposvári sportcsarnok kivételével minden wikis cikk nagy s-sel írja a sportcsarnokok nevét. Palotabarát ^vita 2018. november 2., 00:05 (CET)

Enzimek

Sziasztok, azt vettem észre, hogy a wikin többféleképpen írják a rövidítésből származó enzimneveket, például:

• ATP-áz <-> ATPáz
• GTP-áz <-> GTPáz
• DN-áz <-> DNáz
• RN-áz <-> RNáz

Namost az tudvalevő, hogy angolban kötőjel nélkül írják ezeket, de vajon a magyarban mi a helyzet? Az én témával foglalkozó könyveim teljesen kaotikusak e tekintetben, a leggyakoribb eset az, hogy mindkét formát használják (néha akár egy mondaton belül is). Van valakinek ötlete? Assaiki ^vita 2018. október 27., 15:04 (CEST)

Személy szerint a kötőjeles formát preferálom (picit bosszantanak is az anélküli verziók), a 286. pont alapján is a kötőjeles lenne a helyes. ιυlιυѕ aegιdιυѕ ^{Csak szépeket! ッ} 2018. október 27., 15:20 (CEST)

Biztos, hogy a 286-os pont erről szól? Olyan toldalékokat említ, amelyet bármely szóhoz hozzá lehet fűzni, az enzimek esetében viszont az -áz végződés a szó szerves része, pl.:

• DezoxiRibonukleÁZ -> DNáz
• RiboNukleÁZ -> RNáz

tehát a szó egyik fele betűszó (RN), a másik fele pedig szóösszevonásból származik (áz)– Assaiki ^üzenőlapja  2018. október 27., 15:52 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Hmm, igaz. Akkor maradjunk annyiban, hogy nem tudom. :) ιυlιυѕ aegιdιυѕ ^{Csak szépeket! ッ} 2018. október 27., 15:57 (CEST)

Hát igen, ez egy elég speciális eset :) Köszönöm az aláíráspótlást, néha még elfelejtem. Assaiki ^vita 2018. október 27., 16:00 (CEST)

Az OH a betűszókkal kapcsolatos összetételeket vagy toldalékolásokat kötőjellel írja elő, (OH. 402-403 o. ), csak az a kérdés, hogy ez az írásmód összetételnek vagy toldalékolásnak tekinthető-e (pl. DNS-el vagy DNS-molekula)? Úgy gondolom, hogy nem, mivel az enzimek független vegyületek, csak annyiban függnek a névadó molekulától, hogy azokat bontják vagy azokkal lépnek valamilyen módon kapcsolatba (azt hiszem pongyolán valami ilyesmi ). Tehát a rendes neve például a ribonukleinsavval (RNS-sel szemben) ribonukleáz, aminek viszont így nincs is rövidítése. Azaz valahogy erőszakoltnak érzem egy meglévő, eltérő valami rövidítéshez hozzákapcsolni egy olyan végződést ami csak azt jelzi, hogy ez egy ezzel kapcsolatos enzim, de hát a gyakorlat már régen ezt teszi. Szerintem ilyenkor az illető terület saját nomenklatúráját érdemes alapul venni, mondjuk a tudományos életben leginkább mérvadó írásmódot, ha külön előírás erre nincs. Ha ez tényleg annyira kaotikus, akkor talán a kötőjeles változat áll közelebb a magyar helyesíráshoz. Ogodej ^vitalap 2018. október 27., 16:51 (CEST)

Nem tudom melyik forma állna közelebb a magyar írásmódhoz, mert a helyesírási szabályokban van olyan kitétel, ami a kötőjelezést sejteti, van olyan, ami az egybeírást.

Szerintem az utóbbit támogatja a 286./b és a 285. pont szaktudományokra vonatkozó kitétele: https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh

Mi történik, ha nem tudunk egyértelműen dönteni? Akkor mindkét írásmód érvényes lesz, amíg nincs új fejlemény? Assaiki ^vita 2018. október 29., 18:01 (CET)

@Assaiki: Nem látom ezt a szaktudományokra vonatkozó kitételt sehol, mert a 285 pont csak azt írja, hogy „A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is szokás nagybetűkkel írt betűszókkal helyettesíteni, például: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám).” ez pedig egyik sem nem a fenti példa, mert itt ugye ezek toldalékolásáról lenne szó („-áz”). Ha ebben nem sikerül itt megegyezni, lehet szakvéleményt kérni közvetlenül az MTA nyelvtudományi intézetétől, de nekem ebben nincs gyakorlatom, hátha más besegít. Ismétlem, nem zárom ki, hogy a kötőjel nélküli változat a jó, de az is lehet, hogy egyik sem, egyszerűen úgy helyes, ha ezeket kiírjuk: ribonukleáz. Ogodej ^vitalap 2018. október 30., 14:21 (CET)

@Ogodej: Azt hiszem egy kis pontosításra szorul, amit írtam, mert elnagyoltan fogalmaztam.

Az RN-áz/RNáz szó egyik fele betűszó (RN), a másik fele pedig szóösszevonásból származik (áz). A 286./b pontban szintén található ilyen keverék szó: a gyes (gye - szóösszevonás, s - betűszó). Tehát rá lehetne húzni, hogy ez alapján inkább kötőjel nélkül írandó, de a példában a gyes és az összes többi szó kisbetűs, tehát ha csak a 286./b alapján kéne dönteni, akkor a végeredmény "rnáz" lenne. Viszont ha behozzuk a 285. pontot, és a két szabályt együtt értelmezzük, akkor valamennyire igazolható lenne a nagybetűs, kötőjel nélküli RNáz.

Ebben az értelmezésben az "áz" nem egyszerű toldalék, hanem egy szóösszevonás következménye.

A szakvéleményre én is gondoltam már, csak a múltkori kicsit elvette a kedvem, ugyanis a kocsmafalon lévő emberek összeszedettebb és érthetőbb választ adtak, mint a tanácsadó. Ennek ellenére most billentyűt ragadok, és megpróbálom. Assaiki ^vita 2018. október 30., 19:59 (CET)

Az alábbi választ kaptam az MTI tanácsadójától:

Egyértelmű javaslatot sajnos nem tudunk adni ebben a kérdésben, az Orvosi helyesírási szótár sajnos nem közöl a rövidített alakra vonatkozó állásfoglalást. Számomra is – nem szakmabeliként, "kívülről" – az RNáz forma tűnik célszerűbbnek, de érdemes lenne konzultálni olyasvalakivel, aki ismeri a szakmai hagyományokat, írásszokásokat. Azt javaslom, hogy forduljon Bősze Péter professzorhoz, a rövidesen megjelenő orvosi helyesírási szabályzat szerzőjéhez, ő (lévén szakmabeli) valószínűleg fog tudni segíteni ebben.

Azt hiszem, hogy kell még egy mailt írnom. Assaiki ^vita 2018. november 1., 11:51 (CET)

Ahogy korábban írtad, ez nem egy "szokványos" rövidítés, amihez toldalék kerül, ezért szerintem itt az egybeírás lenne a jobb megoldás, kíváncsi vagyok lesz-e újabb feljemény. JSoos ^vita 2018. november 1., 13:33 (CET)

Már meg is jött a válasz Bősze Pétertől:

Köszönöm az érdeklődést. Válasz: ATPáz , RNáz (az "áz" nem toldalék). Polimeráz-láncreakció feltétlen kötőjellel a 6 : 3-as szabály értelmében.

Egyébként a helyesírási útmutató már megjelent - MEDICINA adta ki.

És ha már ő a szerző, akkor feltehetőleg az orvosi helyesírási útmutatóban is így szerepelnek. Ha már billentyűt ragadtam, hogy írjak a professzor úrhoz, akkor feltettem neki a polimeráz-láncreakció kérdést is, mert az is többféleképpen van itt wikin (kötőjeles és anélküli). Assaiki ^vita 2018. november 1., 15:29 (CET)

Louis Cha vagy Jin Yong?

Szép estét kívánok!

Ennek az elhunyt kínai írónak halálhírét Louis Cha vagy Jin Yong néven kell közölni?

Az angol wiki halálozási listája Jin Yong néven közölte, a Gonosz birodalom szócikkben Louis Cha néven van linkelve, a Vu-hszia és Vang Tu-lu szócikkekben Csin Jung néven (a két szócikken belül ez rejtett kínai sablonnal Jin Yong|Csin Jung néven van beleszerkesztve), a Kantoni nyelv#Kantoni anyanyelvű hírességek szócikkszakaszban Jin Yong néven szerepel.

@Pagony, Teemeah, RepliCarter: (persze mások véleményére is kiváncsi vagyok)? Apród ^vita 2018. október 30., 21:49 (CET)

A kínaihoz nagyon nem értek. – Pagony ^foxhole 2018. október 30., 22:00 (CET)

Nem tudtam, elnézést kérek. Apród ^vita 2018. október 30., 22:06 (CET)

A Jin Yong a pinjin alak, a Csin Jung ennek hivatalos magyar átírása. A két alak közül a magyar wikin a Csin Jung alakot kell használni. A kérdés ezek után csak az, hogy az elhunyt kínai írónak az eredeti neve, vagy a közismert írói álneve szerepeljen a halálozási listában? A Louis Cha nem biztos, hogy sokat mond még azoknak sem, akik ismerik a műveit, a Csin Jung alak is furcsa lesz azoknak, akik nem ismerik az átírási szabályokat. Ha szócikk elnevezéséről lenne szó, egyértelműen a Louis Cha mellett tenném le a voksot, és átirányítást írnék mind a Csin Jungról, mind Jin Yongról. Hogy a halálozási listában melyik alak szerepeljen, abban viszont bizonytalan vagyok. Ha ennek nincs akadálya, akkor a legszimpatikusabbnak számomra az tűnik, hogy Louis Cha néven szerepeljen elsődlegesen, és mellette zárójelben megjelenjen a Csin Jung/Jin Yong alak is. – Dodi123 ^vita 2018. október 30., 22:51 (CET)

Az interwiki szerint mindenhol Jin Yong szerepel vagy annak átirata. A Louis Cha seholsem. - Csurla ^vita 2018. október 30., 23:15 (CET)

@Csurla: Viszont az elbizonytalanít, hogy a Gonosz birodalom szócikkét - amiben a Louis Cha név linkelve van - kínaiban alaposan járatos szerkesztő (Teemeah) írta. Akkor a halálozási listában Jin Yong néven legyen linkelve, a Gonosz birodalomban viszont Louis Cha-ként legyen linkelve? Apród ^vita 2018. október 30., 23:36 (CET)

Attól mert én írtam a szócikket, még lehet másképp az író neve, ez egy film szócikke, egy nyúlfarknyi cikkért nem kezdem el ellenőrizgetni, hogy Louis Cha milyen néven írogatott, a forrásban ez szerepelt, ez került a film szócikkébe. Ha Louis Cha néven írt, akkor ez az írói neve. Ha nem ezen a néven írt, akkor kínaiból magyarossal kell lennie és a szócikkben pinjin átváltót kell használni. A Wiki alapján a Louis a Hongkongban felvett angol neve, nem ezen a néven írt. Így szerintem {{kínai|Jin Yong|Csin Jong}} alakban kellene lennie, ha külön szócikke is lesz, akkor a bevezetőben '''{{kínai|Jin Yong|Csin Jong}}''', vagy '''Louis {{kínai|Cha Jin Yong|Csa Csin Jong}}''' ..... kínai író. formátumban kéne szerepelnie. A Gonosz birodalom cikkében is nyugodtan lehet javítani a linkelést. Xia ^Üzenő 2018. november 1., 17:33 (CET)

Köszönöm a segítséget, minden jót, remélem jól csináltam, amikor a halálozási listába és a Gonosz birodalom szócikkbe Csin Jongként írtam. Minden jót mindenkinek! Apród ^vita 2018. november 3., 01:22 (CET)

Gyapotcukor

Létezik ilyen magyar szó, és tényleg ugyanazt jelenti, mint a vattacukor? A Magyar Nemzeti Szövegtár korpuszában csak a wiki cikke szerepel előfordulásként, míg a vattacukor bőven ad találatot. Szaszicska ^vita 2018. november 1., 23:08 (CET)

Az eddig „felhalmozott” :) információk alapján kiszedtem a gyapotcukrot a cikkből. Szaszicska ^vita 2018. november 4., 20:27 (CET)

Tükörfordításként próbált meg az angolból besunnyogni a magyar nyelvbe, mint a hóleopárd. Garamond ^vita 2018. november 5., 11:19 (CET)

Akképpen, hogy

@Bennó, Pasztilla:

Bele készülök vágni a fejszémet az egyik legnagyobb fába... Az OH. 326. oldal utolsó bekezdésében az anélkül, ahelyett, aszerint felsorolás (hol ingadozik a vessző helye a hogy előtt) kimerítő vagy kiterjesztendő? Tehát a Logisztika cikkben a Például ha a [[szállítás]]i költségeket csökkentjük, akképpen hogy ritkábban szállítunk, akkor... helyes a hogy előtti vessző nélkül? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 11:02 (CET)

Illetve problémát okoz még a lévén hogy szerkezet, amire nem találtam egyértelmű iránymutatást. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 12:32 (CET)

Nekem ez egy kicsit izé. A vesszőhasználat alapszabályai döntően mondattani jellegűek, és éppen ez esetben a mondattani helyzet teljesen világos, az utalószóként viselkedő anélkül, ahelyett, aszerint után egy alárendelt mellékmondat következik, amit vessző közé szokunk rekeszteni. Hogy az OH. megállapítja a vesszőhasználat ingadozását, az szép, de hogyan következne ebből bármi, amibe belekapaszkodhatunk? :) Legfeljebb azt mondhatnánk, hogy ide kéne a vessző elvileg, csak nem mindig kerül. Bennó^fogadó 2018. november 5., 13:34 (CET)

Erre tippelnék: Például ha a szállítási költségeket csökkentjük akképpen, hogy ritkábban szállítunk, akkor.... Wikizoli ^vita 2018. november 5., 13:46 (CET)

Ilyeneket nem fogok bottal csinálni, hogy egy másik helyről meg kivegyem a vesszőt, így is meglepően lassú a script futása. Az OH. azt mondja az említett három szónál, hogy az egyik helyre kell vessző. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 14:18 (CET)

Én is erre "tippelek": a költségeket csökkentjük akképpen, hogy - Segéd lehet, ha az "akképpen" helyett "oly módon" is állhatna a mondatban ugyanott, tehát utána kell a vessző, a "hogy" előtt.

lévén hogy / mivel hogy szerkezet: szerintem így jó, vessző nélkül - nem mondatrészeket választ el. misibacsi*^üzenet 2018. november 5., 17:16 (CET)

Az akképpen tényleg dupla kával írandó? Ha igen, az anélkül miért nem dupla N, az amiatt miért nem dupla M? Mi itt a szabály? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hollós Gábor Péter (vitalap | szerkesztései) 2018. november 5., 15:41 (CET)‎

Igen, az AkH12 83. és 84. szakasza magyarázza. – Vépi ^vita 2018. november 5., 20:02 (CET)

Nem nagyon tudok mit kezdeni az OH. hangsúly-eltolódási elméletével, számomra megfoghatatlan. Szerintem – Bennóval egyetértésben – ez merőben szintaktikai kérdés. Amennyiben egy állítmány határozói mellékmondattal bővül, és ezekkel a szerkezetekkel kötünk át a részmondatba, ott a módhatározói kötőszó még az állítmányhoz tartozik, és ezért valóban elhagyhatatlannak érzem a hogy előtti vesszőt. Tehát „Ott sétáltam el anélkül, hogy észrevettem volna”, „Egész hétvégén a lakást takarítottam ahelyett, hogy kipihentem volna magam” stb. Ott érzem magam is idegen anyagnak a vesszőt, ahol nincs állítmány, vagyis a módhatározó a hoggyal együtt egy szintaktikai egységet alkot. „Ott sétáltam el tegnap.” „Anélkül hogy megálltál volna?” Nem mondom, hogy így van, vagy így helyes, de ebben még látok valami rációt. Az biztos, hogy ha állítmány van, akkor valahol vesszőnek lennie kell.

A „lévén, hogy” számomra egészen más eset. A tudván, akarván, lévén stb. határozói igenevek nem az állítmányhoz szervülnek, hanem egy új gondolatsort, egy új részmondatot nyitnak meg, nem érzem kispórolhatónak a vesszőt, az ejtésbeli hangsúlyozás is „kiteszi” a vesszőt, nem mondod együtt egy ívben az állítmánnyal, mint az ahelyett, anélkül stb. esetében. „Egész hétvégén a lakást takarítottam, tudván, hogy jövő héten látogatóink lesznek.” Pasztilla 2018. november 5., 17:36 (CET)

Nos, megtaláltam a forrást arra is, hogy nem az OH. magánvéleménye az egész, meg arra is, hogy a felsorolás csak példálózó jellegű: AkH.¹² 244. d). Nekem is furcsa, de ez van ott. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 18:59 (CET)

Durva egyébként, hogy ez az összetett mondatoknak csak az egyik központozási hibája (a hogy előtti vessző, amit az alsó tagozatban tanítanak – más kötőszavakkal, névmásokkal még nem is foglalkoztam), és az első 160 ezer cikkből máris 3000-et dobott ki hibásnak a bot. Azaz összesen akár tízezer is lehet ebből az egy hibatípusból a 440 ezer szócikkünkből. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 19:09 (CET)

Pilótajáték → Piramisjáték

Javaslom az átirányítás megfordítását: a rendszer a piramisról kapta a nevét, a magyar jogszabály is a piramisjáték szervezését tiltja, a "pilótajáték" csupán egy korai magyar példája volt a piramisjátékoknak.

Korábban már többen javasolták az átnevezést a szócikk vitalapján, nem tudom van-e oka annak, hogy eddig nem történt meg (ellenzést én nem látok). – EniPort  ^eszmecsere 2018. november 6., 00:15 (CET)

•  támogatom Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 6., 06:41 (CET)
•  támogatom – Puskás Zoli ^vita 2018. november 6., 18:53 (CET)
•  támogatom -- Linkoman ^vita 2018. november 6., 18:58 (CET)
•  támogatom – Pegy22 ^vita 2018. november 6., 19:19 (CET)
•  támogatom - Palotabarát ^vita 2018. november 6., 20:23 (CET)
•  támogatom – Rosszkornyifog ^vita 2018. november 6., 20:31 (CET)

Átnevezve, teljesen egyértelmű eset. Alensha 2018. november 9., 01:44 (CET)

Szeressétek Ódor Emíliát!

A cikk címe: Szeressétek Ódor Emíliát! (létrehozója @OsvátA:). A film főcíme (és plakátja): Szeressétek Odor Emiliát!. A forrásokban hol Odor Emília, hol Ódor Emília, de nem Odor Emilia. A kérdés apropója, hogy valaki elkezdte átjavítani Ódort Odorra (és úgy tűnik, igaza van), de mi lesz az Emília/Emiliával? – Vépi ^vita 2018. november 8., 14:26 (CET)

@Vépi: ilyenkor meg kell nézni s film főcímét. Az dönt. OsvátA ^Palackposta 2018. november 8., 15:04 (CET)

Ez nem igaz, mert az A tanunál sem az döntött... - Gaja   2018. november 8., 15:10 (CET)

Én közben javítottam, és átneveztem a film címe szerint [2]. Visszanézve a tanús vitát az egy helyesírási kérdés volt, egy személynév szerintem más eset. – EniPort  ^eszmecsere 2018. november 8., 15:16 (CET)

a filmplakát

Evangélikus templomok elnevezési szokásai

Elkezdtem kialakítani az Evangélikus templom (egyértelműsítő lap)-ot, és azt látom, hogy két fajta elnevezési szokás él egymás mellett párhuzamosan:

• Evangélikus templom (Szolnok)
• Szekszárdi evangélikus templom

Mind a két fajta elnevezésből már most több, mint harmincat találtam. Nem tudom, hogy volt-e korábban már megbeszélés a témában, de ez így elég szerencsétlenül néz ki, hogy egy témán belül két fajta elnevezési szokást követünk (ugyanakkor mindkettőből elég sok van már).

Mit gondoltok, melyik elnevezési forma volna a követendő? Vagy hagyjuk így, ahogy van? – EniPort  ^eszmecsere 2018. november 2., 04:10 (CET)

Ez a kérdés általánosságban érvényes a templomokra, nemcsak az evangélikusokra. Volt már megbeszélés róla, volt próbálkozás az egységesítésre. Nem hiszem, hogy érdemes megpiszkálni. – Vépi ^vita 2018. november 2., 14:03 (CET)

Itt van a legutóbbi javaslat: Wikipédia-vita:Elnevezési szokások#Templomok, Rlevente indítványozta 2013-ban. Ha valaki újra megpróbálkozna vele, akkor nem nulláról kellene kezdeni. – Hkoala 2018. november 2., 16:53 (CET)

Ennek az egyértelműsítő lapnak egyébként mi értelme? Tipikusan kategóriába való. Alensha 2018. november 8., 19:48 (CET)

@Alensha: Teljesen igazad van, kevés gyakorlati haszna van . Ami miatt mégis jó, hogy van:

1. Az Evangélikus templom szócikknek mutatnia kell valahová
2. Így, hogy létre lett hozva az alapalak és az egyértelműsítő lap (eddig ezek nem voltak), így más már nem esik abba a hibába, hogy egy település evangelikus templomáról ír Evangélikus templom cím alatt
3. Így vizualizálva a párhuzamosan használt elnevezési módszereket talán többünk számára is zavaró, hogy a korábbi beszélgetés elhalt, és a temlomok egyértelműsítése nincs szabályozva az elnevezési szokások között.

Plusz biztos van valahol egy olyan szabály, hogy ha egyértelműsített címeket használunk, akkor kell hozzá egyértelműsítő lapot is csinálni. De ezt most nem kerestem vissza, csak tippelem. – EniPort  ^eszmecsere 2018. november 8., 23:04 (CET)

@EniPort: Hááát, azért most a lelki szemeim előtt felrémlett, hogy elkészül a Katolikus templom cikk is, amiből csak Magyarországon van vagy ötezer (~3450 település mindegyikén legalább egy és a városokban több is), meg azért külföldön is van egy pár. Én is gondolkoldtam azon, hová lehetne átirányítani az egyértelműsítetlen címet, de szerintem az egyházéra elég lenne. Alensha 2018. november 9., 01:37 (CET)

@Alensha: Hát én nem ragaszkodok az átirányító laphoz, ez valóban jó ötlet, hogy az adott egyházra (vagy akár a templomra) irányítsuk az alapalakot.

Viszont az elnevezési szokásokat jó volna tisztába tenni. A múltkori megbeszélés inkább az egyértelműsített formát preferálta, de a WP:FOK első mondata: "Amikor az illető témakör névkonvencióinak nem mond ellent, igyekszünk a címet a nyelv hajlékonyságát kihasználva pontosítani. Például: Kanada földrajza, és nem Földrajz (Kanada)", ami szerintem azt jelenti, hogy ne az Evangélikus templom (Pécs) hanem a Pécsi evangélikus templom formát használjuk. – EniPort  ^eszmecsere 2018. november 9., 02:24 (CET)

egyébként simán lehetne olyan cikk is, hogy keresztény templom, mert van egy rakás jellegzetességük, amit nem az általános templom cikkben kellene kifejteni; a mecset meg a zsinagóga is külön cikkben van, arról nem tehet a keresztény templom, hogy magyarul ugyanazt a szót használjuk rá, ami összefoglaló neve az istentiszteleti helyeknek (csomó más nyelven nem, a en:Church (building)-nek például nincs is magyar interwikije emiatt). Az egységesítésben igazad van. Alensha 2018. november 9., 13:06 (CET)

Én az utóbbi formát támogatnám: Pécsi evangélikus templom Szajci ^pošta 2018. november 9., 13:22 (CET)

És ahol van valami elterjedt neve? Miskolcon pl. belvárosi evangélikus templomnak hívják. Alensha 2018. november 9., 18:20 (CET)

Miskolci belvárosi evangélikus templom? Szajci ^pošta 2018. november 10., 15:42 (CET)

Ami nem része a köznyelven használt nevének, azt zárójelben szoktuk utánaírni, zárójelben itt is utána van írva, hogy Miskolc (bár egyelőre fölöslegesen, eddig nem derült ki, más városban van-e olyan, amit konkrétan így hívnak). A „miskolci belvárosi evangélikus templom” már erőltetett lenne, ráadásul az egységesítés nevében jöhetne utána a „győri nádorvárosi evangélikus templom”, a „budapesti fasori evangélikus templom” és a „miskolci diósgyőri vasgyári evangélikus templom”, ezek meg borzalmasan hangzanak.

Szerintem az jó megoldás lenne, hogy ahol a településnek egyetlen temploma van egy felekezetből, ott a településnévi evangélikus templom formát használjuk, ahol van más elterjedt neve, ott meg azt (szükség szerint zárójellel egyértelműsítve). A katolikus templomok keményebb dió, mert ott sok van egy átlagos településen is és vagy a titulusuk alapján ismerik őket, vagy nem… Alensha 2018. november 10., 17:31 (CET)

 megjegyzés már a „diósgyőr-vasgyári” is túlzás, itt ezt simán vasgyáriként ismerik, bár legalább egymás mellett vannak a kategóriában a diósgyőrivel. Alensha 2018. november 10., 17:33 (CET)

Alensha, rendben, akkor támogatom a te javaslatodat! :) Szajci ^pošta 2018. november 11., 12:23 (CET)

@EniPort: mit gondolsz? Szajci ^pošta 2018. november 11., 12:24 (CET)

Teljesen egyet értek Alenshával. Csak jó volna ezt a gondolatot valahogy "archiválni", mint követendő elnevezési szokás az evangélikus templomok esetében. Viszont ez azt jelenti, hogy az egyértelműsítő lap első felén lévő templomok átnevezendőek, ugye?

A katolikus templomok más eset: ott úgy tapasztalom mindegyik el van nevezve valakiről. – EniPort  ^eszmecsere 2018. november 11., 19:47 (CET)