Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív168

---

« előző

163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173

következő »

Minden színész színművész?

Mármint az egyértelműsítésnél. Van valamilyen megállapodás, hogy kit egyértelműsítünk színésszel és kit színművésszel (pl. végzettség függvényében)? Emiatt kérdem: Molnár Anikó (1983) színésznő. Köszönöm, – Vépi ^vita 2019. szeptember 27., 06:24 (CEST)

Kicsit off, de az évszám biztosan nem kell bele. Meg a szócikk is csak egy felsorolás, folyószöveg nélkül. Nem csak kimásolták valahonnan? Kemenymate ^vita 2019. szeptember 27., 08:46 (CEST)

Az évszám természetesen nem kell. A kérdés az, színész vagy színművész (az egyértelműsítés). A cikk tartalma: igen, minden hibája megvan, de indult már cikk ilyen állapotból, és eljutott valahova. Csak érdekelje a téma a szerkesztőket. – Vépi ^vita 2019. szeptember 27., 08:52 (CEST)

Én csak ezt találtam: Wikipédia:Szavazás/Színész(nő), 2014. május, másodszor -- ato ^vita 2019. szeptember 27., 09:10 (CEST)

Csakis "színművész" használandó egyértelműsítésnek, az ato által idecitált szavazás betűje és szelleme is ezt mondja. Igaz, hogy ott a nemi megkülönböztetés miatt szavaztunk, de fel sem vetődött, hogy valakit színésznek tituláljunk. Amit találtál, egy kezdő tegnapi próbálkozása, tehát nyugodtan el kell járni vele (átnevezni, javítani, formázni), és a szokványnak megfelelő állapotot kialakítani. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. szeptember 27., 09:16 (CEST)

Adelin

I. Henrik angol király fiatalon elhunyt fiáról III. Vilmos normandiai herceg címmel van cikkünk, de őt gyakran emlegetik Vilmos Adelin (angolul en:William Adelin vagy William Ætheling) néven is, a róla szóló cikk első mondatában pedig „III. (Adelin/Atheling) Vilmos” néven fut. A Wikipédián kívüli Google-találatok között is előfordul az Adelin Vilmos név. A tények közé tartozik még, hogy magyarul az Adelin női név, valamint az, hogy az enwiki en:Ætheling szócikke szerint az Adelin az Ætheling latinizált változata, és nagyjából azt jelenti, hogy trónörökös.

Ezek után nekem nem világos, hogy ezt az Adelin-dolgot hogy kell igazából írni. Vilmos Adelin (két keresztnév)? Adelin Vilmos (az Adelin vezetéknév)? Esetleg Vilmos adelin (az adelin méltóságnév)?

Malatinszky ^vita 2019. szeptember 25., 22:13 (CEST)

Szerintem maradjon, ahogy van. Az Ætheling egy cím ("trónörökös herceg"), ha ezt elkezdjük használni, akkor más népeknél is kéne, mondjuk a japán Kako japán hercegnő cikkcímében akkor denkának kellene hívnunk, mert ez a nem trónörökös hercegek/nők titulusa. Attól mert egy régi titulus az Adelin, attól még titulus. A cikkben meg lehet említeni, hogy így is nevezik angol nyelvterületen, de hacsak valami komoly magyar nyelvű forrásban nem hivatkoznak így rá, én nem változtatnék a cikken. A neten blogokon, fórumokon említik így (ami szerintem puszta tükörátvétel az angolból). Xia ^Üzenő 2019. szeptember 25., 22:44 (CEST)

Sajnálom, úgy tűnik, nem fogalmaztam világosan. Az ifjú herceget saját cikkében „III. (Adelin/Atheling) Vilmos” néven említjük, apja cikkében „Vilmos Adelin”, a haláláról szóló cikkben „Vilmos Adelin (William Adelin)”, az I. Vilmos flamand gróf cikkben „William Adelin” néven szerepel. Ebben a káoszban szeretnék rendet vágni. - Malatinszky ^vita 2019. szeptember 25., 23:06 (CEST)

Szerintem mindegyik cikkben legyen III. Vilmos normandiai herceg néven, és a saját cikkében legyen csak megemlítve az Adelin/Atheling, esetleg egy rövid magyarázattal, hogy mit jelent. Xia ^Üzenő 2019. szeptember 26., 17:09 (CEST)

Köszönöm a választ. --Malatinszky ^vita 2019. október 1., 02:59 (CEST)

Xenákisz vagy Xenakis

Adott egy görög születésű, görög–francia állampolgár, Iannis Xenakis vagy Jánisz Xenákisz. Linkjeink és külső említések fele-fele arányban oszlanak meg a két írásmód között, a publikum belátására bíznám, mi legyen. Pasztilla 2019. szeptember 27., 20:29 (CEST)

Szerintem ez teljesen a Stravinsky esete, azaz úgy jó a szócikk címe, ahogy van, a görögből átírt névalakról való átirányítás csupán egy pluszpont. Joey ^{üzenj nekem} 2019. szeptember 28., 01:05 (CEST)

Ld. még Jánisz Kúrosz / Yiannis Kouros, aki görögnek született, de ma már ausztrál. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. szeptember 28., 23:10 (CEST)

Kúrosznál az infobox alapján kettős állampolgár. Ha valaki megtartja az eredeti állampolgárságát, akkor nehezen mondható el, hogy a nemzeti, nyelvi identitásáról lemondott. Ez esetben pusztán a lakhelye alapján nem gondolnám jogosnak a görög átírás más (angolos) változatát. – LA^pankuš 2019. szeptember 29., 10:09 (CEST)

Vasziljevszkij

MegoldvaLeírtak szerint: Akela ^vita 2019. október 1., 09:40 (CEST)

Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij-t szeretném visszanevezni Alekszandr Mihajlovics Vasziljevszkij-re, 2011-ben nevezték át, WP-CIRILL-re hivatkozva, de véleményem szerint a „Vasziljevszkij” (j-vel) a helyes. Akela ^vita 2019. szeptember 29., 22:26 (CEST)

Az a helyzet, hogy az oroszban van két nagyon hasonló helyesírású, de egy picit mégis különböző vezetéknév: a Васильевский és a Василевский. A különbség az, hogy az első alakban lágyjel van az л után, a másodikban nem. Ezt az átírásban úgy tükrözzük, hogy az előbbit Vasziljevszkijnek, az utóbbit Vaszilevszkijnek írjuk. A tábornok, akit itt említesz, Василевский, lágyjel nélkül, tehát a szócikk címe jó úgy, ahogy van.

A ruwiki alapján úgy tűnik, a Василевский jóval gyakoribb, mint a Васильевский.

Az átírási szabály általában az, hogy a е csak szókezdő pozícióban, valamint lágyjel és keményjel után lesz je, különben e-nek írjuk át.

--Malatinszky ^vita 2019. szeptember 29., 22:38 (CEST)

Bízhatnál bennem, Akela. :) – Pagony ^foxhole 2019. szeptember 29., 22:48 (CEST)

Megrázó, amikor a biztosnak tudott tudás nem bizonyul annak. :) Akela ^vita 2019. szeptember 30., 06:37 (CEST)

Szabó László egyértelműsítése

Sziasztok, Szabó László amerikai nagykövet cikkcímének egyértelműsítéséhez kérek segítséget (en:László Szabó (diplomat)). Tudni kell róla, hogy eredeti végzettsége orvos, de élete jelentős részében gyógyszercégeknél volt menedzser (1993-2014-ig), utána lett gyors egymásutánban államtitkár, miniszterhelyettes, majd végül 2017-ben nagykövet, tehát nem olyan karrierdiplomata, akiket a (diplomata) egyértelműsítővel szoktunk jelölni. Természetesen létezik másik Szabó László (diplomata) is, akiről azonban azt sem tudni mikor született, de biztos, hogy a két személy nem ugyanaz. A Szabó László (orvos, 1965) elég pontatlan, hiszen a végzettsége ugyan valóban az, de csak három évig praktizált. A Szabó László (diplomata, 1965) még kevésbé esszenciája az életének, hiszen csak két éve nagykövet, korábban gyógyszergyárat igazgatott. Eredetileg a Szabó László (orvos, diplomata) egyértelműsítőt szántam az amerikai nagykövet Szabónak, de ez meg elég szokatlan. Kösz a tippeket előre is. Palotabarát ^vita 2019. október 1., 20:50 (CEST)

Orvosként, menedzserként, államtitkárként, miniszterhelyettesként amúgy nevezetes lenne? Ha nem, akkor mégiscsak a (diplomata, évszám) vagy (nagykövet) lenne a megfelelő egyértelműsítés. – Hkoala 2019. október 1., 21:21 (CEST)

Hakim Ziyech

Sziasztok! Egyszer már téma volt, de akkor nem jutottunk dűlőre. Hakim Ziyech nevét átírásban nem Hakim Zijesnek kellene írnunk? Közvetítések alatt is így mondják, illetve így írja a magyar sportsajtó. Pl: [1] – Gerry89 ^vita 2019. október 3., 09:23 (CEST)

@Mr. Tama: Utóbbi alakban - szerintem helyesen - hozta létre a szócikket, de @Kisdongo: átnevezte az angolos írásmódra. – Gerry89 ^vita 2019. október 3., 09:25 (CEST)

 megjegyzés A Ziyech nem angolos írásmód, hanem franciás (ami nem meglepő, hiszen Marokkó francia gyarmat volt). A francia kiejtésnek megfelelően a szóvégi ch-t s-nek olvassuk ki. --Malatinszky ^vita 2019. október 3., 19:35 (CEST)

A WP:ARAB szerint a ش egyértelműen "s" a név utolsó betűjeként. De vannak itt nálam kompetensebbek is az arab nevek átírása terén. – Dodi123 ^vita 2019. október 3., 10:31 (CEST)

Hollandiai Drontenben született, úgyhogy arab átírás szempontjából indifferens, mivel nem kell átírni. Egyébként tényleg 's' lenne Ogodej ^vitalap 2019. október 3., 10:36 (CEST)

@Ogodej: Rijad Mahrez, Nadír Belhádzs, Karím ben Únesz, Fuád Bugerra, Fauzi Gulam, Szofjan Amrabat, Marván as-Samáh, Szofiane Bufal, Mubárak Busszufa. Csak találomra pár név. Ők akkor hogyhogy át lettek nevezve? – Gerry89 ^vita 2019. október 3., 18:44 (CEST)

Igen, annak idején több listát átírtunk azzal, hogy minden esetben meg kell nézni, hogy ki hol született, és csak azokat átírni, akik a megfelelő arab nyelvű országból, azaz az átírást igénylő országból származnak. Ezt vitalapján is kihangsúlyoztam, illetve most ahogy nézem, pl. Mubárak Busszufa vitalapján is szerepelt ugyanez, ám itt rövid polémia alakult ki, hogy ezeket egységesíteni kellene, mivel pl. egy Európában született Marokkóban játszó futballista ott lett híres stb. @Joeyline:, @Gaja: (és sokan mások) mi a véleményetek? Most tényleg káosz van, Gerry felvetése jogos, viszont túlnyomó részben tartottuk magunkat az eredeti, tehát a születési helyet alapul vevő szabályhoz. Ogodej ^vitalap 2019. október 3., 19:22 (CEST)

Szerintem: aki európai országban született és európai állampolgársága is van, az ne legyen átírva, a többit meg írjuk át. Nem szabadna ezt egységesen kezelni, hiszen a helyzet sem egységes. - Gaja   2019. október 3., 19:30 (CEST)

Mindenesetre ha végül mégis az arabból írjuk át a neveket, akkor le kellene ellenőrizni, hogy azok az átírások megfelelnek-e a WP:ARAB-nak. Például a fent felsoroltak közül Szofjan Amrabat és Szofiane Bufal keresztneve arabul egyaránt سفيان, tehát a Szofjan és a Szofiane közül legalább az egyik helytelen átírás. -- Malatinszky ^vita 2019. október 3., 19:35 (CEST)

A Forvo szerint Szofjan vagy Szofjen a kiejtése, így szerintem a Szofjan a megfelelő átírt alak. - Gaja   2019. október 3., 20:09 (CEST)

Igen, de ha WP:ARAB (márpedig annak kellene lenni), akkor lehetne Szofján Búfál, mert ezek hosszú magánhangzók, illetve Szofján Amrábat. Ogodej ^vitalap 2019. október 3., 20:27 (CEST)

Igazad van, módosítok: Szofján lenne a helyes átírt alak (a második szótag a hangsúlyos). - Gaja   2019. október 3., 20:32 (CEST)

@Ogodej, Gaja: Igen, ezzel teljesen szinkronban van, ahogy nálunk kiejtették a nevüket. Azaz Szofján Búfál és Szofján Amrábat. Épp ez alapján "húznék" a Hakim Zijes alak felé. Nekem nagyon idegen az y használata pl., ha már átírás, de ugye a mi abécénk a ch-t sem ismeri. Bár ez utóbbi nem igazán "tudományos" megközelítés. Gerry89 ^vita 2019. október 3., 21:31 (CEST)

Bocsánat, de én csak ilyenkor, késő éjjel kerülök gépközelbe (ahogy a legutóbbi wikitalin is jeleztem ), úgyhogy részben már meg is lettek válaszolva azok a dolgok, amik miatt megszólítottak.

No de a lényeg: igen, aki (Nyugat)-Európában született, azaz alapból átírást nem igénylő országban, az mégha aztán egy észak-afrikai arab ország nemzeti válogatottjának tagjaként lett is wikinevezetes, azt nem kell átírni, hanem megtartjuk a szülőország latin betűs névalakját! Különösen tartjuk ehhez magunkat, ha az illető megtartotta az európai országbeli állampolgárságát, pláne ha még szerepelt is az európai ország korosztályos válogatottjában (gyakran van ilyenre példa, akik aztán nem férnek be a francia, a holland vagy a belga felnőttcsapatba, és így a marokkói, algériai, tunéziai, stb. válogatottságot választják). Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 4., 01:19 (CEST)

@Gerry89: Egyetértve Joey fentebbi hozzászólásával, azért, ha már ott van arab írással a neve, esetleg fel lehetne tüntetni a bevezetőben a magyar átírást is, pl. itt Hakím Zijes. Ogodej ^vitalap 2019. október 4., 07:44 (CEST)

+1 Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 4., 09:56 (CEST)

@Ogodej, Joeyline: Akkor legyen így, bár kibogozhatnánk akkor ezt a gordiuszi csomót, és rendbe tehetnénk ezeket az átnevezéseket. – Gerry89 ^vita 2019. október 5., 18:54 (CEST)

Egyetértek azzal, hogy rendbe kellene tenni ezeket a cikkeket. Első lépésként át kellene nevezni a fent felsorolt cikkeket a születés szerinti országban hivatalos, latin betűs névalakra. --Malatinszky ^vita 2019. október 6., 16:14 (CEST)

+1 Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 12., 06:10 (CEST)

aikidó művelője?

Hogy hívjuk magyarul az aikidó művelőit? Aikidózó? a Cselgáncsozó mintájára? Angolul aikidoka, a judoka mintájára (ami cselgáncsozó magyarul). Egyértelműsítéshez kell. Köszönet. Xia ^Üzenő 2019. október 8., 13:47 (CEST)

Vagy a karateka mintájára, ami a köznyelvben inkább karatés. – Pagony ^foxhole 2019. október 8., 14:05 (CEST)

Az aikidóson kívül más változatot még nem hallottam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 8., 14:08 (CEST)

Akkor most melyik? Aikidós vagy aikidózó? Xia ^Üzenő 2019. október 8., 16:29 (CEST)

+1 aikidós. – Winston ^vita 2019. október 8., 20:08 (CEST)

Köszi. Xia ^Üzenő 2019. október 8., 20:38 (CEST)

Résztvevő vs részt vevő

Sziasztok! Sok sportos szócikkekben látom mindkét módon; résztvevő csapatok, részt vevő csapatok. Most melyik a helyes? Én egybeírva használom, szerintem ïgy kell írni. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 17:18 (CEST)

Melléknévként külön (részt vevő csapatok), főnévként egybe (a résztvevők). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 17:24 (CEST)

Kiegészítés: az OH. külön kiemeli, hogy a gyűlésen részt vevők az első esetbe tartozik, így már melléknévnek számít. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 17:27 (CEST)

@Bináris: akkor ha jól gondolom, nem csak a gyűlésen, hanem az adott sportversenyen is részt vevők lesznek emiatt, azaz külön kell írni. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 17:30 (CEST)

Igen, ha nem magában áll. De a verseny résztvevőit már így kell írni. Nem egyszerű... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 17:39 (CEST)

Akkor gyakorlatilag egy ilyen szövegkörnyezetben/szócikkben mindkettő lehet helyes. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 17:48 (CEST)

Talán segít, ha belegondolsz, hogy a résztvevő/részt vevő kifejezés milyen kérdőszóra válaszol az adott mondatban. Ha a kérdőszó a milyen?/milyenek? akkor melléknévről (melléknévi igenévről) van szó, és különírjuk a két szót. Ha kérdőszó a ki?/mi? (vagy annak valami ragozott alakja), akkor főnéről van szó, amit egybe kell írni. Tehát: Milyen csapatok? A részt vevő csapatok. Kik sorakoztak fel a startnál? A résztvevők. --Malatinszky ^vita 2019. október 16., 18:17 (CEST)

Még arra érdemes figyelni, hogy a részvevő tök mást jelent (részvéttel teljes; pl.: részvevő szívvel gondoltam rád nagybátyád temetésén), és mindig egybeírandó. --Malatinszky ^vita 2019. október 16., 18:21 (CEST)

Mind a kettő lehet helyes, de egy adott helyzetben egyszerre csak az egyik. Tehát az eredeti kérdésedben a részt vevő csapatok biztosan különírandó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 19:07 (CEST)

@Malatinszky, Bináris: Malatinszky, igen, én is ezen gondolatmenet szerint írtam egybe, de akkor hibásan. Bináris, akkor írhatok akár a botgazdáknak is, hogy a résztvevő csapatok legyenek mindenhol részt vevő csapatok? Ma mindkettővel találkoztam focis és birkózós meg más egyéb sportrendezvényes szócikkekben is. Egységes lenne akkor. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 19:35 (CEST)

Majd megcsinálom valamelyik nap, megvan rá a javítócsomagom, csináltam már máskor is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 21:52 (CEST)

Magyar Kupa-győztes avagy magyar kupa-győztes

Sziasztok! Nem először kerül ez a téma elő és ezt is sokszor látom kisbetűvel leírva, igaz csak egy szerkesztőtől, így: magyar kupa-győztes. Meggyőződésem, hogy ez így helytelen.

• Magyar Kupa-győztes, Magyar Kupa-döntős és a többi, bármely ország kupasorozatáról beszélünk. Pár példa ezekre: NSO, 1621 találat, m4sport.hu-n, Spanyol Kupa, NSO, 56 találat, Olasz Kupa, NSO, 311 találat. Tehát. Ez a szókapcsolat azt fejezi ki, hogy az illető sportoló vagy a szóban forgós sportklub megnyerte az adott éveb az adott ország kupáját.

• Ez így, hogy magyar kupa-győztes szerintem helytelen. Nektek mi a véleményetek? – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 14:13 (CEST)

•  megjegyzés Esetlegesen olyan van, hogy magyar kupagyőztes, de egész mást jelent és biztos nem kell kötőjelezni. Pl: XY magyar kupagyőztes labdarúgó/kézilabdázó/vízilabdázó. Itt a magyar a sportoló nemzetiségére utal, a kupagyőztes meg egy jelző. Itt természetes a kisbetű, de ezt viszont így kell írni: kupagyőztes, és nem kupa-győztes. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 14:17 (CEST)

- megjegyzés Még pici keresgélés után ami eszembe jutott, ha az adott sorozatot kiíró és lebonyolító szerv (MKSZ, MLSZ stb.) Magyar Kupának hívja a sorozatot, még trófeára is ezt vési rá, akkor szerintem csak Magyar Kupa-győztes lehet valaki. Bár ez nem igazán nyelvi megközelítésű álláspont. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 14:49 (CEST)

•  megjegyzés-- Remek példa a fenti vitához is. Egyetértek azzal, hogy a Magyar Kupa intézményesült és nem ugyanazt jelenti a magyar kupagyőztes, mint a Magyar Kupa-győztes. Természetesen a nagybetűs a helyes, mert nem általában beszélünk kupákról, hanem csuán egyre gondolunk.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 14:50 (CEST)

A magyar kupa-győztes egy förmedvény, nem is tudom, hogy jutott eszébe bárkinek. A Google továbbra sem érv helyesírási kérdésekben, különösen ha a kérdéses kifejezés fehéren feketén benne van az OH.-ban. Márpedig benne van: magyar kupa, magyarkupa-győztes. Innentől az elfogadott irányelvünk szerint legfeljebb az OH-tól való szándékos eltérésről vitázhatnánk, kellő alátámasztással – addig ez az érvényes. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:06 (CEST)

A magyar kupa ugyanúgy nem intézmény, ahogy a polgári jogok egyezségokmánya sem. Ezzel szépen lehet kapcsolódni az eggyel feljebbi szakaszhoz, és Linkoman talán úgy érzi, hogy az ottani igazát támasztja alá, ha mindenhol intézményesülésről beszél, de erről nincs szó, hiszen az intézmény szónak is van jelentése. Vegyük észre azt is, hogy a magyar kupa kifejezésben még szó sem volt sportágról, magyar kupák pedig tán tucatszám is vannak. Az intézmény nem a kupa, hanem a meghirdető sportági szakszövetség, annak a nevét írjuk a tulajdonnevek szabályai szerint. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:16 (CEST)

@Bináris: Értem amit írsz. Az OH itt az Oktatási Hivatal? Mint olyan egy helyesírási tótumfaktum, vagy agy valamikori irányelvben ez lett elfogadva, hogy mi az ő ajánlásuk szerint írunk. Természetesen készséggel el is hiszem amit írsz, de azt is érdeklődve olvastam amit Linkoman először ehhez a szakaszhoz linkelt, mint ajánlott olvasmány [2], annak is a Nagybetűsítések szakasza. Sok kérdést felvet ez még. Ezek szerint sokan, vagy inkább a WP-n kívül mindenki, eltér ettől az OH-ajánlástól. magyar kupa, magyarkupa-győztes. Tehát ha jól értem egy sorozat, egy verseny (tulajdon)nevét csupa kisbetűvel kell írni, ennyiből tehát írhatnánk azt is, hogy kovács gergő és kovács gergő-féle bejegyzés ez most itt. Szóval fura. DE ha mindenki eltér ettől, akkor én is megtehetem gondolom, mert a magyarkupa-győztes meg magyar kupa, meg magyar kupa-győztes az mind teljesen ellentétes azzal, amit én annak idején nyelvtanból tanultam. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 15:28 (CEST)

Egyelőre nem érdemben reagálva, csak a kérdésre: az OH. a linken található helyesírási könyv (vastag kézikönyv és szótár), az irányelv pedig itt olvasható. Nem jól emlékeztem, mert a 12. kiadás megjelenése után történt egy szerintem suta átírás, ami miatt az OH. most nincs nevesítve, de továbbra is kiolvasható a szövegből az akadémiai helyesírás követése, és az OH.-t annak szoktuk elfogadni már csak a szerzők közötti átfedés miatt is. Erről majd kell nyitnunk egy külön szakaszt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:44 (CEST)

Gerry89: nem, a helyesírási szakkönyvek sose mondanak olyat, hogy tulajdonnevet kisbetűvel írjunk. Arról van szó, hogy nem tulajdonnév. Ha pedig még a sportág nevét sem tesszük mellé, akkor szerintem fel sem merülhet a kérdés, hogy tulajdonnév-e a rövidített formájában. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:48 (CEST)

Egyébként én nagyon tisztelem a magyar helyesírást, és minden erőmmel próbálom megérteni a rendszerét, és ezzel együtt azt mondom, hogy nehezen követhető, bonyolult, nem tanulásra és az átlagember gondolkodásmódjára van optimalizálva – sajnos. Tehát aki nem érti meg elsőre, az azért ne érezze hülyének magát, a hiba gyakran nem a felhasználóban van. Valószínűleg ezért nem követik a sportújságírók, akiknek a többségében – tisztelet a kivételnek! – nincs is igény ilyesmire. Beszéltem olyan sportújságíróval, akinek elmondtam, mennyi hiba van a cikkeiben, erre azt felelte, hogy a helyesírás nem az ő dolga, hanem a korrektoré. Pedig egyebekben kultúrember, de erre egyszerűen nincs igénye. Annyi korrektor meg a világon nincs, hogy akár a nyomtatott sajtóban kijavítsa az összes ilyen hozzáállású sajtómunkás hibáit, az online lapoknál pedig jobbára már nem is létezik ez a munkakör, mennek a fejük után, másolják a hibákat egymásról. Ezért nem számít, hogy hány helyen van a sportsajtóban naggyal írva valami. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:53 (CEST)

 megjegyzés Mit gondoltok a következő gondolatmenetről? A magyar kupa (most egy pillanatra tekintsünk el a kis- és nagybetűktől) két, kissé különböző dolgot jelent. Jelenti egyszer azt a mérkőzéssorozatot, amely a kupa megszerzéséért folyik, másrészt jelenti azt a fizikai tárgyat, amelyet a győztes csapat kézbe kap a mérkőzéssorozat végén. A mérkőzéssorozat a rendezvénysorozatok közé tartozik, és így az AkH.¹² 191. szabályozza a helyesírását. Itt felmerül a kérdés, hogy intézményszerű-e ez a rendezvénysorozat, amiről én azt gondolom, hogy nem: az intézmény itt az érintett sportszövetség, nem a rendezvénysorozat. Ennek megfelelően a mérkőzéssorozat helyes írásmódja magyar kupa. A fizikai tárgy egy díj; nevének helyesírását az AkH.¹² 195. szabálypont c) szakasza határozza meg: Magyar Kupa. (Az említett szabálypont explicit példaként hozza a Magyar Érdemrendet.) Példamondatban használva mind a két formát: A magyar kupa utolsó mérkőzése után a győztes Abádszalók csapata vehette át a Magyar Kupát. --Malatinszky ^vita 2019. október 17., 15:37 (CEST)

 megjegyzés A fentiebb "UEFA és egyéb..." című fejezethez is kapcsolódva: Itt miért írnak arról, hogy "a sportrendezvények esetében is elfogadható a nagy kezdőbetűs írásmód: Bajnokok Ligája (vö. OH. 490.), illetve ennek mintájára: Interkontinentális Kupa, Konföderációs Kupa." ? Miért írják mindenhol nagybetűvel a Bajnokok Ligáját, csak a wikin nem? Az Eurovíziós Dalfesztivál miért nagybetűs, ez tulajdonnév, vagy intézmény? Tomcsy ^üzenet 2019. október 17., 15:58 (CEST)

Az OH. szerint az eurovíziós dalfesztivál is kisbetűs. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Hogy miért írnak sok más helyen nagybetűvel valamit, amit nem kéne, arra fentebb válaszoltam talán keresztben írtunk. De indok lehet még az angol nyelvből való másolás is. Ennek nap mint nap millió példáját látjuk, hogy a fordítás során meghagyják a szavak számát (különírását), sorrendjét, nagybetűzését az angol eredetinek megfelelően, amikor a magyar helyesírás szabályai ezt nem feltétlen indokolják. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:11 (CEST)

@Bináris: Bocsi, itt reagálok, mert kicsit egybefolyt fent minden. Köszi a részletes választ. Úgy gondolom, hogy közben Malatinszky (köszi) megtalálta a megoldást, én is erre gondoltam, próbáltam elmagyarázni, de így szabállyal és példamondattal nem találtam, ez így a legjobb. A magyar kupa utolsó mérkőzése után a győztes Abádszalók csapata vehette át a Magyar Kupát. Csak azt gondoltam rosszul, hogy nem a sorozat neve miatt nagybetűs, hanem a kupa neve kvázi, annak a győztese a Magyar Kupa-győztes. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 16:09 (CEST)

Nem teljesen értünk egyet, hiszen nem a tárgyban, hanem a sorozatban győzött a győztes. Ahogy az olimpiai bajnok is az olimpiát nyerte meg, és nem az olimpiai aranyérmet, és ezért nem olimpiaiaranyérem-bajnoknak hívjuk. :-) (Az érmet legfeljebb elnyerte, nem megnyerte, nem bajnoka neki.) Ezért ha elfogadjuk ezt a különbségtételt, azzal éppen az OH. írásmódját magyaráztuk meg és támasztottuk alá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:13 (CEST)

@Bináris: Ebben igazad van, bár úgy gondolom mégsem ugyanaz a helyzet, talán ezért nem vetődött fel bennem sosem, hogy ne így írjam: XY olimpiai bajnok lett, vagy XY átvehette az olimpiai aranyérmét. Mindenesetre ez az Akh-s magyarázat nekem elégségesnek tűnik, főként a pont ezt az esetet bemutató példamondattal. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 16:20 (CEST)

Lehetséges, hogy ha nagyon akarjuk, mindkét írásmódot elfogadhatjuk, elvégre azon már kár vitatkozni mit nyert meg az illető, a trófeát vagy a sorozatot. Amúgy mindkettőt szerintem :) Előbbit az utóbbiért. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 16:24 (CEST)

Itt talán mondhatjuk, hogy a szabályozás kissé merev, és hajlamos vagyok azt mondani, hogy fordítsuk el a fejünket, amikor valaki naggyal írja, és ne javítsuk ki kicsire, de azért legyünk tisztában vele, hogy a kicsi a szabályos. A nyitókérdésedben szereplő magyar kupa-győztes a legrosszabb forma, semmivel nem indokolható, és nem is hagyható meg. Tehát a magyarkupa-győztes a helyes, és a Magyar Kupa-győztest esetleg nyilváníthatjuk hallgatólagosan elfogadottnak, amit nem javítunk ki. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:29 (CEST)

@Bináris: Nem mondom, hogy értem. De tekintettel arra, hogy a dalfesztiválból is van 65 cikk és az év szócikke listákon is rendre ott van, érdekes, hogy eddig nem tűnt fel, hogy kisbetűvel kellene írni. A Szegedi Szabadtéri Játékok sem érthető, amire amúgy a helyesírási szabályzat is hivatkozik intézményként. És nem érthető, hogy helyesírási oldalakon miért adnak olyan választ, hogy a nagybetűs írásmód is helyes, valamint egy 2015-ös cikkben miért sugallják azt, hogy az UEFA Bajnokok Ligája változat is helyes. Tomcsy ^üzenet 2019. október 17., 16:36 (CEST)

@Tomcsy: én is azt mondom, hogy túlságosan nehéz megérteni, sőt pont ezekben a kérdésekben ha két nyelvészt leültetnél, valószínűleg ők sem tudnának egymással megegyezni. Ha visszalapozol feljebb a kontinentális olimpiák szakaszhoz, ott van az idézet Garamond segítségének köszönhetően, ahol az OH. is kifejti, mennyire bonyolult és következetlen a helyzet. Ezért mondtam, hogy ne javítsuk ki a nagybetűs alakot. A Szegedi Szabadtéri Játékok intézményesült (saját kft. rendezi). Az euróvíziós dalfesztivál esetében a smiley annak is szólt, hogy ez van a szótárban (2006-os kiadás), de a csuda tudja, ők maguk tartják-e még. Az újabb 12. kiadás szótárában nincs benne. Talán már azóta intézményesültnek számít, de az OH. is azt mondja, hogy ezt nehéz eldönteni. Most nem javítanám át azt sem. A belinkelt cikk láthatóan nem nyelvész munkája, de abban egyetértek a szerzővel, hogy átláthatóbbnak kellene lennie a helyesírási rendszernek, és nem a beavatottak titkos tudományának. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:51 (CEST)

@Bináris: Megint itt folytatnám, túl összefolyt. Legutóbbi válaszodra, már csak azt nem értem, hogy ha az OH szerint magyar kupa, akkor miért magyarkupa-győztes? Olyan idegen nekem ez az alak. Elsőre elkezdtem szótagolni meg ilyenek, de szerintem az tévút, úgyhogy passz. Gerry89 ^vita 2019. október 17., 17:02 (CEST)

Ez nem a szótagszámlálás, hanem a második mozgószabály miatt van (AkH.¹² 141. b)). A magyar kupa jelzős szerkezet, de a kettőt együtt nyeri meg a győztes, azaz nem kapcsolható a kupához kötőjellel, mert akkor megbontaná azt a logikát, hogy a magyar és a kupa erősebben tartozik össze, mint a magyar kupa és a győztes. Ezt a szorosabb összetartozást fejezi ki ilyenkor az egybeírás. Úgy mondjuk, hogy a harmadik tag „összerántja” az első kettőt. Ilyen összerántás csak köznévi szerkezeteknél fordulhat elő, a tulajdonnevek viszont külön maradnak, pl. Real Madrid-szurkoló, mert azoknak az alakja nem változhat. Ezt se kezdőknek találták ki. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 17:32 (CEST)

Így már világos, köszönöm! Gerry89 ^vita 2019. október 17., 17:43 (CEST)

Színlapok pontozása

Rettenetesen elterjedt, hogy a színészek és szerepük között meghatározhatatlan számú pont áll, pl. a Pethes Margit cikkben könnyen látható. Ez a színlapok, színházi plakátok grafikai megoldását utánzó megoldás, azonban nyilvánvaló, hogy a plakátokon ez nem nyelvi, hanem grafikai elem, amely a tekintet vezetését segíti. Egy enciklopédiában ennek nincs helye, különösen azért, mert még csak el sem éri a plakátokon kiváltott hatást, hogy a bal oldali oszlop balra, a jobb oldali pedig jobbra rendezett legyen. Egyszerűen csak követhetetlenné teszi.

A helyesírásunkban semmi efféle tagolóeszköz nem létezik, és a színházi plakátokon kívül nem is indokolja semmi az alkalmazását. Az alapvetésünk, hogy szintaktikailag és szemantikailag helyes szövegeket hozzunk létre, a színészek és színdarabok cikkeire is érvényes. Azonkívül, hogy indokolatlanul kilóg a Wikipédia rendszeréből, az is a baj ezzel a megoldással, hogy a botos hibajavítások során állandó konfliktusokat okot, és megnehezíti vagy ellehetetleníti egyes karbantartási feladatok végrehajtását (épp mostanában kínlódtam ezzel).

Ráadásul egységes gyakorlat sincs: három pont, négy pont, n pont, egy cikken belül összevissza valahány pont, van előtte szóköz vagy nincs, van utána szóköz vagy nincs.

Nem akarom azt mondani, hogy bárki hibázott, talán csak én, hogy nem vetettem föl a problémát már tíz évvel ezelőtt. Eddig nem beszéltünk erről, de jó lenne. Két helyes megoldást látok: a zárójelet és a (szabályosan szóközökkel körülvett) gondolatjelet. Tehát a fenti cikk példáján:

Rómeó és Júlia – Júlia anyja

vagy

Rómeó és Júlia (Júlia anyja)

Talán a gondolatjeles a jobb, mert megjelenésében emlékeztet a színlapokra, kicsit szellősebb és olvashatóbb, illetve ezt van esélyünk bottal elérni a már meglévő cikkekben elfogadható hatékonysággal. Hiszen a felhalmozott egymillió pontot bottal ki kell takarítani, hogy tovább lehessen lépni, az ezutániaknál viszont lehetne követni a megállapodást. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 09:34 (CEST)

• Gondolatjeles. – Vépi ^vita 2019. október 16., 09:36 (CEST)
• Gondolatjeles. – Gbarta ^vita 2019. október 16., 10:20 (CEST)

Én ezt átalakítanám táblázattá. Tudom, sokkal bonyolultabb, de szebb, és akár rendezhető, formázható is. Szerintem egy wikicikken belül nem kell a színlap megközelítő kinézetét sem követnünk. - Gaja   2019. október 16., 09:49 (CEST)

Nekem is megfordult a fejemben a táblázat, de gigantikus munka lenne az összes meglévőnek az átalakítása. Azt el tudom fogadni, hogy a jövőben inkább táblázatokat csináljunk, és a meglévőeket pedig első körben próbáljuk gondolatjelessé alakítani. Ellene szól még a táblázatnak, hogy több memóriát igényel az olvasók gépén, és talán aránytalanul vonja magára a figyelmet a szakasz jelentőségéhez képest. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 10:28 (CEST)

• Gondolatjeles. – Pegy22 ^vita 2019. október 16., 10:33 (CEST)

Amit eddig találtam, hasonló megoldásokat, az többnyire nem kívánkozik táblázatba. De a pontok koncepciója mindenképpen téves. (A botok kedvéért felhívom a figyelmet arra, hogy a három pont (ellipsis) írásjel is előfordul, hol magában, hol más pontokkal vegyesen.) Szerintem a legegyszerűbb megoldás a legjobb, folyó szöveg, gondolatjelekkel. (Általában egy felsorolás soraként.) A szerkesztők kínlódnak a formai megjelenítéssel, például a szerepet csupa nagy betűvel, vagy pláne félkövéren hozzák. Minek? – Garamond ^vita 2019. október 16., 10:39 (CEST)

@Garamond: Szerintem a csupa nagybetűs írás nem valamiféle kínlódás és megfontolás eredménye, egyszerűen copypaste valahonnan. – Hkoala 2019. október 16., 11:53 (CEST)

Hát ezt el sem tudtam volna képzelni. Valóban léteznének ilyen elvetemült szerkesztők?? – Garamond ^vita 2019. október 17., 08:23 (CEST)

Garamond + 1. – Pagony ^foxhole 2019. október 16., 10:41 (CEST)

„a három pont (ellipsis) írásjel is előfordul, hol magában, hol más pontokkal vegyesen” – igen, épp ez teszi bonyolulttá és nehezen javíthatóvá a problémát. És ez az egyik célja a változtatásnak, hogy a pontokat és három pontokat is megbízhatóan azonosítani lehessen a jövőben. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 11:16 (CEST)

• Gondolatjeles. – Dodi123 ^vita 2019. október 16., 11:20 (CEST)

• Gondolatjeles; de ha már az egységességre törekszünk, akkor a sorrendről is szót kellene ejteni:
  • A: szerző kettőspont cím gondolatjel szerep
  • B: cím zárójel szerző zárójel gondolatjel szerep
  • C: szerep gondolatjel szerző kettőspont cím
  • D: szerep gondolatjel cím zárójel szerző zárójel

Jelenleg mindegyik sorrend előfordul, gondolatjellel vagy pontokkal. – Hkoala 2019. október 16., 12:04 (CEST)

Még vedd azokat az eseteket is, ahol klasszikus színlap van, tehát a szerző és a cím állandó, a színész változik (pl. filmek szócikkei). Ha a már meglévőeknél a mezei gondolatjelet végig tudom vinni bottal, akkor is nagyon elégedett leszek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 12:12 (CEST)

Nem biztos, hogy mindent apró részletekig formalizálni kell. Vannak szerkesztők, akik valóban így hozzák az adatokat, másoknál viszont megjelenik időpont, színház megnevezése, szinkronhang stb. is. Kinek mi fontos, vagy miről van adata. Egyébként személy szerint nekem az A változat a rokonszenves. – Garamond ^vita 2019. október 17., 08:21 (CEST)

Nem muszáj teljesen egyformának lennie. Nekem csak az a lényeg, hogy ezeket a zavaró ponthalmozásokat valahogy fel lehessen számolni, bottal értelmezhető módon, és szintaktikailag helyes alkotások jöjjenek létre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 08:40 (CEST)

Az általam preferáltnak jelzett megoldásból is ki van irtva a pontozás. Ezzel tehát egyetértek. – Garamond ^vita 2019. október 18., 11:11 (CEST)

Az a jogszabály határozza meg a cím helyesírását, amelyben szerepel?

Linkoman a fenti témában vitát indított A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya cikk vitalapján. Egyelőre nem jutottunk dűlőre, de közben visszanevezte az általam kisbetűsnek átnevezett Túszszedés elleni nemzetközi egyezményt nagybetűsre. (A kisbetűs átnevezést mindkét esetben én követtem el). Ezért szeretném, ha általános jelleggel beszélnénk meg a kérdést: szerződések, egyezmények esetében a helyesírási szabályzat szerinti vagy a jogszabály szerinti jogszabályban foglalt írásmódot tekintjük mérvadónak? – Hkoala 2019. október 17., 11:15 (CEST)

 megjegyzés-- Hkoala nem megfelelően foglalta össze a mondandómat. Kérem, hogy abból induljatok ki, ahogy én feltettem a kérdést és ne abból, ahogyan itt Hkoala eltorzította.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 11:36 (CEST)

A fent linkelt vitalapon használt megfogalmazásod szerint javítottam a fenti szöveget. – Hkoala 2019. október 17., 12:00 (CEST)

Vita közben nem illik visszanevezni, hisz pont erről szól a vita. Wikizoli ^vita 2019. október 17., 11:52 (CEST)

Nem másolom be ide az összes ottani hozzászólásomat, de ezt fontosnak tartom: az isztambuli egyezményt Magyarország szégyenszemre még mindig nem ratifikálta, tehát nincs kihirdető jogszabály, de van neve, és ez a helyes írásmódja. Ha a parlamenten átmegy végre egyszer, akkor át kéne talán neveznünk majd a cikket? Egy addig is létező dologról beszélünk, amelynek az írásmódja létezik a kihirdetéstől és az összes magyar jogásztól függetlenül. Vagyis a válasz a kérdésre: nem az a jogszabály határozza meg a cím helyesírását, amelyben szerepel, mert a helyesírás jogszabály nélkül is létezik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 12:37 (CEST)

A kérdés csak annyi, hogy a jogszabályban foglalt helyesírás nem tekinthető hibásnak. A jelen esetben sem. A Google-kutatás szerint (íme csak és kizárólag a Wikipédián szerepel csupa kisbetűvel!!!

Nem az a kérdés, hogy ki van-e hirdetve egy jogszabály. (Az isztambuli szerződés rossz példa. ) A kérdés az, hogy szerintem megengedhetetlen, hogy Hkola egyszerűen hibás helyesírásnak tekintette a nemzetközi szerződés hivatalos magyar helyesírását és elkezdte mindenhol javítani ennek megfelelően.

A jogszabálynak is kijár ugyanaz a tiszteletet, mint ami például egy baktériumnak is kijár. Ha tudományosan valahogy írják, akkor ennek az írásmódnak helye van a cikk címében. Legfeljebb megjegyzésként írhatja le valaki, hogy szerinte hibás az írásmód.

Az intézményesülés szabálya miatt az is vitatható, hogy hibás lenne a csupa nagy kezdőbetűs írásmód. Az Európai Jogok Európai Egyezménye stb. mind-mind hagyományosan ilyen írásmódú.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 14:38 (CEST)

•  megjegyzés-- ajánlott olvasmány.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 14:47 (CEST)

• „Nem az a kérdés, hogy ki van-e hirdetve egy jogszabály.” Én is ezt mondom. Pontosabban hogy egy nemzetközi szerződés ki van-e hirdetve jogszabállyal. A jogszabály maga ugye nem is hatályos, amíg ki nem hirdetik, tehát a jogszabályok kihirdetéséről kár beszélnünk. A nemzetközi szerződések magyar jogszabályban való kihirdetése szerintem sem teszi kérdésessé a helyesírásukat, vagyis ebben egyetértünk.
• „Az isztambuli szerződés rossz példa.” Megtisztelnél egy indoklással, vagy ez csak egy közlés?
• „Hkoala egyszerűen hibás helyesírásnak tekintette a nemzetközi szerződés hivatalos magyar helyesírását.” Eddig a hivatalos magyar helyesírási szabályzat egyetlen pontjával sem próbáltad indokolni, hogy ez lenne a „hivatalos” helyesírása. Csupa rendszeren kívül érvet hoztál. Mármint a helyesírás rendszerén kívülit (mert a jogszabályok a jogrendszerben mozognak, habár akár az alkotmány preambulumába is lehet iktatni, hogy az összes magyar embernek miben kell hinnie és mit kell gondolnia, aztán ez mégsem lesz így – a jog nem tud kilépni a saját köréből, legfeljebb ráerőszakolni az akaratát más körre).
• „A jogszabálynak is kijár ugyanaz a tiszteletet, mint ami például egy baktériumnak is kijár.” Szerintem ezt senki nem vitatja, mindannyian ennek a szellemében szerkesztünk. Én azt vitatom, hogy a helyesírást a jogszabályok határozzák-e meg. Szerencsére nem, és nagy baj is lenne (habár arra volt példa, hogy a földrajzinév-bizottságot egy helyesírási javaslat miatt jogi eszközökkel feloszlatták, de ez inkább politika volt).
• „Az intézményesülés szabálya miatt” Az intézményesülés szabálya szerződésekre nem értelmezhető. Egy szerződés nem intézmény, nincs elnöke vagy igazgatója, nincs székháza, költségvetése, semmi köze az intézményekhez. Próbáljuk megérteni a nyelv logikáját is, ha nyelvről beszélünk.

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:01 (CEST)

 megjegyzés A tények elkötelezett híveként nem szeretném szó nélkül hagyni azt a téves állítást, hogy a kérdéses egyezménycím a „Google-kutatás szerint csak és kizárólag a Wikipédián szerepel csupa kisbetűvel!!!” Valójában nem olyan nehéz a Google-találatok közt sem felfedezni olyan dokumentumokat, amelyek „A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya” vagy „Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya” alakban írják az egyezmény címét, például itt, itt, itt és itt. --Malatinszky ^vita 2019. október 17., 15:04 (CEST)

Ezek közül a másodikat az ELTE ÁJK professzora írta. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:25 (CEST)

Kedves Linkoman! Elolvastam az általad ajánlott olvasmányt, és nagyon köszönöm, mert ez el is dönti a kérdést. Zimányi Árpád cikke ugyan 2003-as, és a benne foglalt érveket a 12. kiadásakor nyilván ismerték már a döntéshozók, de szerintem ma is aktuális problémákat tárgyal, és mindenben alátámasztja azt, amit mi mondunk.

• Van benne olyan eset, ahol a helyesírási szempontból trehányul előkészített jogszabályt a nyelvészeknek kellett kijavítaniuk, de szerencsére a jogszabályt előkészítők elfogadták a szakvéleményt – ha rajtuk múlt volna, az a jogszabály is tele lenne helyesírási hibával.
• Van benne olyan eset, amikor a parlament erővel leszavazta a szakemberek véleményét, és hibás helyesírást iktatott törvénybe, de csak mert megtehette (ehhez ugyebár a parlament és a jogásztársadalom saját magának biztosítja a jogot, ez egy ördögi kör), de attól még hibás maradt.
• Ír azokról a problémákról, amelyek most ezen a kocsmafalon párhuzamosan 3-4 szakaszban is fókuszban vannak.
• Az eredeti számozás szerinti 19. oldalon ír a szerződésekről. Azt mondja, ezeknek a neve nyilvánvalóan cím – ezt egyelőre nem látom alátámasztva, hogy mennyire elfogadott és időszerű, mert a szabályzat és az OH is rendkívül mostohán bánik szegény szerződésekkel a páldaanyagban, a tárgymutatóban és a főszövegben is. Viszont ezen belül azt a véleményét fejezi ki, hogy címként egyedi, és ezért nem indokolt a csupa nagy kezdőbetű. Nagy szerencsénkre pontosan a vita tárgyát képező szerződésről ír, így még általánosítanunk sem kell. Íme:

Ugyanezt találjuk a kiadványok egy részében, például az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kötetben: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, Hágai ajánlások (Balázs 2001: 38)

– Zimányi Árpád

• Eszerint olyan olvasmányt ajánlottál figyelmünkbe, amely a szerző saját szakvéleményével is a kisbetűzést tartja helyesnek.
• Ez a cikk az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent könyv címét idézi, márpedig az Akadémiai Kiadónál gondosabb gazdát nyelvi kérdésekben nehéz lenne találni, ők mindenben az akadémiai helyesírást érvényesítik, és ilyen könyvet nyilván jogászok közreműködésével adnak ki (sajnos nincs meg nekem), tehát nincs okunk az ő írásmódjuktól eltérni.

Már tehát csak az a kérdés, hogy ha nem könyvcímként, hanem folyó szövegben említjük a szerződést, akkor megőrzi-e a címjellegét, vagyis a nagy A kezdőbetűt. A többi szóról a te segítségednek köszönhetően egyértelmű lett, hogy kis kezdőbetűs. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 17:21 (CEST)

@Bináris:-- Elnézést, hogy tévedésből a saját bejegyzésedben javított 1 betűt vontam vissza. Bocs.

Ezen túlmenően viszont a vitalapomon nem kívánok a rendelkezésedre állni. Különösen azért, mert magad is érzékeled, hogy bosszantóan előterébe tolod magad ennek a kérdésnek a vizsgálatakor. Eleget szóltál hozzá, leülhetsz.

Én nem azt állítottam, hogy helytelen a kisbetűs írásmód. De azt állítottam, hogy a jogszabályok címében szereplő írásmódot tudomásul kell venni egy lexikonban. Azt túlélem, hogy a szócikk címében kisbetűs alakot szerepeltetünk + a jogszabályban szereplő írásmód átirányításként megjelenik.

Nem változtat a helyzeten az, hogy kisbetűs írásmódú találatok is szerepelnek a neten. De azt tagadom, hogy utólag hibássá nyilváníthatná egy MTA-szabály magánemberek általi értelmezése egy állami norma nevének hivatalos írásmódját.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 20:11 (CEST)

Nem magamat toltam előre, hanem a helyesírást. A kocsmában a haverjaiddal beszélj ilyen hangon, hogy "leülhetsz", velem nem őrizted együtt a libát. Már nem először próbálod cenzúrázni, hogy mihez szólhatok hozzá. Ezután sem fog sikerülni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 20:22 (CEST)

Szerintem itt hagyjuk abba. Linkoman kompromisszumkészen azt írta fentebb, hogy együtt tud élni a jelenlegi, kis kezdőbetűs címírásmóddal, amennyiben a másik változatról átirányítás mutat a lapra. Ez most megvan. Ne veszekedjünk többet, hanem lépjünk tovább és csináljunk valami értelmesebbet. --Malatinszky ^vita 2019. október 17., 20:30 (CEST)

 megjegyzés-- Egyszerűen arról van szó, hogy Hkoalát azért figyelmezettem és az ellen tiltakoztam, hogy Hkoala egyszerűen hibásnak tekintette a jogszabálynak megfelelő írásmódot és elkezdte több cikkben felülirogatni. Tehát csak a jogszabályi írásmód védelmében léptem fel. Úgy nem lehet továbblépni, hogy jóváhagyjuk ezt a felülirogatást és hagyjuk, hogy utólag hibásnak minősítse valaki a jogalkotó által használt írásmódot. --Linkoman ^vita 2019. október 17., 20:50 (CEST)

Akkor most visszatértünk az eredeti kérdéshez: mi a norma a Wikipédián, a jogszabálynak megfelelő írásmód (aminek a felülírogatását nem lehet jóváhagyni) vagy az Akadémia helyesírási szabályzata? – Hkoala 2019. október 17., 21:59 (CEST)

 megjegyzés-- Az ajánlott olvasmány is rámutat, hogy lehetnek eltérések a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás között.

Ráadásul a helyesírási szabályok sem igazolják a "minden köznév kisbetűs" tendenciát.

Íme: "Az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár belső használatra az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható, például: Földrajztudományi Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta v. a Kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint v. a Bizottság véleménye szerint. [Vö. 148.] A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk: Akadémia, Opera v. Operaház."

Ez bizony megfelelően irányadó a jogszabályokban szereplő nagybetűs írásmódra is. (és igaz a Magyar Kupa-győztes kérdésére is). Senki nem mondott ennek ellent.

Azt sem vitatom, hogy még a jogszabályokban sem következetes az írásmód.(A munka törvénykönyve (2012) kisbetűs a jogszabályban - a Büntető Törvénykönyv ugyanebből az évből pedig nagy kezdőbetűs a jogszabály címében.) A korább, 11. helyesírási szabályzat alapján sokkal egyértelműbb volt a helyzet. íme.

Csak annyit kérek, hogy tiszteljük annyira jogalkotót, hogy nem minősítjük hibásnak, akárhogy írnak egy konkrét egyezménynevet. A "belső használat" pont ezt fejezi ki: a Wikipédia szócikkeiben nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv normáinak is tükröződnie kell.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 22:38 (CEST)

Ezt most végképp nem értem: ha a helyesírási szabályzat szerint valami kisbetűs, a jogi szaknyelv szerint nagybetűs, akkor szerinted hogyan kellene azt a valamit a Wikipédiában írni, hogy mind a kettő tükröződjön? – Hkoala 2019. október 17., 22:44 (CEST)

A belső használat az egyes intézményeken belüli kommunikációt jelenti. A Wikipédia nem belső használat.

Akit tisztelünk, arról talán azt kell állítanunk, hogy soha nem hibázik? A jogalkotót tiszteljük annak ellenére, hogy a helyesírásban sokat hibázik. Bizonyára jól ért viszont a jogalkotáshoz, amiért lehet tisztelni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 18., 00:27 (CEST)

@Hkoala:-- Kérdésedre válasz:

"A Túszszedés elleni nemzetközi egyezmény (hivatalos magyar címe: Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény) (angolul International Convention against Taking of Hostages; ) a New Yorkban, az 1979. évi december hó 18. napján aláírásra megnyitott nemzetközi szerződés a túszszedés megakadályozására."

Vagyis nem hibának tekintjük és egyszerűen felülírjuk a jogszabályban használt nagybetűs írásmódot, hanem feltüntetjük ezt is - és feltüntetjük, hogyha pl. a helyesírás szabályainak utólagos változása miatt - az MTA helyesírás eltér a jogszabályban foglalt írásmódtól.

Nem állítottam, hogy a jogszabályok címében mindig teljesen következetes lenne az írásmód. Sőt, egy olyan nyelvész írását linkeltem be, aki nyelvészeti szempontból nézi a kérdést és nem a jogászok szempontjából.

Az MTA 2015 óta irányt vett a kisbetűs írásmód felé. De ettől a korábban keletkezett jogszabályok címe nem változik meg!

Az pedig, hogy a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezményre miért ne lehetne az Egyezményként hivatkozni, és miért kellene kis betűvel írni, ezáltal beleszürkíteni a szövegkörnyezetbe, nehéz belátni.

A Wikipédiának nem lehet célja a különböző tudományterületek egymásnak uszítása. Márpedig azzal jár, ha egy jogszabály szövegének egy elemét utólag azért változtatjuk meg, mert megváltozott a helyesírása.--Linkoman ^vita 2019. október 18., 10:40 (CEST)

@Linkoman: Köszönöm, így már értem: a cikk címe legyen a helyesírás szerinti, a bevezetőben pedig feltüntetjük a jogszabályban tartalmazott pontos nevet. Ez így teljesen rendben van. Azt kétlem, hogy a szerződések 2015 előtt nagybetűsek lettek volna, de ennek most nem tudok utánanézni. Az "egyezmény" szövegközi nagybetűsítésével nem értek egyet, mert az szembemegy a helyesírási szabályokkal. A beleszürkítésre vonatkozó megjegyzést nem értem; miért pont az Egyezmény lenne kivétel a szabály alól? Ugyanis ezzel az indoklással minden Alanyt és Tárgyat, (vagy általában a Főneveket?) ki kellene emelni. – Hkoala 2019. október 18., 11:00 (CEST)

@Hkoala:-- Köszönöm válaszod és örülök, hogy kezdenek közeledni az álláspontok. (Megjegyzem, én már tegnap is "megegyezésként" erre a technikai megoldásra utaltam.)

A "beleszürkítés" kifejezést arra használtam, hogy jelezzem: a több évtizedes jogi/hivatali szokásként használt nagy kezdőbetű kiemeli a Szót. Nem bármelyiket, már bocsánat. Általában olyan szavakat emelnek így ki, amelyekről a nagy kezdőbetű miatt jól látszik, hogy nem általában vett köznevek, hanem a rövidítését jelentik egy-egy hosszabb kifejezésnek. A kisbetűs írásmód viszont ezt a kiemelést nem teszi lehetővé, sőt, amint az az alábbi Magyar Kupa-győztes példa is mutatja, még értelemzavaró is lehet.

A Túszszedés elleni nemzetközi egyezmény természetes hivatkozása az "egyezmény" illetve a kiemelés szándékával az Egyezmény.Sohasem állítottam, hogy bármely MTA-szabály erre kifejezetten kiterjedne. De olyan szabály sincs, amely ezt a nagy kezdőbetűs kiemelést kifejezetten "helyesírási hibaként" bélyegezné meg. A tegnapi eszmecseréből viszont belátom, hogy ettől a más élettapasztalattal rendelkező szerkesztőtársaim idegenkednek.--Linkoman ^vita 2019. október 18., 11:31 (CEST)

Most nincs időm végigolvasni a vitát, de egy hozzászólásom van. A törvényeket nem nyelvészek fogalmazzák. Igenis, találni a törvények címnében, vagy szövegében hibákat. De ezeket el kell fogadni, mert a Parlament törvényerőre emelte azokat, minden estleges hibájával egyetemben. MZ/X ^vita 2019. október 18., 11:53 (CEST)

Ógörög nevek

A göröggurukat szeretném megkérdezni arról, hogy az ógörög nevekben hová rakjuk az ékezetes betűt. Nem értek a témához különösebben, de feltűnt, hogy a magyar hagyomány eléggé eltér attól, ahová az eredeti alakban teszik a hangsúlyjelet. Pl. hogy mást ne mondjak Πλάτων elvben Pláton lenne, nem Platón, Σωκρᾰ́της meg Szokrátesz, nem Szókratész. Persze nem azt javaslom, hogy ezeket a mindenki által ismert, meggyökeresedett formákat megváltoztassuk, de mi a helyet a kevéssé ismert, meg nem honosodott nevekkel? Pl. Κλέων, Periklész nagy ellenfele esetében Kleón, Kléon vagy inkább a semleges Kleon lenne a legmegfelelőbb? – Hollófernyiges ^vita 2019. október 17., 16:37 (CEST)

Az ógörögben nem jelöljük a hangsúlyt. Az ómega ó, az omikron o, az éta é, az epszilon e. Csak az újgörögben van, hogy a hangsúlyos epszilon é lesz, vagy a hangsúlyos omikron ó. – LA^pankuš 2019. október 17., 16:44 (CEST)

- Gaja   2019. október 17., 16:47 (CEST)

Na de mégiscsak ott van az a hangsúlyjel és az angol és német szócikkekben a latin és fonetikus átírásban ezeket jelzik is (pl. itt). – Hollófernyiges ^vita 2019. október 17., 17:01 (CEST)

A német és latin átírási hagyomány minket miért zavarjon? Épp elég problémát okoz az ógörög régebben bevett latinos átírása. A most használt ógörög átírás azért jó, mert betű szerint vissza lehet írni ógörögre, kivéve a hangsúlyjeleket, amik egyébként se annyira érdekesek. Maga a hangsúlyjel is hellenisztikus találmány, amikor a görögül tanuló nemgörög anyanyelvűek számára akarták a kiejtést írásban megmutatni. A hellenisztikus kor előtt nincs is hangsúlyjel a görög írásban, tehát nincs is mit jelölni. Amúgy a latinban is vannak hangsúlyjelek, csak a szótárakon kívül senki nem használja. – LA^pankuš 2019. október 17., 17:54 (CEST)

Oké, köszönöm. Akkor Kleón? – Hollófernyiges ^vita 2019. október 18., 08:00 (CEST)

Van magyar neve?

Van ennek bevett magyar neve: World Space Week (Világűr Világhét)? – Hkoala 2019. október 13., 08:24 (CEST)

Igen Texaner ^vita 2019. október 13., 09:30 (CEST)

Úgy látom: Űrkutatási Világhét [3], [4]. Máshol: A világűr világhete [5]. Szerintem az előbbi jobb (talán kis "v"-vel?). – Vadaro ^vita 2019. október 13., 12:18 (CEST)

Mindenképpen kisbetűs. Az űrkutatási világhét frappánsabb. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 14., 11:57 (CEST)

Lehet, de a hívattkozott ENSZ szerződés nem az űrkutatásról szól, hanem a világűrről és annak felhasználásáról. Ennek megfelelő az elnevezés is. Texaner ^vita 2019. október 14., 15:55 (CEST)

Mitől lenne világűr világhét? Világűr hete igen, Az űr világhete az is. (Kevésbé jó a hangzása; pedig talán pontosabb.) De mindkettő? – Garamond ^vita 2019. október 14., 16:11 (CEST)

Jó, jó de kérdem én melyik űr világhete? Texaner ^vita 2019. október 14., 19:13 (CEST)

Nem érzem gyakorlati problémának, hogy bárki összekeverné az űr szót a többi lehetséges jelentésével. Mert akkor azt is kérdezhetnénk, hogy melyik űr melyik világ melyik hete, hiszen mind a három összetevőhöz lehet más jelentéseket találni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 09:40 (CEST)

Van-e (keletkezett-e a használatban) elterjedt neve. Google-keresés (hibás alakokat is kerestem, ha azt ajánlotta fel a kereső). A nagyságrendek illusztrálására: az eredeti elnevezés, a World Space Week 355 000 találatot ad.

világűr hete 5 930

világűr világhete 775

űrkutatási világhét 189

űrkutatási hét 93

világűr hét 78

űrkutatás világhete 64

világűrkutatási világhét 8

űrkutatás hete 4

világűr világhét 4

űr világhete 4

űr világhét 1

világűrkutatás világhete –

világűrkutatási hét –

világűrkutatás hete –

világűr kutatási hét –

világűr kutatás hete –

(Persze az elterjedtség nagyon nem a mindent eldöntő mérce. Ugyancsak Google: egyébb 316 000, az „egyéb” változat kizárásával.) – Garamond ^vita 2019. október 20., 13:52 (CEST)

Ezek között van néhány helyesírásilag alkalmatlan. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 14:09 (CEST)

Úgy van. Ahogy ezt mondtam is. (A Google csinálja időnként, hogy „erre xxxx nincs találat, de javaslom a xx xxx xxx keresését”. Ezért van aztán közte ilyen is, mert kipróbáltam a saját javaslatát. Néha hülyeséget javasol, a felajánlott változat még kevesebb találatot eredményez.) A kisbetű-nagybetű dolgot nem vettem figyelembe, mert a kereső nem figyeli.

Egy kiegészítés, először nem jutott eszembe. (De hát egyébként sem érdemes sem teljes körűnek, sem túl komolyan veendőnek tekinteni.) Világűrhét 443 (régebben úgy látszik ez használatban volt, mert 2007-es, 2012-es találatok vannak rá, pl. úgy, hogy ENSZ Világűrhét – Garamond ^vita 2019. október 20., 15:07 (CEST)

Zenede

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 13:47 (CEST)

[Kategória:Nemzeti Zenede oktatói]. Nem lenne jobb inkább úgy, hogy [Kategória:A Nemzeti Zenede oktatói]?– Holdkóros ^vita 2019. október 20., 02:39 (CEST)

De, csak úgy jó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 07:29 (CEST)

Március (hónap)

Vasárnap kora reggel előzetes figyelmeztetés nélkül kicsit erős volt, hogy a Március (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) lapunk év eleje óta a Március (hónap) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) lapra irányít át, mivel létezik a szónak néhány hatodlagos jelentése is az elsődleges mellett, amiknek a nagyobb részéről sose hallottam. Van ugyan egyértelműsítő lap, de a Március nem arra irányít (szerencsére), hanem a hónaposra. Javaslom az eredeti állapot visszaállítását az egyértelmű főjelentés miatt és a hónapok egységes elnevezése érdekében is, amire azért vannak precedensek. Továbbá azzal is érvelek, hogy ha a Március nem az egyértelműsítőre irányít át, hanem a hónaposra, akkor ennek így semmi haszna, ha pedig az egyértelműsítőre irányítanánk, azzal egy örökös egyértelműsítési szélmalomharc kezdődne. Remélem, nem lesz ebből is karácsony... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 07:28 (CEST)

A problémába az egyéb kocsmafalon részletezett linktelenítési akció közben szaladtam bele. Azt is fontosnak tartom, hogy a különféle botmunkák során nagy szerepük van a hónapnevek felismerésének a dátumok és egyéb dolgok javításánál, és ez így is elég bonyolult, de ha még mesterséges akadályokat is építünk magunk elé, akkor kezelhetetlenné válik. A Szerkesztő:BinBot/munka/dátum lapon látható, hogy milyen összetett volt a dátumjavító csomag 2008-ban (a hónapneveket ugyan már kiemeltem külön változóba, de a lényegen ez nem változtat); azóta csak többet tud. A jelen esetben, ahol elakadtam a Mezei nyúl szócikknél, a [[március (hónap)|március]]-[[április]]ra alakból kellene március-áprilisra alakot létrehozni, ami a többi 8000 oldal feldolgozását is lelassítja, és egy csomó oldalt pedig már meg sem talált a bot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 07:42 (CEST)

Visszaállítottam, javítottam egy-két rá mutató hivatkozást is, de a Mi_hivatkozik_erre oldal tele van a {{Az év napjai és hónapjai}} sablon miatt - azt szintén javítottam, de gondolom időbe telik, míg a "mi hivatkozik" oldal frissül. – Winston ^vita 2019. október 20., 10:41 (CEST)

Még egy sablon, amiben javítottam (pontosabban a hozzá tartozó lua (Lua?) modulban: {{Éghajlattáblázat}}^(?) – Winston ^vita 2019. október 20., 10:48 (CEST)

Köszönöm! Most 98 hivatkozást látok, az már botozható. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 11:17 (CEST)

A WP:EGYÉRT#Használata fejezetből idézek:

Ha a szónak, kifejezésnek van elsődleges, ismertebb, elterjedtebb jelentése, akkor az ahhoz tartozó cikket fő szócikknek tekintjük. A fő szócikk is kap egy minősítést (kiemelés tőlem), többnyire zárójelezéssel. A kérdéses kifejezés minősítetlen formája egy átirányító lap neve lesz. Ez az átirányítás, ha van fő cikk, akkor közvetlenül a fő cikkre mutat, így a keresőkérdések közvetlenül oda viszik az olvasót.

A fentieket figyelembe véve hajtottam végre a Március átnevezését. Természetesen ugyanezen okból – és nem szerencsére – történt az alapalaknak a főjelentésre történő átirányítása; hogy "ennek így semmi haszna", azt vitatom, az irányelv szerkesztőivel egyetértésben. – Porrima^eszmecsere 2019. október 20., 12:53 (CEST)

Bocsánat, helyreállítottam az időrendet, hogy követhető legyen. A beidézett útmutató is ismer olyan esetet, amikor a főjelentésnek nincs kiegészítése (Magyarország, Budapest stb. – baj lenne, ha ezek zöldek lennének). Jelen esetben is egy teljesen egyértelmű főjelentés van, amely illeszkedik a többi hónap közé is, mert ez is szempont. Az ugye hülyén nézne ki, ha a közvetlenül az egyértelműsített alakra mutató linkeket visszazöldítenénk, hogy a Március átirányításra mutassanak, amelyik viszont közvetlenül mutat a kiegészítésre, az valóban minden haszon nélkül akadályozza a javításokat. Nagyságrendekkel több azoknak a lapoknak a száma, ahol a dátumokat javítani kell, mint ahányan összesen hivatkoznak a március többi jelentésére. (Megszámláltam: összesen 16 szócikk hivatkozik a három másik jelentésre, és néhány egyéb lap.) Úgyhogy azt gondolom, ebben az esetben nem hasznos az útmutató merev értelmezése (ld. még az 5. pillért), hanem a fentiekhez hasonló megoldás. Ha van is haszna a kanonikus megoldásnak (talán az, hogy követtünk egy sillabuszt), a hátránya százszor több. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 13:28 (CEST)

A jelen esetben az időrendnél sokkal fontosabb az, hogy én a Te hozzásólásodra válaszoltam tételesen, ami a vitalapokon nagyon gyakori. – Porrima^eszmecsere 2019. október 20., 14:30 (CEST)

Egyébként az nem irányelv, hanem útmutató, ez van föléírva: „Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon.” Jelen esetben van nagyon jó ok az általános esettől való eltérésre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 13:32 (CEST)

Ezt nem teljesen értem, hogy a március a halálozási listákban linktelenítve van, a többi hónapnév nincs. Apród ^vita 2019. október 21., 01:16 (CEST)

Mert először külön ezeket a Március (hónap) alakú linkeket kellett visszaállítani, hogy folytatni tudjam az általános linktelenítési programot, amiben még több mint 7000 szócikk áll sorban. Ahol amúgy is fölösleges, ott rögtön az eltávolítást választottam a visszaállítás helyett, mert az egyértelműsítő bot ilyet is tud, és a lap majd sorra fog kerülni a normál munkamenetben az összes többi hónapjával. (A szerkesztési összefoglaló ennek meg is felelt, bár sajnos valamiért nem az általam beírt egyedi összefoglaló jelent meg, hanem a gyári.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 08:52 (CEST)

Kedves @Bináris:! Itt viszont az történt, hogy te eltávolítottad, egy másik szerkesztő viszont úgy látta jobbnak, hogy linkteleníti linkesíti, csak másképpen - a hónap szó nélkül. Azt hiszem jobb, ha idehívom @XXLVenom999:-t is. Apród ^vita 2019. október 21., 09:05 (CEST) Ezt rosszul írtam véletlenül, mert pont az, hogy ismét linkesítette a másik szerkesztő, amit Bináris linktelenített. Apród ^vita 2019. október 21., 09:07 (CEST)

Ezt én is észrevettem, csak nem tulajdonítottam neki jelentőséget, mert a lefolytatott megbeszélés szerint amúgy is hamarosan sorra fog kerülni az összes hónap a szakaszcímekben. Gondolom, Venomot is az zavarta, hogy egyedül azon nincs link, de ez egy tranziens állapot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 09:10 (CEST)

Viszont ebből csak a cím alakja, az egyértelműsítés tartozik a nyelvi kocsmafalra. A többit az egyében lefolytattuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 09:12 (CEST)

Rendben. Apród ^vita 2019. október 21., 09:15 (CEST)

@Apród, Bináris: Ha már meg lettem szólítva, válaszolnék. Igen, első körben azért tettem vissza a linket, mert azt hittem hibás botszerkesztésről, tévedésről van szó, furcsa volt hogy egy hónapról levette a linket, de láttam hogy a március korábban egyértelműsítve volt, míg a többi hónapnév nem, így gondoltam annak javítása közben került le a link, véletlenül. Hangsúlyozom, eddig nem követtem ezt a hónaplinktelenítéses projektet, de most a tisztánlátás végett átfutottam rajta az Egyéb kocsmafalon. Az alapötlettel messzemenőkig egyetértek, és köszönet Bináris, amiért foglalkozol ezzel a nehéz és monoton feladattal. Viszont a konkrét esetben azzal nem értek egyet, hogy egy olyan cikkben, ami dátumhoz kötötten sorolja fel nevezetes emberek elhalálozásait, ne lenne releváns a hónap linkje, szerintem pont hogy ezekben az esetekben az egyik leginkább releváns. Persze ha az a konszenzus hogy menjenek ezek a linkek, akkor menjenek, nem fogok ellenállni (bár azt azért remélem, hogy a konkrét dátumok linkjei - január 1., március 16. stb. - azok nem terveznek eltávolításra kerülni). – XXLVenom999 ^vita 2019. október 21., 12:51 (CEST)

Minden egyes dátum külön be van linkelve, azok sokkal relevánsabbak, egyelőre nem akarta senki eltávolítani őket. Szerintem két dolgot kell nézni: hogy aki a halálozási listát olvassa, az innen akarja-e megtudni, mi is az az október, illetve aki az Október szócikkből a mi hivatkozik erre linkre kattint, az onnan akarja-e megtudni, hogy minden év októberében halnak meg emberek. Mindkettőre az a válaszom, hogy nem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 12:59 (CEST)

@Bináris: Rendben, ezeket az érveket el tudom fogadni. Legyen hát úgy. – XXLVenom999 ^vita 2019. október 21., 13:16 (CEST)

Köszönöm! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 13:40 (CEST)

 megjegyzés Előrebocsájtom, hogy nekem hótmindegy, hogy a márciusról szóló szócikknek van-e egyértelműsítő tagja vagy sem. Ellenben az világos, hogy ha nincsen, az kivétel a főszabály alól, és az ilyen kivételeket meg szoktuk beszélni, sőt kis informális röpszavazásokat is szoktunk róluk csinálni. Ennek az az oka, hogy az ilyen „főjelentések” kapcsán komoly viták és oda-visszaállítások szoktak lenni, mivel a kérdésről néhány szerkesztőnek nagyon markáns véleménye van, és sajnos azok a markáns vélemények nem esnek egybe. Ehhez képest a jelen esetben három óra leforgása alatt, mindenféle megbeszélés nélkül került sor Március (hónap) --> Március átnevezésre, amit nem tartok jónak egy konszenzusra törekvésen alapuló projektben. (Nagyon remélem, hogy a fentiekre nem az a szalmabáb-érv lesz a válasz, hogy nem rendezhetünk hetekig tartó szavazást minden egyértelműsítésről, mert én itt nagyon világosan nem valamilyen bonyolult procedúrát hiányolok, hanem azt, hogy a potenciálisan vitás kérdéseket megbeszéljük.) --Malatinszky ^vita 2019. október 21., 16:13 (CEST)

Ezért írtam fel ide, de miután Winston végrehajtotta, nem tiltakoztam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 16:29 (CEST)

Spam link sablon nevének megváltoztatása

MegoldvaMalatinszky ^vita 2019. október 21., 15:24 (CEST)

A {{Spam link}}^(?) sablont @Ato 01 készítette az enwiki hasonnevű sablonja alapján. Szerepe az, hogy jelezze, ha egy cikkben olyan külső link szerepel, amely a Wikipédia:Kocsmafal (források)/Nem megbízható források listája tiltólistán említett internetes forrásra mutat. A sablon a mellette szereplő linket megjelölji a „spam link?” szavakkal; ezekre kattintva a tiltólistára jutunk. A sablon a cikket elhelyezi a Kategória:Nem megbízható forrással rendelkező lapok 2019 októberéből (vagy más hónapban értelemszerűen más, hasonló nevű) kategóriába.

Problémásnak tartom a sablon elnevezését. A spam link kifejezés jelentése ugyanis nem az, amit fentebb leírtam; a spam link arra a tevékenységre utal, amikor valaki egy honlapot úgy próbál reklámozni, hogy belinkeli mindenféle oda nem tartozó oldalakra (pl. a Cipő cikk További információk szakaszában elhelyez egy linket a www.onlinecipoaruhaz.hu lapra, csak azért, hogy az internetes cipőkereskedésének nagyobb forgalmat biztosítson. Mármost aki ilyesmit csinál, az a Wikipédia piócája, akit méltán zavarunk el innen. Viszont annak a szerkesztőnek, aki a Kislexikon.hu Pallasból átemelt cikkére hivatkozik valami 19. századi francia politikusról szóló cikkében, legfeljebb azt lehet a szemére vetni, hogy elegánsabb lett volna, ha direkt a Pallasra hivatkozik, de durva sértés az ilyen szerkesztőt implicite szpemmeléssel vádolni.

Épp ezért szeretném a sablont átnevzni valami olyasmire, hogy Tiltott forrás vagy Nem megbízható forrás (és persze a sablon által elhelyezett cimkét is hasonlóan meg szeretném változtatni. Van kifogás? --Malatinszky ^vita 2019. október 21., 01:09 (CEST)

Létezik már egy {{nem megbízható forrás}} sablon ami egy kupacba, a Forráshivatkozásra váró lapok kategóriába kategorizál, ahova pl. a {{nincs forrás}} sablon is, de szerencsésebbnek tartottam a cikkeket külön kategóriába gyűjteni. -- ato ^vita 2019. október 21., 06:31 (CEST)

Biztos te is érted, hogy nem az a problémám, hogy melyik kategóriába gyűjti a sablon a megjelölt cikkeket, hanem az, hogy a botod spamnak bélyegez olyan linkeket, amik nem azok. Ezen szeretnék változtatni. --Malatinszky ^vita 2019. október 21., 08:39 (CEST)

Maxi  támogatom, és kösz, hogy leírtad helyettem, mert nekem is feltűnt, csak nem szántam rá az időt, hogy foglalkozzam vele. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 08:54 (CEST)

(szerk. ütk. után)  megjegyzés-- Egyetértek Malatinszkyvel. A kislexikonnal kapcsolatos megértő megjegyzését köszönöm. A "tiltott forrás" kifejezést találóbbnak tartom az angolból le nem fordított (csak átvett) "spam link" kifejezésnél.--Linkoman ^vita 2019. október 21., 08:56 (CEST)

 támogatom – Hkoala 2019. október 21., 09:06 (CEST)

 támogatom Én is belefutottam a kislexikon kapcsán, és nagyon furcsállottam. – Dodi123 ^vita 2019. október 21., 09:40 (CEST)

 támogatom Teljesen jogos és valóban javítani való András felvetése. Gg. Any^Üzenet 2019. október 21., 09:47 (CEST)

 megjegyzés Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala #Spam link-nél kapott infó alapján nemcsak a "tiltott/megbízhatatlan", hanem rendes, megbízható, de "hibás szintaxisú" link is "spam link" üzenetet generál. Akela ^vita 2019. október 21., 10:54 (CEST)

Nem látom az összefüggést. A jelzett szakaszban két probléma volt: ha a teljes linket teszed be a Google találati listájából, ami a google domainnel kezdődik, akkor azt valóban spamnek tekinti a rendszer, de ennek semmi köze az itt tárgyalt sablonhoz. A másik, hogy ha egy Word-dokumentumot találsz, akkor annak a korrekt, nem spam, de működő linkjét (a weboldalaktól eltérően) nagyon nehéz meghatározni, és trükközni kell hozzá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 21., 13:04 (CEST)

Bocsánat, nem "maradjon"-t akartam írni, csak "megjegyzést". Kijavítottam. Akela ^vita 2019. október 21., 13:56 (CEST)

Köszönöm a hozzászólásokat. A sablont átneveztem {{Tiltott forrás}}-ra, és a sablon által elhelyezett címkét is megváltoztattam ennek megfelelően. A {{Spam link}}^(?) átirányít az új névre, úgyhogy a korábban elhelyezett sablonok továbbra is működnek. Ezzel együtt jó lenne, ha Atobot ezentúl az új nevet használná. --Malatinszky ^vita 2019. október 21., 15:24 (CEST)

A kontinentális "olimpiák" elnevezései

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 21:53 (CET)

Az Európa játékok 2015-ös elindulásától kezdve már mind az 5 földrésznek van saját "olimpiája" a kontinentális olimpiai szövetség/bizottság égisze alatt. Ezek magyar elnevezéseit, szócikkcímeit kellene rendbe tennünk, ugyanis rengeteg a linkelés rájuk, de a cikkek még nem létezése miatt ezek rendkívül változatosak, többféleképpen is linkelünk (egyelőre ugye pirossal) az egyes eseményekre. Hogy tisztábban lássuk a linkek igen magas számát, tudni kell azt, hogy az egyes játékok fő cikkei mellett külön cikk lehet (és lesz is majd egyszer) az egyes évekbeli játékokról (pl. 2015. évi Európa játékok), azon belül minden egyes sportágról (pl. Vívás a 2015. évi Európa játékokon), és azon belül lehetséges az összes versenyszámról is (magyarul még nincs ilyen cikk, legalábbis nem találtam, de pl. linkelt a Férfi egyéni tőrvívás a 2015. évi Európa játékokon). Ezen kívül cikk lehet az összes nemzetnek az egyes játékokon való szerepléséről (pl. Magyarország a 2015. évi Európa játékokon).

Milyen fő cikkekről van szó? Lássuk az események elindulásának sorrendjében:

• pánamerikai játékok
• Ázsia-játékok {{wd|Q483463}}^(?)
• Afrikai játékok {{wd|Q391394}}^(?) (lásd még az interwikiket a cikkből)
• csendes-óceáni játékok
• Európa játékok {{wd|Q641572}}^(?) (lásd még az interwikiket a cikkből)

Ami nem kérdés, hogy a játékok _mindig_ kisbetűs az olimpiai játékok, a nemzetközösségi játékok, a jóakarat játékok, stb. mintájára. Ezzel együtt sajnos nagyon sok a nagybetűs Játékok piros link, de ez akár automatikusan is javítható bottal. Szintén nem kérdés, hogy kötőjellel vagy szóközzel kapcsolódik a játékok névtag a földrészi előtaghoz: _mindig_ szóközzel, de itt is gyakori a hibás, kötőjeles linkelés, ez is javítandó bottal.

Ami kérdés, az a földrészi előtagok elnevezése. Mivel a sajátos eredeti név miatt a pánamerikai játékok és a csendes-óceáni játékok esetén nem igazán kerülhető meg a jelzős szerkezet, e miatt ezt javaslom, és így az előző bekezdésben citált többi játékok mintájára ezek is kisbetűsek lesznek. A másik háromnál az én javaslatom Ázsia játékok, Afrika játékok és Európa játékok (amelyek csak azért lesznek nagybetűsek, mert a földrészek tulajdonnevek), de itt elméletileg lehetséges volna az Ázsiai játékok, Afrikai játékok és Európai játékok névforma is. Kérdés még, hogyha az utóbbit választjuk, akkor nem címszóként és nem mondatkezdő helyzetben a játékok így maradnak e, vagy pedig ázsiai játékok, afrikai játékok és európai játékok lesz e belőlük.

Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 11:49 (CEST)

Eleve teljes értetlenséggel állok az Európa játékok név előtt, amely a nyelvünktől idegen. Ha így akarjuk nevezni, akkor kötőjelezni kéne. Azonban az interwikiket áttekintve azt látjuk, hogy gyakorlatilag a világ minden nyelvén Európai játékok az elnevezése. Ha jól emlékszem a laptörténetre, nálunk is az volt, amíg valaki indoklás nélkül át nem nevezte. A javaslatom tehát:

1. Ha nincs semmiféle forrásolható, alátámásztható indoka a nemzetközileg használt névtől való eltérésnek, akkor Európai játékok, Ázsiai játékok, nem címszerű helyzetben pedig európai játékok, ázsiai játékok. Ez illik bele a sorba.
2. Ha van ilyen indok, pl. kimutatható, hogy ez az elterjedt név, akkor korrekt helyesírással: Európa-játékok, Ázsia-játékok. Kérdés, hogy miért követnénk véletlenszerűen kétféle logikát egy sorozatban.
3. A jelenlegi különírt elnevezésnek semmilyen esetben nincs létjogosultsága (még akkor sem, ha esetleg a sportújságírók körében elterjedt egy hibás írású alak, vagy netán maga a NOB is hibásan írja). Lehet, hogy megint ránk hárul a feladat, hogy a helyesen írt nevet elterjesszük.

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 2., 12:19 (CEST)

Külön misét ér meg a kis/nagy kezdőbetű, amelynek tekintetében az OH. 221., ill. 139–140. oldala nem igazít el, csak annyit közöl, hogy van egy nehezen értelmezhető (és még nehezebben követhető – a szerk.) szabály, ami „a gyakorlatban alig-alig érvényesül”. Ennek alapján lehet érvelni a csupa nagybetű és a (címtől eltekintve) csupa kisbetű mellett is. Bocsánat, hogy most nem gépelem be ezt a szakaszt, akinek van OH.-ja, meg tudja nézni az ott leírtakat. Később talán lesz időm többet gépelni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 2., 12:33 (CEST)

A játékok esetén biztosan nem merülhet fel a nagybetű, ez már részletesen ki lett vesézve a korábbi megbeszélésekben a többi játékok elnevezése kapcsán. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 23:59 (CEST)

egyetértek Binárissal. Ha a minta a melléknévi képzős alak, akkor legyenek ezek is olyanok: európai játékok, ázsiai játékok. Ha nem, akkor mindenképp kötőjelesnek kell lennie, mert az Ázsia és az Európa is tulajdonnév. Xia ^Üzenő 2019. október 2., 13:02 (CEST)

Fontos  megjegyzés, ami a felvezetőből kimaradt, hogy az afrikai és az ázsiai multisporteseménynek nincs bevett, közkeletűen elterjedt magyar elnevezése (valószínűleg azért, mert Magyarország ugyebár nem érintett bennük, nincs a magyar ember figyelmében a két téma), így ezeknél leginkább majd az analógiákra lehet hagyatkozni a cikkek elnevezésben, ellenben a legfrisebbb eseménynek számító Európa játékok elnevezése teljes mértékben elterjedt, közkeletű elnevezés. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 23:59 (CEST)

Akkor két lehetőségünk van Afrika és Ázsia ügyében: vagy mintának tekintjük Európát, vagy mintának tekintjük azt a nevet, amit az egész világ használ rajtunk kívül. A helyesírási normáktól való eltérést viszont nem indokolhatjuk közkeletűséggel, és nem is tartanám helyesnek, hogy részt vegyünk egy rossz precedens terjesztésében. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 3., 07:45 (CEST)

ismét egyetértek, maradjunk a helyesírási elveknél, maximum lábjegyzetben meg lehet jegyezni, hogy mi a "közkeletű" elnevezése. Xia ^Üzenő 2019. október 3., 19:39 (CEST)

Nyelvidegennek mondjuk nem nevezném az Európa-játékok alakot: szerintem beleillik az Európa-bajnokság, Európa-kupa, Európa-liga alkotta sormintába. Nyilván ugyanúgy magyaros az európai játékok forma is, de ha már a marketingosztály a másik formát választotta, akkor miért ne lehetne Európa-játékok a rendezvény neve? Az viszont tényleg nem lehet kérdés, hogy a szókapcsolat kötőjellel írandó. Erről az AkH.¹² 112. rendelkezik.

Más: akit ez a szakasz érdekel, az valószínűleg érdekesnek találja majd kicsit följebb az UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2. szakaszt is.

--Malatinszky ^vita 2019. október 3., 21:04 (CEST)

Az "Európa játékok" alakra értettük, hogy "közkeletű", de rossz precedens. Vagyis kötőjel nélkül, ami helyesírásilag nyilván nem igazán védhető. Xia ^Üzenő 2019. október 3., 21:56 (CEST)

 megjegyzés Az első Európa játékok idején, 2015-ben ezen a kocsmafalon rövid időn belül 2 megbeszélés is volt a játékok elnevezését illetően. A két megbeszélés – csekély érdeklődés mellett – egymással ellentétes eredménnyel zárult, így egymást negligálja: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív116#Európa játékok + Az IFFHS év klubedzője valamint Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív117#Európa játékok vagy Európai játékok. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 4., 00:59 (CEST)

Hálásan köszönöm Garamond közreműködését az OH. szövegének beolvasásában. Az idézetek a fent említett oldalszámokról valók. Remélem, hogy ez belefér az idézés „szokásos terjedelmébe” (a könyv terjedelméhez mérten mindenképp), és a közjót szolgálja.

„ Az eseménynevek. Az eseményneveket kis kezdőbetűkkel kell írni (lásd 139–140). Az intézményszerű, azaz rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvények, kiállítások, vásárok, versenyek elnevezését azonban az intézményekhez hasonlóan csupa nagy kezdőbetűvel írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás, Bayreuthi Ünnepi Játékok. Ez az írásszabály azonban a gyakorlatban alig-alig érvényesül, hiszen nem nyelvi háttértudást igényel annak eldöntése, hogy egy rendezvény intézményi keretek között működik, avagy nem. Sok rendezvénynek nincsen saját intézményi háttere, ám neve van. Például: Simonyi Zsigmond helyesírási verseny. Több rendezvény, bár nem saját intézményi háttérrel működik, évente megrendezett, és akár országos méretű is lehet. Az ilyen rendezvények nevében megengedhető a csupa nagy kezdőbetű használata vagy a kezdő pozícióban lévő szó nagybetűsítése, különösen kiemelt helyzetben, meghívón, feliraton stb.: Egyetemi anyanyelvi napok, a Magyar nyelv hete, III. jövőkutatási konferencia.

• Kis kezdőbetűvel írandók a rendezvények, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. megnevezései is: jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, felinológiai szimpózium, termoanalitikai tudományos ülésszak, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, országos középiskolai tanulmányi verseny, országos tudományos diákköri konferencia, nyári olimpiai játékok stb. Az intézményszerű rendezvényeket azonban az intézménynevek mintájára nagybetűvel kell írni: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás stb.

Az írásmódot tekintve sokszor gondot okoz annak eldöntése, hogy egy-egy rendezvény vagy esemény megnevezése az intézménynevek kategóriájába tartozik-e. Ennek egyik oka az, hogy egy adott rendezvény idővel intézményesülhet, s ezzel a helyesírási szótárak esetlegesen rögzített példái akár érvényüket is veszthetik, azaz a kisbetűs írásmód nagybetűssé válhat. A másik oka az, hogy az intézményszerű eseménynevek leírására vonatkozó akadémiai szabály kritériuma sokszor nehezen alkalmazható. Intézményszerű eseménysorozatnak vagy rendezvénynek tudniillik azokat nevezi, amelyek rendszeresen ismétlődnek, és nemzetközi vagy országos méretűek. Ez az ismérv azonban nem elégséges, hiszen például a kisbetűkkel rögzített a magyar nyelv hete eseménysorozat országos és rendszeresen ismétlődő rendezvény, szemben a rendszeresen ismétlődő, de nem országos méretű egyetemi anyanyelvi napokkal. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv hete esetében az írásgyakorlat hajlik a nagybetűsítésre. Nyelvi szempontból pedig bizonytalanságot okozhat az is, ha egy rendezvény hivatalos nevet kap. Ilyen például a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, amely még nem intézményesült ugyan, de identifikáló tulajdonnévi megnevezéssel rendelkezik. Hasonló kérdést vet fel a számokkal való elkülönítés és azonosítás is: II. országos felinológiai szimpózium. Az identifikáló tulajdonnévi előtagokkal vagy számjegyekkel rendelkező események nem tulajdonnévi részének nagy kezdőbetűs rögzítése meglehetősen gyakori, és helyesírási értelemben nem tekinthető hibának (vö. 221). ”

Ebből találja ki valaki, hogy kis-vagy nagybetűs lesz. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 8., 12:02 (CEST)

@Wikizoli: a belinkelt korábbi megbeszélésen te fejtettél ki a lenti javaslattal ellentétes véleményt arra hivatkozva, hogy a sajtó is az i-s alakot használja. Még tartod? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 10:19 (CET)

Nekem az Európai játékok tetszik jobban, ott a másik változat Európa játékok volt, azt semmiképpen sem szeretem, a mostani Európa-játékok jobb, és talán elfogadható. Wikizoli ^vita 2019. október 28., 20:01 (CET)

Elnevezési javaslat

A fentebbi érvek alapján az élőszóban közkeletűen elterjedt Európa játékok elnevezés helyesírásilag is a fentebbiekben helyesnek mondott kötőjeles formáját (Európa-játékok) javaslom szócikkcímnek. Ennek analógiájára Ázsia-játékok és Afrika-játékok a javasolt címszó az ázsiai és az afrikai multisporteseménynek.

A sajátos eredeti elnevezéssel bíró en:Pan American Games és en:Pacific Games esetén pedig a jelzős szerkezetű pánamerikai játékok illetve csendes-óceáni játékok a javaslat.

{{támogatom}} illetve {{ellenzem}} sablonokkkal lehetne itt egy miniszavazás erről. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 01:03 (CEST)

•  támogatom (@Joeyline: feldobhatnád külön a szavazást az olimpiaműhelyben meg a sportműhelyben, én is csak véletlenül néztem vissza ide...) Xia ^Üzenő 2019. október 12., 12:11 (CEST)

@Teemeah: feldobtam Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 19., 15:10 (CEST)

•  támogatom – Dodi123 ^vita 2019. október 12., 12:19 (CEST)
•  támogatom - Ha az eredmény megvan, arról kérnék egy rövid üzenetet a vitalapomra és akkora birkózós cikkekben már aszerint fogom javítani.– Porbóllett ^vita 2019. október 19., 15:19 (CEST)
•  támogatom – Csurla ^vita 2019. október 26., 15:36 (CEST)

Elég sok idő eltelt, hogy mindenki kifejthesse a véleményét. Most már visszakerülhet a feladat a botgazdák üzenőfalára: tehát a többi nyelvben használt alaktól eltérve a javaslatban foglalt alakokat használjuk. Európa, Ázsia és Afrika esetén kötőjeles összetételt, a másik kettőnél jelzős szerkezetet, amely nem címszerű helyzetben csupa kisbetűs. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 21:53 (CET)